Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az erdőírtás, a hulladékszállítás és a talajvédelem az EU látókörében

  • Forrás: eu monitor
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU Green Deal

Három új kezdeményezéssel, az erdőírtás és erdőpusztulás visszaszorítására vonatkozó új szabályokkal, a hulladékexport- és import megszigorításával és egy új talajvédelmi stratégiával egészült ki a napokban az európai zöld megállapodás.

Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott három új, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezés közül az első egy rendelet-tervezet az uniós piac kiszolgálása érdekében végzett erdőírtás és erdőpusztulás megállítására.  Az Európai Bizottság emlékeztet rá, hogy az 1990-től 2020-ig terjedő időszakban a világ 420 millió hektár erdőt veszített el, ami nagyobb terület, mint az Európai Unió egésze. A javasolt új szabályok garantálnák, hogy az európaiak által az uniós piacon vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. 

Mint a dokumentum rámutat, a negatív folyamatok fő oka az olyan árukhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés bővülése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé, valamint ezek egyes származtatott termékei. A rendelet kötelező szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, amelyek ezeket az árukat forgalomba kívánják hozni az EU piacán, biztosítandó, hogy csak erdőirtásmentes és legális termékek legyenek engedélyezve az uniós piacon. A Bizottság teljesítményértékelési rendszert fog alkalmazni az egyes országokra vonatkozóan, valamint az azokat érintő, a rendelet hatálya alá tartozó árukkal összefüggő erdőirtás és erdőpusztulás okozta kockázat felmérésére. Brüsszel reményei szerint az új szabályok várhatóan mérsékelni fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a biológiai sokféleség visszaszorulását. Az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem pedig pozitív hatással lesz a helyi közösségekre, többek között a legkiszolgáltatottabbakra – például az őslakos népességre –, akik nagymértékben függenek az erdei ökoszisztémáktól.

A hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatával a testület a körforgásos gazdaságra és a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó célkitűzéseket valósítaná meg úgy, hogy szigorúbb szabályokat javasol a hulladékexportra vonatkozóan, hatékonyabb rendszert hoz létre a hulladék mint erőforrás áramlására, és határozott fellépést javasol az illegális hulladékkereskedelem ellen.  Az OECD-n kívüli országokba irányuló hulladékexport korlátozott lesz, és csak akkor lesz engedélyezhető, ha a harmadik országok hajlandóak bizonyos hulladékok fogadására és fenntartható módon történő kezelésére. Az OECD-országokba irányuló hulladékszállítmányokat nyomon fogják követni, és azok felfüggeszthetők lesznek, amennyiben súlyos környezeti problémákat okoznak a célországban. 

A javaslat értelmében minden olyan uniós vállalkozásnak, amely az EU-n kívülre exportál hulladékot, biztosítania kell, hogy a hulladékot fogadó létesítményeket független ellenőrzésnek vessék alá, amely igazolja, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik. Az EU-n belül a Bizottság a kialakult eljárások egyszerűsítését javasolja, jelentősen megkönnyítve a hulladék körforgásos gazdaságba való visszatérését anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szükséges szintje. Az új szabályok az elektronikus dokumentumcsere bevezetésével a hulladékszállítást is a digitális korszakba helyezik.

A hulladékszállításról szóló rendelet tovább erősíti az illegális hulladékkereskedelem elleni fellépést, amely a környezeti bűnözés egyik legsúlyosabb formája, mivel az illegális hulladékszállítás potenciálisan a hulladékszállítás 30%-át teszi ki, évente 9,5 milliárd euró értékben. A végrehajtási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása magában foglalja egy uniós „hulladékszállítással foglalkozó végrehajtási csoport” létrehozását, amely felhatalmazza az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) arra, hogy támogassa az uniós tagállamok hulladékkereskedelemmel kapcsolatos transznacionális vizsgálatait, valamint szigorúbb szabályokat állapítson meg a közigazgatási szankciókra vonatkozóan. A Bizottság egy új talajvédelmi stratégiát is előterjesztett. Emlékeztetve arra, hogy az egészséges talaj élelmiszereink 95%-ának szolgál alapul, a világ biológiai sokféleségének több mint 25%-ának nyújt otthont, és a Föld legnagyobb szárazföldi széntárolója. 

Az EU-ban azonban a talajok 70%-a nincs jó állapotban. A stratégia konkrét intézkedéseket tartalmazó keretet határoz meg a talaj védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára vonatkozóan, valamint önkéntes és jogilag kötelező erejű intézkedéseket javasol. E stratégia célja, hogy növelje a talaj széntartalmát a mezőgazdasági területeken, küzdjön az elsivatagosodás ellen, helyreállítsa a degradálódott földterületeket és talajt, és biztosítsa, hogy 2050-re valamennyi talaj-ökoszisztéma egészséges állapotban legyen. A stratégia a talaj ugyanolyan szintű védelmére szólít fel, mint amilyen a víz, a tengeri környezet és a levegő tekintetében jelenleg létezik az EU-ban. Ez 2023-ig – egy hatásvizsgálatot, valamint az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott széles körű konzultációt követően – egy, a talajegészségről szóló új jogszabályra irányuló javaslat révén fog megvalósulni. 


Vissza az előző oldalra