Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az euróbankjegyek hídjai

  • Forrás: Tervlap.hu

Egy holland város egyik lakónegyedében 2011 és 2013 között felépítették a hét Euró-bankóra nyomtatott, korábban a valóságban sohasem létezett hidat. Bár az eredeti cél az volt, hogy senki ne mondhassa, miért pont az ő országa maradt ki a válogatásból, most Hollandiának egy csapásra az összes meglett.

2002-ben a közös európai fizetőeszköz megjelenésekor az Unió képviselői úgy döntöttek, hogy hidak legyenek a papírpénzeken, amelyek Európa egyes országai és a világ többi része közötti szoros együttműködést reprezentálják. Robert Kalina osztrák grafikus a kontinens hídépítészetének történetét mutatta be a hét bankjegyen, de egy-egy ténylegesen létező híd helyett Európa kultúrtörténetének jellegzetes állomásait ábrázolta. Az Európai Bank ugyanis nem akarta, hogy valóságos hidak legyenek a bankókon, ezzel is erősítve a „tagállam-semlegességet”.

A holland Robin Stam formatervező és grafikusművész úgy gondolta, mulatságos lenne a pénzjegyeken látható rajzok alapján megépíteni a hidakat. Rotterdam egyik külvárosa, Spijkenisse vezetése felkarolta az ötletet és úgy döntött, egy új lakóterületen megvalósítja az euró-hidakat. Így került egymás mellé a klasszikus antikvitást, a római kort, a gótikát, a reneszánszt, a barokkot, a vas- és üvegépítészetet és végül a 20. századi architektúrát reprezentáló egy-egy gyalogos csatorna-átkelőhely.

Stam ötlete alapján 2011 és 2013 között mind a hét híd elkészült, és egyetlen rövid sétával bejárhatók napjainkban is.

Az euróbankjegyek hídjai


Vissza az előző oldalra