Üdvözöljük a

Mit tesz az EU a fenntartható élelmiszerellátás érdekében | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Mit tesz az EU a fenntartható élelmiszerellátás érdekében

Szerző: Puha Anikó | 2020. június 3.

A fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. Az élelmiszerellátási lánc, a termeléstől a fogyasztáson át a hulladékig, óriási igénybevételt jelent a környezet számára, és hatással van az egészségünkre is. A 2020. május 20-án ismertetett, „a termelőtől az asztalig” stratégiával az Európai Bizottság célja, hogy fenntarthatóvá tegye az uniós élelmiszerellátást, garantálja az élelmezésbiztonságot, és védje mind az emberek egészségét, mind a természetet. A stratégia keretet biztosít egy sor olyan jogszabályhoz, amelyeket a Bizottság külön javaslatként dolgoz ki: az EU vegyi növényvédőszerekre vonatkozó jogszabályainak felülvizsgálata, az állatok jólétét érintő új szabályok, az élelmiszerek pazarlására, hamisítására és címkézésére vonatkozó javaslatok, valamint a mezőgazdaságot érintő reform.

A fő célkitűzések 2030-ig:

  • a vegyi növényvédő szerek használatának és az azzal járó kockázatok 50%-os csökkentése
  • műtrágyahasználat csökkentése legalább 20%-kal
  • a haszonállatoknak szánt és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek értékesítésének felére történő csökkentése
  • az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányának növelése 25%-ra  

 

Az  EU-ban gyártott élelmiszerek 20%-a pocsékba megy

    

A stratégia szerint változtatni kell az élelmiszerek előállításának, vásárlásának és fogyasztásának módján ahhoz, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat és hatékonyan felvegyük a harcot a klímaváltozással szemben. Eközben azonban védelmet kell biztosítani az élelmiszerlánc gazdasági szereplőinek megélhetését, javítva a gazdasági megtérülést és utat nyitva új üzleti lehetőségek felé.

A stratégia szorosan kapcsolódik az Unió 2030-ig szóló biológiai sokféleség megóvását célzó javaslathou, és az európai zöld megállapodás részét képezi, amelynek célja, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet. Célja, hogy az EU élelmiszerellátása ellenállóbbá váljon a jövőbeli olyan válságokkal szemben, mint a Covid19-járvány, valamint a természeti katasztrófák, például árvizek vagy aszályok esetén. Megfizethető, egészséges és fenntartható élelmiszerek az asztalokra. A „termelőtől az asztalig” stratégia fontos része, hogy megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerek kerüljenek az európaiak asztalára. Egyre nő az egészséges és környezetbarát termékek iránti igény, a javaslat ezt is figyelembe veszi.

A 2019. áprilisi Eurobarométer-felmérés szerint a származási hely (53%), az ár (51%), az biztonság (50%) és az ízletesség (49%) a legfontosabb tényezők az európaiak számára, amikor élelmiszert vásárolnak. A válaszadók kétharmada (66%) azt állította, hogy változtattott szokásain, amikor szembesült az élelmiszerek bizonyos fajtáinak kockázataival.

Habár változnak a fogyasztási, étkezési szokásaink, még van hová fejlődni. 2017-ben több mint 950 ezer haláleset történt az egészségtelen táplálkozással összefüggésben, és a felnőttek fele túlsúlyos. Azért, hogy több lehetőségünk legyen az egészségesebb termékeket választani és vásárláskor megalapozott döntést hozni, a Bizottság egy kötelező, egységes, a csomagolások elülső részén található tápérték-jelölési rendszer bevezetését javasolja.

Az EU világelső az agrár- és élelmiszeripari termékek exportjában és importjában, és a világ legnagyobb piaca a halak és tenger gyümölcsei tekintetében. Az európai élelmiszerek a magas színvonalukról ismertek, és a stratégia célja az is, hogy a fenntarthatóságot a partnereivel való együttműködés során is előmozdítsa, főként a kereskedelmi megállapodásai révén. A Parlament a fenntarthatóságot támogatja.

Az európai zöld megállapodásról szóló, januárban elfogadott állásfoglalásában a Parlament üdvözölte a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó stratégia tervét, és kiemelte, hogy fontos a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása, miközben a mezőgazdasági ágazatot is támogatni kell. Ismételten hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerektől való függőséget és az antibiotikumok mezőgazdaságban történő felhasználását. Az EP-képviselők magasabb szintű állatjóléti előírásokat és az élelmiszer-pazarlás 50%-os csökkentését kérték az EU-ban.