Üdvözöljük a

Amit a Békéltető Testületről tudni kell | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Amit a Békéltető Testületről tudni kell

Szerző: Thurzó Ágnes | 2013. augusztus 28.

Gyors, egyszerű, ingyenes segítség a fogyasztói jogvitákban

- bírósági eljárás helyett –

a Békéltető Testület!

 

Magasan képzett, tapasztalt, segítőkész, pártatlan, az ITM által 3 évre kijelölt szakemberek kísérelnek meg egyezséget létrehozni a vitás felek között.

 

Fogyasztónak minősülő mikro-, kis- és középvállalkozások,  természetes személyek, civil szervezetek, egyházak, lakásszövetkezetek, társasházak indíthatnak jogvitát.

 

A kérelemről akár 4-6 héten belül dönthetnek.

 

Amit a testület működéséről tudni kell:     ►

TÁJÉKOZTATÓ

 

A békéltető testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései alapján létrehozott-, pályázat útján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által kijelölt tagokból álló-, a gazdasági kamarák által működtetett független szervezet. (Fgytv. 18.§.(2) bekezdés)

 

A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. (Fgytv. 24/A. §)

 

Hatásköre és feladata: a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése, kivéve a pénzügyi jogvitát, melynek rendezése a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozik (Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levélcím: 1539 Budapest Pf. 670). A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.(Fgytv. 18.§. (1). bekezdés)

 

A Somogy Megyei Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései alapján jár el. Eljárása során alkalmazza az adott ügyre vonatkozó anyagi jogszabályok rendelkezéseit.

 

A békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vitarendezés megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik. (Fgytv. 27.§.)

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső   célok érdekében eljáró külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. (Fgytv. 2.§. a) pont)

 

 A békéltető testületi eljárás menete:

  • A testület eljárása a fogyasztó (panaszos) által írásban benyújtott és aláírt kérelmére indulhat.
  • A fogyasztó, az eljárást akkor kezdeményezheti, ha a vállalkozó előzetesen elzárkózott a fogyasztó kérésének teljesítésétől.
  • A kérelemben (lásd: Kapcsolódó állományok) röviden elő kell adni a jogvita lényegét, és hozzá másolatban csatolni kell az ügyre vonatkozó dokumentumokat (szerződés, ajánlat, számla, a vállalkozás elutasító döntése, stb.)
  • A kérelmet, a Somogy Megyei Békéltető Testület címére (7400 Kaposvár, Anna u. 6..) kell aláírva, írásban (postai úton, faxon: 82/501-046, skik@skik..hu elérhetőségekre),vagy személyesen benyújtani.
  • A testület a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara épületében működik. A békéltető testület elnöke a kérelmet megvizsgálja, és amennyiben az eljárás lefolytatására hatáskörét megállapítja, erről a panaszost értesíti, egyben a bepanaszolt vállalkozót nyilatkozat tételre hívja fel.
  • A fogyasztó bármikor visszavonhatja a kérelmét.
  • A testület általában 30-45 napon belüli időpontra - meghallgatást tűz ki a panasz, a kérelem tisztázása és megoldása érdekében, amelyet a testület irodájában tart meg és amelyre meghívja a fogyasztót és a vállalkozást is. A tanács az eljárást az annak a megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. (Fgytv. 31.§. (5) bekezdés)
  • A panaszügyben a dokumentumok és a meghallgatás alapján – a jogszabályok előírásainak figyelembevételével – dönt a békéltető testület eljáró tanácsa.

A békéltető testület elnöke az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy

-       a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

-       a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

-       a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

-       a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának,illetve, ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására, vagy

-       a fogyasztó a hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette. (Fgytv. 29.§. (4) bekezdés)

 

A testület eljárásában a felek közötti egyezség létrehozására törekszik. Amennyiben erre mégsem kerül sor, úgy formális eljárás keretében tárja fel az ügy körülményeit, és határozatot hoz.

 

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, illetve az eljárás kezdetekor, vagy legkésőbb a döntés meghozataláig eseti nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek elismerte.

 

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát, vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.

 

Az eljáró tanács ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el illetve, ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. (Ugyancsak közzéteszi azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik nem működnek együtt a testülettel.) Ez a www.bekeltetes.hu honlapon történik meg.

 

A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményeire figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés, stb.) A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.(Fgytv. 33.§. (1)-(3) bekezdés),

 

 A tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás nélkül is megállapítható - nincs szükség, valamint ha a 29.§. (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut. A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja. (Fgytv.  31.§. (3) bekezdés és 32/A.§.).

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. (Fgytv. 34.§. (1) bekezdés)

 

 A Békéltető Testület eljárása díjmentes.