Üdvözöljük a

Az európai himnusz | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az európai himnusz

Szerző: Puha Anikó | 2020. május 19.

Az Európai Unió egyik jelképévé vált dallam Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájának egy részlete, Friedrich von Schiller 1785-ös lírai költeményének, az Örömódának a megzenésített változata.

A himnusz nemcsak az Európai Uniót, hanem Európa egészét jelképezi. Az Örömóda Schillernek az emberek közötti testvériségről szóló – Beethoven által is osztott – idealista világnézetét fejezi ki.

1972-ben az Európa Tanács választotta himnuszául Beethoven Örömódáját, majd a művet 1985-ben az EU vezetői az Európai Unió hivatalos himnuszává tették. Az európai himnusznak nincs szövege: szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén szól a szabadság, a béke és a szolidaritás európai eszményeiről.

Az európai himnusz nem arra hivatott, hogy az uniós országok nemzeti himnuszainak helyébe lépjen, hanem arra, hogy a tagországok által közösen vallott értékeket ünnepelje. A himnusz nemcsak az Európai Unió hivatalos rendezvényein, ünnepségein zendül fel, hanem sok más európai vonatkozású eseményen is.

Magyar vonatkozása:

Az Örömóda dallama letisztult, egyszerű, érzelemre ható, kellemes. Akárcsak a magyar népdalok.

A hasonlóság csupán a véletlen műve, vagy Beethoven igenis meríthetett a magyar népdalkincsből, ahogy állítják a zenetudósok?  Kisfaludy Sándor költő,  Sümeg városának szülötte volt az, aki a ,,Magyar Szüretölő Ének" című népies dalával megihlette a zeneszerzőt.

A két mű dallamvezetésének hasonlósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az első sor 2. fokra -, illetve a második sor első fokra történő lezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak. A második egység pedig a magyar pásztorok által megőrzött virtuóz duda improvizáció feldolgozott változata.

 

Forrás:  europa.eu

 Barsi Ernő, Múzeumi füzetek 2. Sümeg, 1994. - Kisfaludy Sándor dalban, muzsikában