Üdvözöljük a

GVI felmérés - A minimálbér és a garantált bérminimum emelésérnek hatásairól | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2018 December >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
101112
13
141516
17181920212223
24252627282930
31      

Országos rendezvénynaptár

<< 2018 December >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
101112141516
17181920212223
24252627282930
31      

GVI felmérés - A minimálbér és a garantált bérminimum emelésérnek hatásairól

Szerző: Győrbíró-Kovács Andrea | 2018. augusztus 17.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2018. áprilisi felmérésén adott válaszok össefoglalója. 

Ez a felmérés Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúravizsgálat. Az idei adatfelvétel 3274 cég vezetőjének válaszain alapul. Elsősorban a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, emellett ebben a hullámban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének következményeiről is megkérdeztük a válaszadókat. A válaszoló vállalatok mintája reprezentatív a foglalkoztatottak száma és a gazdasági ágak szerint.

 

A GVI összefoglalója a felmérés eredményeiről:

 

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2018-ban a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2018. januári emelésével összefüggésben. Az elemzés során nyolc lépés megtételét, illetve 2018-as esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgóbéreket (jutalmak, célprémiumok).

 

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során 3274 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére. A válaszoló vállalatok mintája reprezentatív a foglalkoztatottak száma és a gazdasági ágak szerint.

 

Az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (32–32%), illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24%). A cégek 13%-a a mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, csökkenti egyéb juttatásaikat, vagy részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket. A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindössze a cégek 3%-a jelölte meg.

 

1. ábra: Azon vállalkozások aránya, amelyeknél a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése nyomán sor került / sor fog kerülni a felsorolt lépésekre 2018-ban, százalék

 

 

 

A béremelés hatására összességében tehát a cégek több, mint harmada (37%) módosítja üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást. A vállalkozások 18%-a tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, összességében 14%-os.

 

2. ábra: Azon vállalkozások aránya, amelyeknél a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése nyomán sor került / sor fog kerülni a felsorolt lépésekre 2018-ban, százalék

 

 

Forrás: GVI 2018

 

 

 

A vizsgált nyolc lépés bevezetésében való érintettség szempontjából a vállalatméret növekedésével csökkenő tendencia tapasztalható: az 50 főnél kisebb méretű vállalkozások nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb mértékben hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket. Leginkább a mikrovállalkozások (10 fő alatt foglalkoztatók) érintettek a vizsgált reakciók bevezetésében. A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. Tulajdonszerkezet szerint statisztikai értelemben nincs különbség a tisztán hazai, illetve a részben/döntően külföldi tulajdonban lévő cégek minimálbéremelésre adott reakciói között. Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbéremelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A nem exportáló, valamint a részben exportáló cégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként.

Kapcsolódó anyagok: