Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

2020 – A világ lelassult, a globális felmelegedés nem

  • Forrás: EURONEWS
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU Green Deal

2020: az eddigi legmelegebb évvel zárult a történelem eddigi legmelegebb évtizede. Habár az éghajlat melegedését a globális lezárások sem fékezték meg, a globális egészségügyi válság talán adhat némi lökést az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.

2020: az eddigi legmelegebb évvel zárult a történelem eddigi legmelegebb évtizede. Habár az éghajlat melegedését a globális lezárások sem fékezték meg, a globális egészségügyi válság talán adhat némi lökést az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az előző év semmiképp sem volt szokványosnak mondható. Azonban míg a megélhetésünk tekintetében komoly törést hozott a még jelenleg is tartó egészségügyi és gazdasági válság, az elmúlt évtized különösen magas értékeinek fényében bolygónk melegedése ez idő alatt is folytatódott. A globális lezárások miatt valamelyest csökkent az üvegházhatású gázok kibocsájtásának mértéke, továbbá a levegőminőség is javuló tendenciát mutatott, legalább is átmenetileg. Azonban 2020-ban is olyan hőmérsékletrekordoknak és szélsőséges időjárási jelenségeknek lehettünk tanúi világszerte, hogy a szakértők értékelése szerint a 2016-os évvel egyetemben a tavalyi volt a történelem eddigi legmelegebb éve – erre a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) világított rá, amely elsőként publikált erre vonatkozó adatokat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) öt különböző adatbázist összevetve igazolta, hogy a 2020-as, a 2019-es és a 2016-os évek voltak az eddigi legmelegebbek – az egyértelmű sorrend felállítása az egyes adatbázisok közti minimális különbségek miatt nem volt lehetséges. Az adatok alapján úgy tűnik, az éghajlatváltozás valószínűleg nem fog megtorpanni attól, hogy szokásos tevékenységeinket mellőzni kényszerültünk. Azonban a globális válság fogalmát új megvilágításba helyező tapasztalataink segíthetnek új lendületet meríteni az éghajlatváltozás visszaszorításához.

A globális, a helyi, és az óceánok hőmérséklete is egyre feljebb kúszik
A Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) legfrissebb adatai, valamint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég publikált jelentése szerint 2020-ban 0,6 °C fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 között mért átlaghőmérsékletnél, és 1,25 °C fokkal az iparosodás előtti időszak értékeinél. Továbbá a 2020-as évvel lezárult az eddigi legforróbb évtized is, amelyből az utolsó 6 esztendő volt a valaha regisztrált legmelegebb. Az eurázsiai kontinens nagy régiói különösen melegebbek voltak az átlagnál. Európában 2020 volt az eddigi legmelegebb év, majdnem 0,5 °C fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint 2019-ben, továbbá 1,6 °C fokkal haladta meg a legfrissebb 30-éves referenciaidőszak értékeit. Az Északi-sark és Észak-Szibéria egyes részein a hosszú távú átlagokhoz mérve több, mint 6 °C-os emelkedés volt tapasztalható.

Üvegházhatású gázok – visszaeső kibocsájtás, stagnáló koncentrációk


Tavaly szalagcímek sokaságában üdvözölték a globális lezárások talán egyetlen pozitív hozományát: a világ leginkább iparosított vidékein a szennyezettségi szint, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása is egyaránt visszaesett. A szigorodó országos korlátozások bevezetésével a dinitrogén-oxid, a szén-monoxid és a kén-dioxid koncentrációja is világszerte megcsappant. Tavaly februárban a szállópor koncentrációja 20-30 százalékkal volt alacsonyabb Kelet-Kínában, míg Európában és Észak-Amerikában áprilisban tapasztaltak hasonló mértékű visszaesést. Dél-Amerika egyes vidékein pedig felére esett vissza a szennyezőanyagok koncentrációja. A Global Carbon Project adatai alapján a szén-dioxid-kibocsátás is csökkent, ugyan csupán 7 százalékkal. Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint a szén-dioxid-kibocsátásban 2020 első felében regisztrált visszaesés leginkább a szárazföldi közlekedésben és az energiatermelésben tapasztalható kiesésnek volt tulajdonítható, mintsem az ipari tevékenység és a légi közlekedés zsugorodásának. A korlátozások enyhítésével azonban a kibocsájtási szintek a korábbi értékekre ugrottak vissza. 

”Nem egy vírussal fogunk felülkerekedni a klímaváltozáson”


Antonio Guterres ENSZ főtitkár ezekkel a szavakkal igyekezett tavaly márciusban rávilágítani arra, hogy a globális lezárások nem jelentenek hatásos és fenntartható stratégiát az éghajlatváltozás kezelésére. Továbbá számos szakértő vélekedik úgy, hogy egy hét százalékos csökkenés a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében nem elég ahhoz, hogy rátereljen minket a szénsemlegesség útjára. Azonban az említett csökkenés és az egészségügyi válság kezelésére érdekében tett sürgős kormányzati lépések új megvilágításba helyezik a klímaválsággal kapcsolatos megközelítésünket. A lezárások alatt kényszerűen meghozott alkalmazkodási megoldások akár hosszú távon is fenntarthatónak bizonyulhatnak. A Müncheni Egyetem és az MIT szakértői például azt állítják, hogy a lezárások alatt felvett és a gazdasági visszaeséstől független viselkedési formák fenntarthatók lehetnek. Az otthoni munkavégzés gyakorlata, az üzleti utak számának csökkenése, a biciklizés és a lakóhelyhez közeli boltokban való vásárlás rövid idő alatt akár 15 százalékos csökkenést is eredményezhetnének a közlekedésből származó kibocsátás tekintetében a járvány előtti időszakhoz képest.

Gazdasági visszaesés 2020-ban – avagy lehetőség a klímareziliens újrakezdésre
A WMO szerint a globális gazdasági visszaesés nem kedvez a éghajlatváltozás mérséklését célzó politikáknak, így azonban tiszta lappal indulhatunk, és zöldebb gazdaságokat építhetünk. Ha a világjárványt követően mentőcsomagokat biztosítunk a fosszilis energiahordozók ágazatának, és továbbra is a hagyományos növekedési mintákat támogatjuk, azzal újfent megemelhetjük a kibocsátási szintet – pontosan úgy, ahogy az bizonyos országokban a 2008-as pénzügyi válság után történt. A növekedést a zöldebb megoldások felé terelő pénzügyi csomagok biztosításával, valamint a GDP növelését és a foglalkoztatást támogató intézkedésekkel kiaknázhatnánk a tiszta lappal való újrakezdés adta lehetőségeket a járványból való kilábalás során.

Gazdasági visszaesés 2020-ban – avagy lehetőség a klímareziliens újrakezdésre


A WMO szerint a globális gazdasági visszaesés nem kedvez a éghajlatváltozás mérséklését célzó politikáknak, így azonban tiszta lappal indulhatunk, és zöldebb gazdaságokat építhetünk. Ha a világjárványt követően mentőcsomagokat biztosítunk a fosszilis energiahordozók ágazatának, és továbbra is a hagyományos növekedési mintákat támogatjuk, azzal újfent megemelhetjük a kibocsátási szintet – pontosan úgy, ahogy az bizonyos országokban a 2008-as pénzügyi válság után történt. A növekedést a zöldebb megoldások felé terelő pénzügyi csomagok biztosításával, valamint a GDP növelését és a foglalkoztatást támogató intézkedésekkel kiaknázhatnánk a tiszta lappal való újrakezdés adta lehetőségeket a járványból való kilábalás során.  A kormányok eddig világszerte 12 billió dollárt különítettek el a helyreállítási csomagokra. Az azonban nem egyértelmű, hogy ebből mennyit fordítanak majd a hosszú távú növekedést támogató klímabarát befektetésekre. A Bloomberg tavaly júniusi becslése szerint a fenti összeg csupán 0,2 százalékát szentelik majd éghajlati prioritásokra, noha az EU Zöld Megállapodásával, valamint az Egyesült Államok és más jelentős gazdaságok zöld helyreállítási ambícióival kapcsolatos diskurzusok jelenleg is folynak. Egy friss elemzés azonban egyértelműen „beárazta” az érdemi éghajlati intézkedések közeljövőben történő megvalósítását. A szakértők úgy vélik, hogy ha minden évben az említett 12 billió dollár csupán 10 százalékát a „globális energiarendszer éghajlatbarát helyreállítását célzó tervekre” fordítanák, azzal már jó úton haladnánk a Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok teljesítése felé. Az előző év semmiképp sem volt szokványosnak mondható. Ráébresztett minket arra, hogy milyen következményekkel járhat egy globális vészhelyzet, és hogy valójában milyen gyorsan és határozottan is vagyunk képesek megoldást találni az ilyen eseményekre. Már nem késlekedhetünk sokat, hogy a tanultakat az éghajlati válsággal való küzdelemben is harcba vessük.


Vissza az előző oldalra