A székesfehérvári Tádzs Mahal: a Bory-vár
- 2026. február 25. 09:00
- Forrás: Femina
- magyarország
A Bory-várat sokan az örök szerelem szimbólumának tartják, és a székesfehérvári Tádzs Mahalnak is nevezik. Az építmény története mindenkit magával ragad.
A Bory-vár története
A várat a székesfehérvári származású Bory Jenő építész és szobrászművész egymaga tervezte, és állítólag sokáig egyedül is építette. A díszítés feleségével közös munkájukat dicséri. A családfő először hétvégi telekhez vett egy birtokot a Mária-völgyben, ahol présház, pince és szőlő állt. A présház épületét kezdte kibővíteni nyaranta a szobrászmunkái után kapott pénzéből.
Az építkezés az I. világháború után, 1923-ban kezdődött, 1934-től már a látogatóknak is szívesen megmutatta a férj, aki 1959. évi haláláig folyamatosan a háborúk utáni helyreállításon, majd az épület apró részletein dolgozott, arra ugyanis egyfajta kompex műalkotásként tekintett. Bory otthonában, a várban hunyt el. Az utómunkálatok halála után még 1964-ig eltartottak, így összességében 41 évig épült a vár.
Az örök szerelem szimbóluma
Eleinte lakás, majd műterem is kapott helyet az épületben, részben a feleség, Komócsin Ilona festőművész számára. A szegedi születésű nővel Bory egyébként festészeti tanulmányai alatt ismerkedett meg: mindketten a festő, Székely Bertalan tanítványai voltak.
A várat az örök szerelem szimbólumaként is emlegetik, mivel Bory Jenő saját és felesége tervei szerint építette meg azt, emléket állítva közös életüknek, szeretetüknek és művészi álmaiknak. Míg a kertben a férj szobrai, a műteremben a feleség festményei dominálnak.
A székesfehérvári Tádzs Mahalnak több okból nevezhető: az indiai építmény ugyancsak az örök szerelmet jelképezi, mivel azt Sáh Dzsahán szülés közben elhunyt felesége emlékére emelte, de az is igaz, hogy a Bory-vár turisztikai jelentősége és gyönyörű látványa is éppoly kiemelkedő a térség szintjén, mint India látványossága.