Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

2021 a vasút európai éve: a vasút jó – akkor miért nem használjuk?

  • Forrás: europapont, ec.europa.eu
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

A vasút elérhető, fenntartható és nagyon biztonságos utazási forma, mégis csak csekély mértékben részesül a személyszállításból és a teheráruforgalomból.

Sűrű, zöld és biztonságos…

Európa vasúthálózata az egyik legfejlettebb a világon, az EU városait összesen 201 ezer kilométer hosszan kötik össze vasútvonalak (összehasonlításképp: az Egyesült Államokban 203, Kínában 132, Oroszországban pedig 87 ezer kilométer hosszan vannak használatban vasútvonalak). Az EU 27 országában átlagosan kevesebb mint 7 kilométerre vannak egymástól az állomások – a kötött pálya így elég sűrűnek, a szolgáltatás pedig elérhetőnek mondható. A vasúti közlekedés nagyon fontos előnye még, hogy „jövőálló”, azaz fenntartható utazási forma. Bár a közlekedési szektor adja az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának negyedét, ezen belül – a nagyarányú villamosításnak köszönhetően – a vasút elenyésző, mindössze 0,4% károsanyagkibocsátásért felelős. Nem nehéz belátni, hogy e közlekedési forma jobb kihasználtsága jelentősen hozzájárulhat az EU klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez (az európai zöld megállapodás célja a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig).

Egy friss magyarországi felmérés alapján kilométerenként átlagosan a 70%-ot is meghaladja a CO2 kibocsátás csökkenése, ha valaki személyautó helyett vonattal teszi meg ugyanazt a távolságot. (Érdekesség, hogy a MÁV épp a vasút európai évéhez kapcsolódva minden jegyén, bérletén feltünteti az adott távolságra számított kibocsátásmegtakarítást). A vasút ráadásul nem is kimondottan energiaigényes, az EU teljes energiafogyasztásából mindössze 1,9% a rá eső rész. Szintén nem szabad elfelejteni, hogy a vasút a legbiztonságosabb szárazföldi utazási forma: egymilliárd utaskilométerenként mindössze 0,1 a vasúti balesetek halálozási száma (ez a busznál 0,23, autónál 2,7, motornál pedig 38 volt 2011 és 2015 között).

Mégsem használjuk ?!

Mindezek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy Európában kevéssé élünk a vasút előnyeivel. Az utasok csupán 7%-a, valamint az áruk 11%-a utazik vasúton, mind a személyi közlekedésben, mind az áruszállításában továbbra is a közúti szállítás dominál. Ezen szeretne változtatni az EU: egyrészt a vonatozás népszerűsítésével – erről szól az idei tematikus év –, valamint a vasút fejlesztésének további célzott támogatásával. Mert bár vitathatatlanok a vasút előnyei, ugyanakkor az is tény, hogy az uniós országok vasúti infrastruktúrája továbbra is sokszor elavult, az egységesebb európai vasút létrejöttét pedig idejétmúlt üzleti modellek és magas karbantartási költségek nehezítik.

A Bizottság 2020 decemberében fogadta el legújabb, fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját, amely ambiciózus célokat fogalmazott meg e területen is: a vasúti áruszállítás megkétszerezését és a nagysebességű vasúti tevékenység megháromszorozását 2050-ig. Emellett az 500 km-nél rövidebb útvonalú, menetrend szerinti közösségi közlekedést 2030-ig karbonsemlegessé kívánja tenni az EU. Ehhez természetesen jelentős forrásokat is rendelt, a mostani, 2021-27-es költségvetési periódusban a 33,7 milliárd euró értékű Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) épp ezeket a célokat szolgálja.

Vonatra fel – tartsatok velünk!

A tematikus év folyamatosan frissülő honlapján számos információ megtalálható az európai vasúti közlekedésről és az évad különböző programjairól, előadásokról, konferenciákról, kiállításokról, nyilvános vitákról. Hazánkban a hivatalos nyitórendezvényre április 22-én kerül sor. Addig is figyelmetekbe ajánljuk az évadhoz készített európai dallistát,  amelyen Európa minden tájáról találtok egy-két vonatos slágert vagy művet, többek között Kraftwerket, ABBA-t vagy Eduard Strausst. Mit gondoltok, itthonról ki került a listára? :-)

 

 


Vissza az előző oldalra