2008. november 25-én szavazott az Országgyűlés a 2009-es adótörvényekről, melyek módosításainak többségét a kormány által beterjesztett módon fogadták el. Az alábbiakban a lényeges változásokat összegyűjtöttük.

Az új adócsomag mindenekelőtt egyszerűsíti az igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: évi 3,4 millió forint bevételig egységesen harmincszázalékos kedvezménykulccsal, legfeljebb évi százezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javítása is. Szintén a személyi jövedelemadó törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.

A vállalkozások körében is várhatók egyszerűsítések, így például a jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása bevezeti továbbá az egyszerűsített szja-bevallást, amit az adóhatóság állít össze a rendelkezésére álló adatok alapján. Ennek elkészítését február 15-ig kérhetjük az APEH-tól, majd a hivatal április 30-ig postázza nekünk az adóbevallást.

A módosítással mintegy 3 millió magánszemély élhet, akik kifizetőtől, munkáltatótól szerzik a jövedelmüket, és sem egyéni vállalkozói, sem őstermelői igazolvánnyal nem rendelkeznek. Az szja-bevallás elkészítéséért nem kell külön díjat fizetni. A munkaadói adómegállapítást azonban nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell kérnie a munkavállalónak.

A kormány eredeti javaslatával ellentétben az Országgyűlés úgy szavazott, hogy jövőre nemcsak a bt.-k és kkt.-k élhetnek az egyszerűsített beszámolás lehetőségével, hanem a kft.-k is.

Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint ugyanis a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

További módosítás, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt ezentúl az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. A helyi iparűzési adó megállapításakor pedig a cég a nettó árbevételét csökkentheti az alvállalkozói teljesítményével, amennyiben azt első ízben értékesített lakás előállításához használta fel.

A társasági adó törvény módosításának egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget is. A 10 százalékos társasági adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot.

Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.

Januártól születhet meg a köztartozással nem rendelkező cégek nyilvántartása. Azon cégek, amelyek ebbe a körbe tartoznak majd, több esetben megspórolhatják a nullás igazolás bemutatását. A közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél ugyanakkor már csak 200 ezer forinttól lesz szükséges nullás igazolást bemutatnia az alvállalkozónak.

A számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több mint az előző év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez kevesebb 500 ezer forintnál, akkor ez utóbbi összeg a mérvadó. Amennyiben a rögzítettől magasabb a készpénzállomány, úgy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti 500 eFt-os mulasztási bírság szabható ki.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól - egyebek mellett - az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Új elem a regisztrációs adóról szóló törvényben, hogy az adónemet 2009. január 1. után vissza lehet igényelni olyan esetekben például, ha a kocsit forgalomba helyezés előtt külföldre viszik, vagy kiderül róla, hogy nem lehet forgalomba helyezni. Az elektromos hajtású autók átruházási illetéke pedig a kilowattonkénti 800 forintról 400 forintra csökken, míg a taxis kisiparos elszámolhatja a kocsija költségeit, amennyiben üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kiderül, hogy más célra nem használja.

Kiegészül a jövedéki adótörvényben a biodízel fogalma: nemcsak a növényi, hanem az állati olajból előállított termék is biodízelnek minősül. Az ólmozatlan benzin jövedéki adója - ezer literenként - 108300 forintról 108700 forintra emelkedik. A kedvezményes - 103500 forintos - adó akkor alkalmazható, ha bioetanolt kevernek a benzinbe. A bekeverési arány azonban 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedik. A gázolaj jövedéki adója is emelkedik jövőre, ezer literenként 88900 forintról 89300 forintra. A bioetenol bekeverési arányának itt is el kell érnie a 4,8 százalékot ahhoz, hogy a kedvezményes 85000 forintos adót lehessen alkalmazni.

A gazdasági bizottság javaslatára a bányatörvény úgy módosul, hogy a kőolaj és a földgáz bányajáradéka 30 százalékról 12 százalékra csökken.

Megszűnik a béren kívüli adómentes juttatásokra két évvel ezelőtt felállított évi 400 ezer forintos limit. A kultúrajegy az éves minimálbérnek megfelelő mértékben lesz csak adómentes, az iskolarendszerű képzés költségéből pedig a minimálbér két és félszerese lesz köztehermentesen adható a munkaadó által.

Jóval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 százalék illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Viszont nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF-engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.

Szintén az illetékeket érintő új szabály: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után pedig a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.

Kedvező hír az örökösöknek, hogy januártól húszmilliós forint értékhatárig illetékmentes lesz az örökség az elsőfokú örökösök részére.

Az illetéktörvény másik jelentős változása, hogy a követelések elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás és más hasonló vagyonszerzés esetén már abban az esetben is keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet külföldön tesz szert a vagyonra. A korábbi szabályozás értelmében a törvény hatálya csak belföldi ingatlanokra, valamint belföldön átadott ingókra és vagyoni értékű jogokra terjedt ki.