Görgetés, lájk, aztán újra: így erősítené az EU a gyerekek online védelmét
- 2026. szeptember 1. 09:00
- Forrás: Euronews
Az Európai Bizottság a kiskorúak online védelmére és új korhatár-ellenőrzésre tesz javaslatot, a tagállamok tiltják a gyerekek közösségi médiáját, az Európai Parlament 16 éves korhatárt követel.
A közösségi média ma már a gyerekek mindennapjainak része, ugyanakkor az online tér számos kockázatot is rejt számukra. Az Európai Unió ezért újabb intézkedésekkel szeretné erősíteni a gyermekek online biztonságát.
Az Európai Bizottság egy olyan uniós ajánlást készít elő, amely többek között a közösségi média használatának biztonságosabbá tételét és a gyermekek életkorának megbízhatóbb ellenőrzését célozza. A kezdeményezés hátterében az online zaklatás, a káros tartalmak, valamint a közösségi oldalak túlzott használatának gyermekekre gyakorolt hatása áll. A 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok 93 százaléka aggódik a gyermekek mentális egészségéért, 92 százalékuk pedig az online zaklatást tartja az egyik legfőbb online fenyegetésnek.
A tervek között szerepel egy életkor-ellenőrzési rendszer kialakítása is, amely lehetővé tenné a platformok számára annak ellenőrzését, hogy a felhasználó betöltött-e egy meghatározott életkort, miközben személyes adatai védve maradnak.
A kérdésről az Európai Parlament is határozottabb álláspontot képvisel: egyes képviselők 16 éves alsó korhatár bevezetését szorgalmazzák a közösségi média használatára, bizonyos kivételekkel és szülői hozzájárulással.
A tagállamok sem egységesen közelítik meg a kérdést: több ország már konkrét korhatár bevezetését tervezi vagy vezette be. Görögországban és Franciaországban a 15 év alattiak közösségimédia-használatának korlátozása került napirendre, Dániában pedig a 15 éves korhatár mellett 13–14 évesek számára szülői hozzájárulással tennék lehetővé a használatot. Spanyolország 16 éves korhatárt javasolt, míg Ausztria 14 évben határozná meg az alsó korhatárt. Olaszországban és Szlovéniában szintén készültek hasonló szabályozási tervek.
A megközelítések tehát eltérnek, de az irány egyértelmű: egyre több tagállam szeretné korlátozni a gyermekek közösségi médiához való hozzáférését, elsősorban az online zaklatás, a káros tartalmak, a függőség és a mentális egészséget érintő kockázatok miatt.
A cél nem az, hogy a gyerekeket teljesen kizárják a digitális világból, hanem hogy biztonságosabb és életkoruknak megfelelő online környezetben használhassák annak lehetőségeit. Az EU szerint ehhez a platformok felelősségvállalására, hatékony életkor-ellenőrzésre és a digitális tudatosság erősítésére egyaránt szükség van.