Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Még egy ideig biztos együtt kell élni az óraátállítással

  • Forrás: EU Monitor
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

Az eredeti elképzelések szerint a nyári időszámítást választó tagállamokban ezen a hét végén állították volna át utoljára az órát, a téli időszámításnál maradóknál pedig októberben.

Az Európai Parlament korábbi tervei szerint a nyári időszámítást választó országokban a mögöttünk álló hétvégén utoljára állították volna át az órát, a rendes, téli időszámításhoz ragaszkodó tagállamokban pedig 2021 utolsó október vasárnapján.  Két és fél évvel az Európai Bizottság javaslatának előterjesztése után az óraátállítás eltörléséről szóló rendelet ügye tapodtat sem mozdult előre a Tanácsban, és egyelőre semmi jele annak, hogy a projektből a következő években egyáltalán lesz valami. A Bizottság 2018 szeptemberi javaslatának bemutatásakor három indokot hozott fel az óraátállítás felszámolására. Először is az évente kétszeri mutatóátállítás egészségre való negatív hatását. Másodszor azzal, hogy megszüntek azok a tényezők (első és második világháborúban az energiahiány és a '70-es évek olajválsága), amelyek a bevezetését szükségessé tették. És egy, az EU egészére kiterjedő nyilvános konzultációval, amelyre 6,4 millió válasz érkezett és 84 százalék az óraátállítás eltörlése mellett szállt síkra. (Más kérdés, hogy egyes országokban különösen aktívak voltak az állampolgárok, máshol nem, így nehéz az EU-népesség egységes akaratának beállítani a szondát - mutatnak rá források). Azt a Bizottságnál is elismerték ugyanakkor, hogy a tárgyban készült számos tanulmány nagyjából ugyanannyi és egyformán fajsúlyos érvet hoz fel a gyakorlat megtartása mellett és ellene is. Az Európai Parlament – amely kezdettől fogva az óraátállítás eltörlésének motorja volt – még 2019 tavaszán elfogadta álláspontját a jogszabályról, amiről azonban a mai napig nem indult el az egyeztetés a Tanáccsal, miután a tagállamok érdemben még csak meg sem kezdték a tárgyalásokat a közös álláspont kialakításáról. 

Utoljára, még 2019 második felében a terv mögé a balti államokkal leghatározottabban beállt finn soros EU-elnökség mutatott némi aktivitást az ügyben, ám azóta egyetlen soros elnökség sem tűzte napirendre, az ebben a félévben a tanácsi munkát irányító Portugáliát is ideértve. A kormányok többsége kezdettől fogva hűvösen viszonyult az ötlethez, a Tanács jogi szolgálata pedig szakvéleményében több kifogást is emelt a rendelet tervezetével szemben. A fenntartások közé tartozott a megfelelő jogalap hiánya, az arányosság és a szubszidiaritás szempontjainak figyelmen kívül hatása és egy külön hatásvizsgálat bemutatása, amit nem tartalmazott a jogszabályi javaslat. A Tanácsot eleve rendkívül megosztotta az óraátállítás megszüntetése, amit az északi országok és a baltiak támogattak, Görögország, Portugália, vagy az akkor még tag Nagy-Britannia azonban kategorikusan elutasított. Bár az említett nyilvános konzultációhoz hozzászóló magyarok többsége a nyári időszámításra való tartós átállás híve volt, a kérdésben értesülésünk szerint a mai napig nincs kormányálláspont. Az egy évvel ezelőtt kezdődött koronavírus-járvány pedig végképp hátra sorolta a témát a kormányok prioritási listáján. Az első indikációk szerint az északabbra elhelyezkedő országok inkább a téli, a déliek pedig inkább a nyári időszámítást választották volna, ha már muszáj.

A Bizottság ugyanakkor erre nem tett külön javaslatot, hanem a tagállamok belátására és egymás közötti egyeztetésére bízta, hogy a nyári vagy a téli rezsimet alkalmazzák véglegesként. Megfigyelők már akkor rámutattak, hogy összehangoltság hiányában különböző „időzónák” sohasem tapasztalt mozaikja jöhetne létre Európában, ami különösen a hálózatos szektorok, például a közlekedés és a belső piac működésében okozhatna súlyos zavarokat. A tagállamok szuverén joga annak eldöntése, hogy ki, milyen időzónába tartozik. Jelenleg három időzóna szeli át az EU-t: Írország és Portugália a Greenwich-i időzónában van, vagyis egy órával az EU nagy része előtt. Romániában, Görögországban vagy Cipruson ugyanakkor egy órával később van, mint nálunk vagy Brüsszelben. Az akkori közlekedési biztos, Violeta Bulc úgy vélekedett, hogy az óraátállítás elhagyása kiszámíthatóbb feltételeket teremt majd és mindent egybevéve gazdasági előnyök származnak belőle a közlekedési ágazatnak, de például a tehenek biológiai órája miatt a mezőgazdaságnak is. Arra a felvetésre, hogy az össze-vissza szabályozás összekuszálhatja majd a légiforgalmi menetrendet Európában, a biztos rámutatott, hogy Törökország és Oroszország már felhagyott az óraátállítással, és a légiközlekedési ipar képes volt ezt menedzselni. Az EP közlekedési szakbizottsága az újabb óraátállítás elé időzítve arra sürgette a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a jogalkotást és minél előbb feleljenek meg közvéleményük elvárásának.  „Olyan kérdésről van szó, amely fontos a polgárainknak és meg kell mutatni nekik, hogy az EU odafigyel az aggodalmaikra. Az óraátállítás miatt a lakosság körülbelül 20%-a küszködik fizikai és mentális problémákkal, gyakran olyan sérülékeny csoportok, mint a gyermekek, az időskorúak és a krónikus betegek. Igazán bízom benne, hogy az uniós tagállamok véget vetnek a blokkolásnak és haladéktalanul tárgyalóasztalhoz ülnek” – szögezte le Johan Danielsson (svéd szociáldemokrata) a dosszié parlamenti felelőse. Ha a Tanács sokáig ignorálná a felszólítást az Európai Bizottság jobb híján visszavonhatja a jogszabályi javaslatot, és így az évi kétszeri óraátállítás még sokáig az életünk része marad. 


Vissza az előző oldalra