Üdvözöljük a

Kis lépés a tagállamoknak, nagy lépés az Európai Uniónak? | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kis lépés a tagállamoknak, nagy lépés az Európai Uniónak?

Szerző: Puha Anikó | 2020. május 5.

Nézzük, mi is történt: a vég nélküli vitákat elkerülendő, záródokumentum helyett „elnöki konklúzió” született, amiben ott szerepel, hogy „szükséges és sürgős” létrehozni egy Újjáépítési Alapot a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására.

És ez valóban nagy lépésnek számít az unió történelmében. Ugyanis az Európai Bizottság (amely a részletek kidolgozására május 6-áig kapott időt) várhatóan hitelfelvevőként jelenik meg a nemzetközi pénzpiacon (ami AAA adósbesorolása miatt kedvező feltételeket jelent), és a megszerzett összegből létrehozza a járvány hatásait ellensúlyozó Újjáépítési Alapot, amely a hét éves költségvetés (MFF) forrásait kiegészítve segíti majd a gazdaság újraindítását.

A hitelfelvétel mögött az MFF jelenti majd a garanciát a maga ezer milliárd eurót közelítő főösszegével. Ez azért nagy lépés, mert ezzel az Európai Unió átlépte saját árnyékát (ugyanis saját céljai finanszírozására hitelt még nem vett fel a pénzpiacon), de valójában kis lépés, hiszen semmilyen részlet nem ismert, azok majd csak május elején, a Bizottság javaslatából derülnek ki.

 

Márpedig tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik. Nem lényegtelen részlet, hogy mekkora is lesz az alap „tűzereje”, azaz mennyi lesz benne a pénz (a kiszivárgott hírek néhány száz milliárd eurótól 2000 milliárd euró fölötti összegig terjednek).

 

Hogyan férhetnek hozzá a pénzhez a tagállamok: hitelt kaphatnak belőle (kedvezőbb feltételekkel, mintha ők maguk vennék fel a pénzpiacon), vagy vissza nem térítendő támogatást? (Emellett kardoskodnak a franciák, olaszok, spanyolok, görögök és portugálok, azaz a déliek, a fukaroknak nevezett északiakkal: hollandokkal, svédekkel, osztrákokkal, dánokkal szemben.) Kapcsolandó-e mellé önrész, és mennyi? Ha vissza nem térítendő támogatás érkezik az alapból, akkor annak forrását, a Bizottság által felvett hitelt ki fizeti vissza?

 

Van olyan elképzelés, hogy erre az új költségvetés új saját bevételi forrásokat vezetne be (például a CO2 kibocsátás-kereskedelem bevételének egy részét, vagy az újra nem hasznosított műanyagok után fizetendő „plasztikadót”), de ezekről már nagy viták folytak a kudarcba fulladt februári rendkívüli költségvetési csúcsértekezleten is, és nem volt egyetértés. „Ördögi részlet” még, hogy mire is lehetne fordítani az alapból származó pénzeket?

 

Miután az olaszok április elején az Eurocsoport pénzügyminiszteri ülésén elérték, hogy az ESM-ből (Európai Stabilitási Mechanizmus) létrehozott 240 milliárd eurós válságkezelési alapot a koronavírussal „közvetve vagy közvetlenül” összefüggő károk enyhítésére (vagyis szinte bármire) fel lehet használni, valószínű, hogy az új „innovatív pénzügyi instrumentum”-ként emlegetett Újjáépítési Alapnál sem mennének bele szigorúbb megkötésekbe.

 

Végül ne feledjük, hogy egy másik „nagy lépés” is megtörtént az immár negyedik videocsúcson: egyetértés jött létre arról, hogy a következő költségvetés tagállami befizetései magasabbak lehetnek: az első 2-3 évben a nemzeti jövedelem (GNI) 2 százalékáig, a többi költségvetési évben pedig 1,2 százalékáig terjedhetnek – ez a „fukar”-ként emlegetett tagállamok részéről jelentős elmozdulás.

 

MKIK EU Hírlevelél 2020/08 szám.