Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az Európai Unió új eljárása, a jogállamisági mechanizmus

  • Forrás: Euronews
  • Szerző: Lucz Bianka
  • EU

Az EU Bizottsága 2021-ben eljárást indított Lengyelország és Magyarország ellen a jogállamiság megsértése miatt, és most új lépést tesznek, az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Miről is van szó?

A jogállamisági mechanizmus egy olyan Európai Uniós szabály, amely lehetővé teszi az uniós kifizetések folyósításának leállítását, ha egy tagállam nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak (átlátható, elszámoltatható, demokratikus törvényhozási eljárás, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a független és pártatlan bíróságok, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség. 

Sokakban felmerül a kérdés, hogyha nem sikerül megfelelni a kritériumoknak, az Európai Unió kirúghat egy tagállamot?

Az elmúlt néhány évben Brüsszel eljárást indított Lengyelország és Magyarország ellen a jogállamiság megsértése miatt, és most új mechanizmust készül bevetni Budapest ellen az uniós pénzek visszatartására.
Ha ezek az eszközök nem bizonyulnak hatásosnak, akkor felmerül a kérdés: vajon az Európai Unió kirúghat egy tagállamot?

A rövid válasz: nem. A hosszú válasz: valószínűleg évekig tartó alkudozásra lenne szükség, ami végül kudarcot vallana. Az ok nagyon egyszerű: az EU egyszerűen nem számolt ezzel a lehetőséggel.

"Jogi értelemben nincs olyan apparátusunk, hogy kiutasítsunk egy tagállamot, ellentétben például az Európa Tanáccsal, ahonnan néhány héttel ezelőtt kizárták Oroszországot" – mondja Adam Lazowski, a Westminsteri Egyetem uniósjog-professzora az Euronews-nak.

Hattól 27-ig
Az EU – amint azt a legtöbb tisztviselője előszeretettel hangoztatja – békeprojektként született meg, amikor a kontinens megpróbált kiemelkedni a második világháború által hátrahagyott romok közül.

Akkoriban az volt az elképzelés, hogy az országok a közöttük lévő gazdasági kapcsolatok elmélyítése miatt kétszer is meggondolják a jövőbeli konfliktusaikat. Így 1952-ben megszületett az Európai Szén- és Acélközösség, amelynek alapító tagjai Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg.

Az 1960-as évek gyors gazdasági terjeszkedése, az autokratikus rendszerek bukása a hetvenes években Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában, az 1968-as tiltakozások által kiváltott erőteljes társadalmi változások, az olyan gazdasági visszaesések, mint az 1973-as olajválság és a kommunizmus összeomlása, mind átalakították a közösséget. Így vált hatból 27 tagú Unióvá, amelyet már nem kizárólag a gazdasági megfontolások hajtanak, hanem a demokratikus értékek is.

Kilenc év telt el a legutóbbi bővítés óta – 2013-ban Horvátország csatlakozott utoljára –, és azóta az EU kisebb lett.

Az Egyesült Királyság 2017 márciusában életbe léptette az EU-Szerződés 50. cikkelyét, kilenc hónappal azután, hogy szavazói támogatták a blokkból való kilépést. A viharos, két éves tárgyalássorozat negatívan hatott az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, és számos fontos kérdés még mindig megoldatlan.

De nem a Brexit volt az egyetlen nagy politikai elmozdulás, amely az egész tömböt érinti. Az évtizedet a tömbellenes retorikát hangoztató jobboldali populista pártok felemelkedése és megerősödése is jellemezte.

Látszólagos egyhangúság
Ezek közé tartozik a magyarországi Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság párt, amelyeket Brüsszel többször is bíróság elé citált az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiát és a civil társadalmat megnyirbáló reformok, illetve a migránsok, nők és kisebbségek jogai miatt.

Az EP-képviselők 2018 szeptemberében indították el a 7. cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen. Ez az eljárás – amelyet gyakran „nukleáris opcióként” is emlegetnek – megnyitja a kaput olyan büntető intézkedések előtt, mint a szavazati jogok tanácsi szintű felfüggesztése. De az ügy azóta elakadt. A probléma, hogy a továbblépéshez a vezetők egyhangú szavazata szükséges, és amint azt Orbán Viktor megerősítette újraválasztását követően, a lengyelekkel továbbra is él a kölcsönös védelmi szövetség. „Nem engedjük, hogy egyikünket kizárják az európai döntéshozatalból” – tette hozzá.

Az EP-képviselők elkeseredve szorgalmazták egy újabb büntető eszköz létrehozását, ami végül a jogállamisági kondicionálási mechanizmus létrehozásához vezetett. Ez lehetővé teszi az uniós források visszatartását a tagállamoktól.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette, hogy tervei szerint a mechanizmust hamarosan elindítják Magyarországgal szemben.

Nem világos, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak majd, és mennyi forrást lehet visszatartani, a mechanizmus ugyanis felhígult az eredeti javaslathoz képest, mivel Magyarország és Lengyelország is azzal fenyegetőzött, hogy megvétózzák az uniós költségvetést.

"Az EU-nak nemet kell mondania"
Ezen túlmenően mindkét ország alig burkolt utalásokat tett egy lehetséges „Polexitre” vagy „Huxitra” annak érdekében, hogy növeljék a blokkra nehezedő nyomást, ami még mindig nyögi az Egyesült Királysággal való válás hatásait.

A kilépés azonban nem valószínű. 


Vissza az előző oldalra