Üdvözöljük a

Több tagállamban veszélyben az uniós alapjogok | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Több tagállamban veszélyben az uniós alapjogok

Szerző: Szakály Andrea | 2019. január 17.

Az Európai Parlament az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban szót emel a nemi alapú erőszak és megkülönböztetés, a jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen.

A szerdán 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az Unióban 2017-ben az alapjogok helyzetéről szóló, nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólítják az uniós intézményeket, hogy értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot és megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.

 

Nőkkel szembeni megkülönböztetés, erőszak

Az állásfoglalás a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját elítéli és sürgeti az Isztambuli egyezményt még nem ratifikáló tagállamokat, hogy haladéktalanul iktassák jogrendjükbe azt. A képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy „néhány tagállamban az isztambuli egyezmény megerősítése körül kibontakozott vitákat a nemi alapú erőszak és a gender meghatározásának félrevezető értelmezései kísérték”. Az állásfoglalás támogatja azokat a tüntetéseket, amelyek 2017 során egyes tagállamokban a szexuális és reproduktív egészségügyi jogokkal kapcsolatos visszalépés elleni tiltakozásul szerveztek. A képviselők a szexuális zaklatási ügyek erőteljes médiavisszhangját is üdvözölték.

 

Jogállamiság

A képviselők határozottan elítélik egyes tagállamoknak azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét, és bírálják „az EU hatástalanságát” az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiság fennálltát rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján és minden tagállamban ellenőrizni kell, hangsúlyozza az állásfoglalás.

 

Szólásszabadság

A Parlament elítéli a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribbá váló korlátozását az Unióban, és kiemeli, hogy a törvénytelenségekkel kapcsolatban a vészharangot megkongató közérdekű bejelentők léte az oknyomozó újságírás és a sajtószabadság szempontjából is elengedhetetlen. A Parlament mély aggodalmának ad okot az újságírókat az Unióban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt.

 

Gyűlöletbeszéd és migráció

A képviselők figyelmeztetnek, hogy néhány tagállamban banalizálják a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélik a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozzák: az Unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. A Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy „2017-ben nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén”.

 

Az állásfoglalás sürgeti a tagállamok szakminisztereiből álló Tanácsot, hogy vessen véget a dublini rendelet reformja terén fennálló patthelyzetnek. A képviselők emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutatnak: több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.

 

A jelentéstevő szerint

„2017-ben megkérdőjeleződtek a média szabadságához, a szólásszabadsághoz és a gyülekezés szabadságához fűződő jogaink. Ezek a jogok mára olyan országokban kerültek veszélybe, ahol nem számítottunk rá. Művészek és közösségi vezetők esnek áldozatául ennek a helyzetnek” - mondta Josep-Maria Terricabras (Zöldek/EFA, Spanyolország), az állásfoglalást jegyző képviselő.

 

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája