Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

  • Forrás: https://ec.europa.eu/
  • Szerző: Lucz Bianka
  • EU, Zöld Európa

A Bizottság a március 31-i ülésén előterjesztette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó javaslatcsomagját, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja, hogy a fenntartható termékek normává váljanak az EU-ban.

A Bizottság új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott szinte valamennyi fizikai áru környezetbarátabbá, körforgásos jellegűvé és energiahatékonyabbá váljon teljes életciklusa során, a tervezési szakasztól kezdve a napi használaton át egészen az újrapozicionálásig, és életciklusa végén is.

A Bizottság új stratégiát iterjesztett elő a textíliák tartósabbá, újrahasználhatóvá és újrafeldolgozhatóvá tétele érdekében, a gyors divat, a textilhulladék és az eladatlan textíliák megsemmisítése elleni törekvés, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a textiltermékek előállítása a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen.

A másik javaslat célja az építési termékek belső piacának fellendítése, valamint hogy a hatályos szabályozási keret alkalmassá tegye az épített környezetet a fenntarthatósági és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésére.

Végezetül a csomag új szabályokat javasol a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelésére annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban, és fokozottabb védelemben részesüljenek a „zöldrefestéssel” szemben.

A javaslatok a környezettudatos tervezésre vonatkozó hatályos uniós szabályok sikerére építenek, amelyek figyelemre méltó csökkenést értek el az uniós energiafogyasztásban, és jelentős fogyasztói megtakarításokat eredményeztek. A meglévő környezettudatos tervezési követelményeknek köszönhetően csak 2021-ben 120 milliárd euró maradt a fogyasztók zsebében. A szabályoknak köszönhetően emellett 10%-kal lett alacsonyabb az éves energiafogyasztás a hatályuk alá tartozó termékek esetében. 2030-ra az új keret 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami nagyjából 150 milliárd m³ földgáznak felel meg, azaz majdnem egyenértékű az orosz gáz uniós importjával. 

A termékek fenntarthatósága mint új norma

A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat a terméktervezéssel foglalkozik, mely szakasz akár 80%-ban is meghatározza, hogy egy adott termék életciklusa során milyen hatást gyakorol a környezetre. Új követelményeket állapít meg annak érdekében, hogy a termékek tartósabbá, megbízhatóbbá, újrahasználhatóvá, korszerűsíthetővé, javíthatóvá, könnyebben karbantarthatóvá, felújíthatóvá és újrafeldolgozhatóvá, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá váljanak. Emellett termékspecifikus tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztók tisztában legyenek vásárlásaik környezeti hatásaival. Minden szabályozott termék rendelkezik majd digitális termékútlevéllel. Ez megkönnyíti a termékek javítását, illetve újrafeldolgozását, továbbá elősegíti az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követését az ellátási láncban. Bevezetésre kerülhet a címkézés is. A javaslat olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek véget vetnek az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének, kiterjesztik a zöld közbeszerzést és ösztönzőket biztosítanak a fenntartható termékhez.

A mai javaslat kétféleképpen lép túl a környezettudatos tervezés jelenlegi keretén: először is a termékek lehető legszélesebb körére lesz alkalmazandó; másodszor pedig bővül azon követelmények hatálya, amelyeknek a termékeknek meg kell felelniük. Olyan kritériumok bevezetésével, melyek nem pusztán az energiahatékonyságra, hanem a körforgásos jellegre és a termékek környezeti és éghajlati lábnyomának általános csökkentésére is vonatkoznak, növelni lehet az energia- és erőforrás-függetlenséget, továbbá mérséklődik a szennyezés. Megerősödik az egységes piac, el lehet kerülni, hogy eltérő tagállami jogszabályok legyenek érvényben, gazdasági lehetőségeket nyílnak az innovációra és munkahelyek teremtődnek, különösen az újragyártás, a karbantartás, az újrafeldolgozás és a javítás ágazatában. A javaslat biztosítja azt a keretet és folyamatot, amelynek révén a Bizottság – valamennyi érintettel szoros együttműködésben – fokozatosan meghatározza majd az egyes termékekre vagy termékcsoportokra alkalmazandó követelményeket. 

Az új rendelet hatálybalépéséig, átmeneti intézkedésként, a Bizottság a javaslattal együtt elfogadta a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkatervet is, amelynek célja, hogy az irányelv kiterjedjen az energiával összefüggő új termékekre is, valamint hogy naprakésszé tegye és növelje a már szabályozott termékekkel kapcsolatos célértékeket. A munkaterv elsősorban a fogyasztói elektronikai termékekkel (okostelefonokkal, táblagépekkel, napelemekkel) foglalkozik, amelyek a leggyorsabban növekvő hulladékáramot jelentik.

A fenntartható termékek uniós piacon történő térnyerésének támogatása érdekében a Bizottság a mai napon célzott ágazati kezdeményezéseket is bemutat. A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia és az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata két, jelentős hatást kifejtő kiemelt termékcsoporttal foglalkozik majd.

Fenntartható és körforgásos textíliák

Az élelmiszerek, a lakhatás és a mobilitás után a textiltermékekhez köthető fogyasztás Európában a negyedik olyan terület, amely leginkább felelőssé tehető a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokért. Emellett a harmadik helyen áll a vízfogyasztás és a földhasználat tekintetében, az elsődleges nyersanyagok felhasználása terén pedig az ötödik.

A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia meghatározza azt a jövőképet és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy 2030-ig az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúvá és újrafeldolgozhatóvá váljanak, a lehető legnagyobb mértékben újrafeldolgozott szálakból készüljenek, és előállításuk veszélyes anyagoktól mentesen, a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen. A fogyasztók hosszabb ideig élvezhetik majd a megvásárolt kiváló minőségű textíliákat, a gyors divatnak ki kell mennie a divatból, és széles körben elérhetővé kell tenni gazdaságilag jövedelmező újrahasználati és javítási szolgáltatásokat. A versenyképes, reziliens és innovatív textiliparban a gyártóknak felelősséget kell vállalniuk termékeikért az értéklánc mentén, a hulladékká válás szakaszában is. Ily módon a körforgásos textilökoszisztéma meg fog erősödni, és elegendő kapacitással rendelkezik majd ahhoz, hogy az innovatív, szálról szálra történő újrahasznosítás vegye át a vezető szerepet. A textíliák elégetését és hulladéklerakóban való elhelyezését ezzel párhuzamosan a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

A konkrét intézkedések közé tartoznak a textíliákra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények, az egyértelműbb tájékoztatás, a digitális termékútlevél és az EU-ban kötelező, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Intézkedéseket irányoz elő továbbá a mikroműanyagok textiltermékekből történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások helytállóságának biztosítására, valamint a körforgásos üzleti modellek, többek között az újrahasználati és javítási szolgáltatások fellendítésére. A gyors divat jelentette probléma megoldásaként a stratégia felszólítja a vállalatokat, hogy csökkentsék éves kollekciók számát, vállaljanak felelősséget és lépjenek fel szén- és környezeti lábnyomuk minimalizálása érdekében, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el kedvező adózási intézkedéseket az újrahasználati és javítási ágazat számára. A Bizottság figyelemfelkeltő tevékenységekkel is segíti az átállást.


Vissza az előző oldalra