Üdvözöljük a

Csökken a beruházási kedv Magyarországon | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Csökken a beruházási kedv Magyarországon

Szerző: Győrbíró-Kovács Andrea | 2016. február 5.

A tervezettnél kevesebb beruházást hajtottak végre a magyar vállalkozások 2014 és 2015 ősze között, az egy éven belül fejlesztést tervező cégek aránya pedig 73,4%-ról 61,7%-ra csökkent az MFB őszi vállalati felmérése alapján. Rossz hír a teljes gazdaságnak, azon belül a finanszírozó bankoknak is, hogy az idősorban még nem volt olyan alacsony a beruházást biztosan tervező cégek aránya, mint most.

Az MFB Indikátor azt is megmutatta, hogy inkább a kisebb cégek fognak beruházni, és továbbra is nagy az elsősorban önerőre támaszkodó cégek aránya annak ellenére, hogy enyhültek a banki finanszírozási korlátok.

A CSOK beruházási kedvet ösztönző hatásait még nem mutató elemzés talán legérdekesebb ábrája arra utal, hogy a beruházási kedv ismét mélyponton volt 2015 őszén. Az idősor kezdete, 2009 nyara óta nem volt ugyanis olyan alacsony a beruházást biztosan tervező cégek aránya, mint most, és a beruházást "valószínűleg" tervező cégekkel együtt is mélypont közelében vagyunk. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb megállapításokat.






A vártnál kisebb volt a beruházási aktivitás: a cégek 13,5%-a a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3%-a azzal megegyező volumenben, 26,0%-a pedig kisebb összegben hajtott végre fejlesztést a felmérést megelőző egy év során. Az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások összegének mediánja 10, ill. 7 millió forint volt.
Csökkent a beruházási kedv: 2015 őszén a felmérést követő egy évben fejlesztést tervező vállalatok aránya (61,7%) 11,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a 2014. tavaszi csúcshoz képest megfeleződött (63,2%-ról 28,5%-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya. Az előző 12 hónapban tervezett és végrehajtott fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián 10 millió Ft), azonban vállalatméret szerint vizsgálva bizonyos eltolódás figyelhető meg.





Ők voltak kevésbé aktívak: a tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak jelen. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó cégek egy része újra beruházást tervez.


Ők voltak a teljesen passzívak: az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások között felülreprezentáltak a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek. Ezek a cégek borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, különösen nagy nehézséggel szembesülnek a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, ill. a saját erő nagysága terén.


Inkább a kisebb cégek fognak beruházni: A mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22,5 millió Ft), ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 210 millió Ft), azaz a beruházásokon belül eltolódhat valamelyest a hangsúly a nagyobb vállalatok felől a kisebb cégek irányába.

 




Pedig rekordon a kapacitáshiány: 2015 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3%-ra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9%) pedig új mélypontra süllyedt.


A tervezett beruházások összetétele az elmúlt másfél évben nem változott:

A vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlanvásárlást a következő 12 hónapban, a jelzett szándék lényegében nem változott a 2014. őszi felmérés óta.


Ezért fognak beruházni:
A magyarországi vállalkozások 2015 őszén a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második, ill. harmadik helyen a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), ill. a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek.


Három tényező gátolja a fejlesztéseket:
A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja elsősorban a fejlesztéseket 2015 őszén. 1. A legnagyobb beruházási korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet 2. a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, 3. a beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest.

 

 

 

Ekkora beruházásokat terveznek: A tervezett ingatlanberuházások, a gép- és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a 20-50, 10-50, ill. 1-5 millió forintos sávba (a beruházást tervező cégek negyede ilyen összegben jelezte fejlesztési szándékát). A tervezett kutatás-fejlesztés-innováció jellemző nagyságának az 1-5, ill. a 100-200 millió forintos intervallum tekinthető. A fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (40 millió Ft a medián alapján), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (20-20 millió Ft) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak

.
Nagyrészt önerőre akarnak támaszkodni a cégek: Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három markáns kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 40-50% közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-30% közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke.


Ingatlanra vennének fel hitelt: Külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlanvásárlások, -építések esetén számolnak a cégek jelentős mértékben (az önerő mértéke átlagosan 47,8%), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 70% feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok.

 




Enyhültek a finanszírozási korlátok: 2014 őszhöz képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel összeg nagysága (a medián 80-ról 28 millió forintra süllyedt). Megtorpant a finanszírozási jellegű beruházási akadályok csökkenése, de a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is sokkal kedvezőbb ezen korlátok megítélése. A vállalatok fele megfelelő paraméterekkel bíró finanszírozási termékek esetén képes, hajlandó, ill. tervez fejlesztéseket a következő egy évben.

 

(Forrás: Portfolió)