Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Farsang Európában-hasonló szokások, közös gyökerek

  • Forrás: ec.europa.eu, UNESCO
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

A farsangi, karneváli ünnepségeknek egész Európában komoly hagyománya van. Jónéhány országban találkozhatunk a mi busójárásunkhoz hasonló fesztiválokkal is.

Míg a karneválok inkább a nagyobb városokra jellemzőek,  a vidéknek is megvannak a tipikusan télbúcsúztató-tavaszváró rituálékhoz kapcsolódó szokásai. A busójárásunkhoz hasonló fesztiválokkal találkozhatunk például Horvátországban, Romániában, Bulgáriában, északabbra Csehországban és Lengyelországban, Svájcban és Németországban, de délebbre, Olaszországban és Spanyolországban is. A farsangi ünnepekben közös a tél elbúcsúztatása, a megtisztulási és termékenységi rituálék gyakorlása a bőséges termésért. A szereplők és az ünnepség során előadott jelenetek is sok országban hasonlóak. Legtöbb helyen a farsangi hagyományhoz tartozik az ijesztő jelmezekbe öltözött férfiak („vademberek” – velük nemsokára egy külön posztban ismerkedhettek meg) jellegzetesen hangos, telet és rossz szellemeket űző felvonulása vagy tánca. Több helyen jellemző a tél szertartásos „halálra ítélélése” és eltemetése, a tisztítótűz, és sok helyen találkozhatunk jelképes aratási vagy esküvői jelenetekkel. A néprajzkutatók és történelemtudósok máig nem tudtak egyértelmű elmélettel szolgálni arra, milyen módon terjedt el ez a népszokás-együttes szinte egész Európában. Egy érdekes európai kutatás foglalkozott már a kérdéssel: vizsgálódásuk során arra jutottak, hogy a farsangi szokások ősi, közös gyökerekre vezethetők vissza, amelyek tulajdonképpen közös, európai kulturális identitásunk kifejeződései.

Ausztia: az imsti farsang / Schemenlaufen

Az Alpok egyik leglátványosabb karneváljára a nyugat-ausztriai Imstben kerül sor. Ez a Schemenlaufen, amelyet az UNESCO kulturális örökségként emelt be a Világörökségek sorába 2012-ben. A helyi felvonulást négyévente tartják, amelyen kizárólag férfiak vehetnek részt, közel ezren. A következő hagyományos farsangra 2016-ban kerül sor. A helyiek ilyenkor hagyományos öltözékben ugrándoznak, táncolnak, zajonganak és zenélnek, lenyűgözve minden szemlélődőt. Farsangi kosztümök, parókák, maszkok, kesztyűk és kalapok alkotják a kellékeket. A két legjellegzetesebb figurája a Scheller és a Roller; ők óriási fejdíszben táncolnak egymással, miközben ritmikusan kongatják derekukra rögzített kolompjaikat. A Schellerek idősebb férfiak, sötétebb bőrrel, bajusszal és dús szemöldökkel, a Rollerek fiatalabbak, világos, kedves arcvonásokkal, kipirult orcával és mosollyal. Kettejük viadalát gyakran értelmezik a kiöregedett tél és a fiatalosan közeledő tavasz közötti váltásként.

Horvátország: Farsangi kolompos felvonulás Kastav környékén

Hasonló, kolompos felvonulással találkozhatunk az észak-horvátországi Kastav tartományban is. Itt a karneváli időszakban báránybőrbe öltözött, derekukon kolompokat viselő, örökzölddel díszített különös fejfedőket hordó férfiak árasztják el a helyi településeket. Az évente megrendezett farsangon párban vagy nagyobb csoportokban vonulnak vezetőjük mögött, aki egy kis örökzöld fát visz. Vonulásuk közben ritmusosan összeütögetik csípőiket és fel-felugranak a levegőbe. A csapatokban lehetnek színpadias/komédiázó figurák is, mint például a „táncoló medve”, aki rendre megszökik két felügyelőjétől. A faluba érve a beöltözött alakok vad kolompolás közepette köröket alkotnak a főtéren, és addig zajonganak, amíg a helyiek étellel és hellyel nem kínálják őket. A karnevál végén a kolomposok saját falujukat járják végig, a házaknál hulladékot gyűjtenek, amit aztán a szabadban égetnek el, minden jelenlévőt bevonva a ceremóniába. Az egyes falvakra jellemző egyedi változatokkal a kolomposok évenkénti felvonulása erősíti a közösségi kötődéseket és értékes módon újítja meg a környék települései közötti barátságot, miközben az új lakosokat bevonja a hagyományos kultúrába.

Csehország: farsangi felvonulás a Hlinecko régióban

A közvetlenül a húsvéti nagyböjt előtt Hlinsko és Hamry városok környékén megtartott felvonuláson szintén színes jelmezek és maszkok, valamint hatalmas fejfedők játsszák a főszerepet. A jelmezesek ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban, helyi rezesbandák kíséretében házról házra járnak, szerencsét és bőséget hozva a ház lakóira. A felvonulás és az előadott kis jelenetek jellegzetes figurái a „török”, a „kis feleség”, a „szalmaember”, a „kéményseprő”, a „zsidó”, a „medve” és a ceremóniamester, aki minden háznál engedélyt kér a felvonulók előadására és táncára, amelyet maga vezényel le. A látogatások végeztével, a legutolsó háznál kerül sor egy (beöltözött) kanca szimbolikus meggyilkolására, amelyet egyfajta bűnbakként áldoznak fel. A kanca végrendeletének felolvasása után a lovat alkohollal új életre keltik: ez nyitja meg a nagyböjt előtti táncos, bőséges lakomákkal teli időszakot. A szokás több évszázados hagyománnyal rendelkezik, bár a 19. században a katolikus egyház, később a szocialista rezsim tiltotta. A tradíció ennek ellenére mindmáig fennmaradt, amelynek továbbvitele a családokban apáról fiúra öröklődött, és amelynek ma is fontos szerepe van a helyi közösségek összetartásában.

Magyarország: Busójárás Mohácson

A népi farsangi hagyományok felsorolásából nem hiányozhat a magyarországi téltemető-tavaszköszöntő szokás, a Mohácson minden évben a böjti szezon előtt megrendezett busójárás. Az ijesztő maszkok, állatbőrből készült jelmezek itt is jellemzőek – ami a busót busóvá teszi, az a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A rossz szellemeket inkább kereplővel űzik a helyi álarcos figurák, a busók, bár a kolomp is eleme öltözetüknek. A hat napon át tartó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A busójárás hagyományos eseményei a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busók avatása, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékok és tánc. A busójárás eredetileg a helyi horvát (sokác) kisebbségtől terjedt el a városban, de az évszázadok alatt a helyiek közös hagyományává vált, amely a város egyik legjelentősebb nevezetessége, valamit a helyiek fontos összekovácsolója. 2009 óta szerepel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. A mohácsi busójárásra farsang végén, mindig hamvazószerda előtti héten kerül sor.


Vissza az előző oldalra