Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

A pandémia születésszámra gyakorolt hatása Európában

  • Forrás: Világgazdaság, KSH
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

A járványok kedvezőtlen hatással vannak a születésszám alakulására. Az 1918-as spanyolnátha-járvány következtében is világszerte csökkent a születések száma.

A 2020-ban elterjedt koronavírus-járvány korlátozó intézkedéseket és lezárásokat tett szükségessé a világ számos országában, ami a korábbi járványokhoz és válságokhoz hasonlóan a születések számának csökkenését eredményezte. Az európai országok többségében csökkent a születésszám a koronavírus-járvány első hullámának hatására. A koronavírus-járvány 2020 februárjában jelent meg Európában, és márciusban kezdett el terjedni, így a járvány első, közvetlen hatásait a 2020. decemberi és a 2021. év eleji adatokon vizsgálhatjuk. Tavaly decemberben az országok mintegy kétharmadában csökkent a születések száma, majd a mélypontot több országban a januári adat jelentette, és februárban már kismértékben mérséklődött a visszaesés. Decemberben a legnagyobb, 10-20 százalékos csökkenés a lezárások által erősen érintett mediterrán országokban, valamint Romániában és egyes balti országokban volt megfigyelhető. A legtöbb országban a 2021. januári adat még kedvezőtlenebb volt, és januárban – Finnország és Dánia kivételével – valamennyi vizsgált európai országban csökkent a születésszám az egy évvel korábbi értékhez képest. A születésszám alakulásában egyértelműen pozitív fordulópontot jelent a 2021. március, mivel ekkor már szinte valamennyi országban növekedett a születések száma az egy évvel korábbi értékhez képest (kivétel volt ez alól Románia, Portugália, Svájc és Litvánia).

A koronavírus-járvány megjelenése hazánkban is éreztette hatását a születési adatokon, de Magyarország összességében sikeresen került ki az első hullámból. A járvány 2020. márciusi megjelenése után 9 hónappal, 2020 decemberében hozzávetőleg 7 százalékkal csökkent az újszülöttek száma a megelőző év azonos hónapjához képest. A születésszám 2021 első félévében jelentősen ingadozott: januárban még 9,4 százalékkal kevesebb, márciusban pedig 10,2 százalékkal több gyermek született 2020 azonos hónapjaihoz képest. 2021. január és augusztus között összesen 60.620 gyermek született hazánkban, ami 0,9 százalékkal, azaz csak 533 gyermekkel kevesebb a 2020 azonos időszakában megfigyelt adathoz képest. A 2019. első nyolchavi adathoz viszonyítva azonban 2.300 gyermekkel magasabb volt a születésszám 2021 augusztusáig, ami 3,9 százalékos növekedésnek felel meg.

Fontos eredmény, hogy a 2008-as pénzügyi válság utáni helyzettel szemben most sikerült megtartani a termékenységi ráta értékét és a mutató nem esett vissza az első hullám hatására. A 2008-as pénzügyi válság után a születésszám és a termékenységi ráta is évekre csökkenő pályára került hazánkban. A születésszám a 2008. évi 99 ezer főről 96 ezer főre csökkent 2009-ben, majd 2010-ben már 6 ezer fővel elmaradt a megelőző évi értékhez képest. Ezzel párhuzamosan a termékenységi ráta a 2008-as 1,35-ról 1,25-ra csökkent 2010-re. 2020-ban – amikor lényegében csak a decemberi adatot érintette a járvány – 1,56 volt a termékenységi ráta, a mutató utoljára 1995-ben volt ennél magasabb hazánkban. Kedvező fejlemény, hogy 2021 első nyolc hónapjában a teljes termékenységi arányszám 1,55 volt, ami a járvány ellenére megegyezett a 2020 azonos időszakában mért értékkel. Összességében Magyarországon a koronavírus-járvány kevésbé hatott a gyermekvállalásra, ami több tényezőhöz kapcsolódhat.  A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a második és a harmadik hullám születésszámra gyakorolt pontos hatását még nem ismerjük.


Vissza az előző oldalra