Üdvözöljük a

Akik igazán csak a szaunában nyílnak meg: egy csésze Finnország | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Akik igazán csak a szaunában nyílnak meg: egy csésze Finnország

Szerző: Szakály Andrea | 2019. október 8.

Ha Finnország, akkor szauna, világszínvonalú oktatás, környezetvédelem és nehezen megközelíthető emberek. A Budapesten működő Európa Pont "egy csésze Európa" című sorozatának középpontjában ezúttal a Tanács soros elnökségét adó Finnország állt. Az est betekintést engedett a sztereotíp – de teljesen igaz – kép mögé, melyhez egy Finnországból elvágyott, Magyarországon letelepedő finntől, egy Finnországba elvágyott finnmániás magyartól és persze az est díszvendégétől, a budapesti finn nagykövettől kaptak részleteket a résztvevők. 

Markku Virri nagykövet röviden bemutatta szülővárosát, Helsinkit, amely számos nemzetközi összehasonlítás alapján a világ egyik legélhetőbb városa. Ez többek között szerinte a  természetközeliségnek is köszönhető – a városban rengeteg erdő van, közel a tenger is –, tömegközlekedése is világszínvonalú, és munkavállalás szempontjából is ideális helyszín.

Az ambiciózus finn elnökségi prioritásokból a nagykövet kiemelte a klímaváltozás elleni közös fellépést és Helsinki valóban zöld elnökségi megközelítését. A finn elnökség – ahogy korábban mi is írtunk róla – ugyanis számos lépéssel igyekszik csökkenteni az elnökség ökológiai lábnyomát, amely hűen tükrözi a finnek környezettudatos szemléletét. Az egyszerhasználatos eszközöket például száműzték a tárgyalásokról, és reprezentatív ajándékokat sem adnak ilyenkor a résztvevőknek – ez a hozzáállás példaértékű lehet a többi tagállamnak is a jövőben.

A finn oktatási csoda okait firtató kérdés kapcsán Markku Virri kiemelte, hogy Finnországban hatalmas megbecsülés övezi a tanárokat. A szakma nagy presztízse a fizetésekben is tükröződik. Finnországban minden oktatási-nevelési pozíció felsőfokú diplomához van kötve, még a bölcsődei ellátásban is. A finn oktatás sikeréhez szerinte az is hozzátartozik, hogy mindig reagál a világ változásaira, és használható, praktikus és naprakész tudást ad át.

A lefordíthatatlannak tartott finn jellemvonást, a sisut ő „szikár állhatatosságként” írja le, amely nagyjából annyit jelent, hogy az ember hisz magában: abban, hogy a legnagyobb kihívások közepette is képes a saját képességei szerint egyedül boldogulni. Kedvenc finn mondásaként Matti Nykänen idén elhunyt legendás olimpiai bajnok síugrót idézte, aki híres volt aranyköpéseiről: „Elämä on ihmisten parasta aikaa”, azaz „Az ember legjobb időszaka maga az élet”.

Az est második vendége, Nemes Orsolya finn szakosként alaposan beutazta Finnországot, és ottani barátai segítségével minden „finnséget” kipróbált a lékhalászástól a tavi motorcsónakázáson át a füstös szaunáig. Finnországi tanulmányai alapján csak megerősíteni tudja a finn oktatásról szóló ódákat, ha tehetné, ezt importálná Magyarországra. Tapasztalatai szerint a finn egyetemen minden arról szól, hogy lehetőséget teremtsenek a hallgatónak a fejlődésre és tanulásra. Partneri a viszony tanár és diák közt, fejlett a vitakultúra, bíznak a diákokban, és nem arra kíváncsiak, hogy mit nem tud a hallgató. A sport nagyon olcsó Finnországban, és valóban a mindennapok része, így nem csoda, hogy Finnország az egyik legsportosabb európai nemzet.

Orsolya szerint a finnek végtelenül őszinték. Talán ez adódik abból is, hogy (az italozós bulik mellett) a leginkább a szaunában nyílnak meg, ott pedig mindenki a kendőzetlen valóságot mutatja – és mondja. Kintléte során azt tapasztalta, hogy a finnek viszonylag nehezen engednek közel magukhoz új embereket, nehéz náluk bekerülni a „bizalmi körbe”, de akit egyszer beengednek, azzal nagyon közvetlen és tartós barátságot építhetnek.

Kedvenc finn mondása „On ulkona kuin lumiukko”, azaz „Kint van, mint a hóember", ami magyarul körülbelül annyit tesz, hogy „Se kép, se hang” – akkor mondják valakire, ha az nem ért semmit a körülötte zajló beszélgetésből vagy eseményekből.

Az est utolsó vendégeként Ari Kupsus galériatulajdonos mesélt szülőhazájáról – ahonnan már 12 évesen tudta, hogy egyszer el fog költözni. A számára túlságosan modern életből elvágyódott, mindig is a „régi városok” vonzották, így szeretett bele – Szentpétervár után – Budapestbe, ahol „kelet és nyugat találkozik”. Legelőször a Keleti pályaudvar épülete fogta meg, amikor egy varsói útról hazafelé tartott. Az élhető város, Budapest, ahol „van valami fantasztikus a levegőben” 22 éve ejtette rabul, azóta is itt él és dolgozik.

Karéliából és sportoló családból származik (ahogy a pirog is, amelyet az est során a Finn nagykövetség jóvoltából mindenki megkóstolhatott, és amely már volt korábban nálunk is a hónap receptje). Ő maga végül galériatulajdonos lett, saját jótékonysági szervezetével pedig többek között Zeneakadémián tanuló tehetséges fiatalokat támogat. A jótékonykodást családjából hozza, dédnagymamája és nagymamája is azt vallotta, hogy „ha neked már van elég, adj másoknak”.

A finn oktatási rendszer kapcsán egyetértett az előtte szólókkal, kiemelve, hogy a finn iskola nem a lexikális tudásra koncentrál, sokkal inkább függetlenségre és az életre nevel, hogy a fiatalok mielőbb megállják a helyüket egyedül. Illetve fontos vonása még a rendszernek, hogy nincsenek elitiskolák – minden iskolában együtt tanul szegény és gazdag, okosabb és gyengébb képességű – a finn társadalom elfogadó és toleráns szemlélete valószínűleg nagyrészt ennek is köszönhető.

Szerinte Finnország azért lehet jelenleg a világ legboldogabb nemzete, mert jól kezelik problémáikat: ha gondjuk van, elsétálnak egyedül, a gondolataikkal a közeli erdőbe. De persze a hosszú nyári szünet, a minden családban megtalálható nyaraló, a mökki és a szauna is közrejátszhat ebben.

 

Forrás: Európa Pont