Üdvözöljük a

Bringabarát városok | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Bringabarát városok

Szerző: Puha Anikó | 2020. június 29.

A kerékpározók fellegvára lett a hollandiai Utrecht, itt üzemel a világ legnagyobb bringaparkolója, ahol egyszerre huszonhatezer kétkerekűt lehet tárolni. A főpályaudvar közelében működő, több lépésben átadott háromszintes, föld alatti létesítményben a parkolás az első 24 órában ingyenes, utána 1,25 euróba kerül naponta. Az alacsony összeg kedvező, Hollandiában ugyanis a vasút utasainak fele kerékpárral érkezik a vonathoz, ám sokan panaszkodtak arra, hogy a forgatagban nehezen találtak helyet biciklijüknek. Az objektum több szempontból világrekorder: nem csupán letaszította a trónról az eddigi csúcstartó, 9400 férőhelyes tokiói bringaparkolót, hanem – a Coya.com beszámolója szerint – ezzel a beruházással Utrecht lett az első számú kerékpárosbarát város. Ezt pontozták is: a maximális százból 78-at sikerült megszereznie.

 

A szakértők megvizsgálták a biztonságot, az infrastruktúrát, a halálos és a könnyebb sérülésekkel járó esetek számát, illetve az útminőséget. Figyelembe vették az autósok kerékpárosokhoz való lojalitását, de még az egy főre jutó bicikliboltok és a lopások számát is. Pontot ért az is, hogy a háztartások 98 százalékában legalább egy bringa van, de sokaknál három vagy még annál is több. Naponta százhuszonötezren pattannak nyeregbe a városban.

 A németországi Münster (66 pont) ékes példája annak, miként lehet alacsony kerékpáros-infrastruktúráról a csúcsra jutni. Az utóbbi években háromszáz kilométernyi kerékpárutat építettek, napjainkban a lakosság fele már kétkerekűvel jár. Modern megoldások segítik a közlekedést, számos kereszteződésbe építettek forgalom­érzékelő eszközöket, így az autósok és a kerékpárosok várakozási ideje, illetve áthaladási sebessége is optimalizálható. A harmadik helyen a belgiumi Antwerpen szerepel 61, a negyediken a dániai Koppenhága 60 ponttal. Egyetlen évtized alatt visszahozták azt a százötvenmillió dollárt, amelyet kerékpárút-fejlesztésbe fektetett a kormány. A sportos életmód miatt kevesebb a beteg, így az egészségügyi intézmények működési költsége is alacsonyabb.

 Amszterdamban minden második ember biciklivel közlekedik, de az utóbbi időben a holland főváros közbiztonsága romlott, több a baleset is, ezért a rangsorban csupán az ötödik hely és 59 pont járt. A csatornarendszerrel behálózott területen egyébként már nem lehet tovább bővíteni a kerékpárutakat, sőt új helyzettel kell számolni: tíz év alatt nyolcezerről harmincötezerre nőtt a robogók száma. A top tízes mezőnyt egyébként európai városok uralják, egy kivétellel: a kínai Hangcsou a hetedik lett. Régiónkat tekintve szomorú a kép, annak ellenére, hogy mindenhol nőtt a járvány miatt biciklizők száma. Bécs a 33., Ljubljana a 43., míg Varsó az 59., Krakkó a 68. helyen áll. Egyetlen magyarországi város sem szerepel a kilencvenes listán, ráadásul folyamatos a háború az autósok, illetve a kerékpárosok közt. Jelenleg a budapesti közlekedési nagykörúti rendszer „átszabása” borzolja a kedélyeket. Azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy elkészült a Bács-Kiskun megyei Bajától a Csongrád megyei Szegeden át egészen a Békés megyei Köröstarcsáig húzódó 220 kilométer hosszú szakasz, amely hazánk leghosszabb összefüggő kerékpárútja. Kedvező, hogy 2021-re átadnak egy újabb tíz kilométeres részt a Budapestet a Balatonnal összekötő 108 kilométeres bringaútból, amelynek a fő látványossága lesz, hogy áthalad a biatorbágyi viadukton.

 A fejlett kerékpárosbarát szolgáltatások azért is fontosak, mert Európában folyamatosan nő a biciklis turisták száma. Ennek köszönhetően összesen közel 45 milliárd eurós bevételt generált tavaly az ágazat, hiszen az idegenforgalomból élők, illetve a bicikliforgalmazó és -javító vállalkozások bevétele is duzzad. Egy jól működő útvonalrendszer nem csupán hobbicélra alkalmas, hanem a kis és közepes méretű cégeknek is megélhetést biztosít. Ezért itthon is kiemelt szerephez jut az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, valamint a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség.

 

 

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

Csatolt állományok: