Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Mi az EU polgári védelmi mechanizmusa és hogyan működik

  • Forrás: Euronews, BOKF
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

Miközben a görögországi és a Földközi-tenger medencéjében fekvő országokban dúló erdőtüzeket aggódva nézik az emberek, jó látni hogy a többi ország nem hagyja magára a bajban lévőket.

 Ebben segít az uniós polgári védelmi mechanizmus, amit augusztus elején aktiváltak a görögök. Két alkalommal, augusztus 3-án és 5-én jelezték, hogy segítségre van szükségük. Erre reagáltak az uniós tagállamok, többen is, mint ahánytól elfogadták a felajánlásokat, így fordulhat elő az is, hogy bár kiállított egy kontingenst a magyar katasztrófavédelem is, nem kellett útnak indulniuk. Jelenleg úgy tűnik, nem is lesz rá szükség, mert sikerült a görög hatóságoknak a nemzetközi segítséggel megfékezniük a tüzeket.

A polgári védelmi mechanizmust 2001-ben hozták létre és azóta több mint 420 alkalommal hozták működésbe, világszerte 77 ország kapott ennek köszönhetően támogatást, különböző veszélyhelyzetekben. Nyolcféle veszélykategóriában kérhet segítséget a világ bármely országa, vagy nemzetközi szervezet.

·       Biológiai/egészségügyi veszély

·       Polgári zavargások, konfliktusok, belső menekültek, menedékkérők

·       Konzuli segítségnyújtás

·       Földrengések

·       Rendkívüli időjárási viszonyok vagy viharok

·       Árvizek

·       Erdőtüzek

·       Egyéb

A polgári védelmi mechanizmust eddigi történelme során a legnagyobb arányban erdőtüzek miatt léptették életbe (85 esetben), a második leggyakoribb a biológiai egészségügyi veszély. Ez okból a legtöbbet tavaly volt szükség segítségre világszerte a koronavírusjárvány miatt.

Az Európai Unió tagállamainak polgári védelmi tevékenységét összehangoló együttműködés kezdetei az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Az uniós katasztrófavédelmi együttműködés jogalapja a Lisszaboni Szerződés 196. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió mozdítsa elő a szolidaritást, azzal, hogy támogatja, adott esetben kiegészíti a tagállamok polgári védelem terén tett intézkedéseit, valamint elősegíti az európai szintű koordinációt annak érdekében, hogy javuljon a természeti és az ember által okozott katasztrófák megelőzési aránya, az azokra való felkészültség és reagálás.

A megerősített jogalapra építkezve az Európai Parlament és az EU Tanácsa rendes jogalkotási eljárással (korábban: együttdöntési eljárás) 2013. december 17-én elfogadta az uniós polgári védelmi Mechanizmusról szóló 1313/2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi határozatot, ami 2014. január 1-je óta hatályos.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus hatálya elsősorban az emberek, valamint a környezet és a tulajdon – beleértve a kulturális örökséget is – védelmére terjed ki az unión belül vagy kívül bekövetkező mindennemű, természeti és ember által okozott katasztrófa esetén, ideértve a környezeti katasztrófákat, a tengerszennyezést és az akut egészségügyi veszélyhelyzeteket. Az ilyen katasztrófák mindegyike esetén az uniós mechanizmus keretében polgári védelmi és más veszélyhelyzeti segítségnyújtás kérhető az érintett ország reagálási képességeinek kiegészítése érdekében. A terrorcselekmények, illetve a nukleáris vagy radiológiai balesetek által okozott katasztrófák esetében az uniós mechanizmus csak a polgári védelem körébe tartozó katasztrófa-felkészültségi és -reagálási intézkedésekre terjedhet ki.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus fő elemei:

Megelőzés és kockázatkezelés: a tagállamok háromévente benyújtják a Bizottságnak a nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseik összefoglalóját, valamint kialakítják és továbbfejlesztik katasztrófakockázat-kezelési tervezésüket, és rendszeresen tájékoztatják az Európai Bizottságot kockázatkezelési képességük értékeléséről.

Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ (Emergency Response Coordination Centre – ERCC), az EU polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyeleti szolgálata, amely a hét minden napján 24 órában működik Brüsszelben. Az ERCC folyamatos kapcsolatban van az EU PV Mechanizmusban résztvevő  országokkal (27 uniós tagállam + Izland, Norvégia, Szerbia, Macedónia (FYROM), Montenegró és Törökország) , valamint számos más nemzetközi szervezet ügyeleti szolgálatával, készen arra, hogy azonnal operatív üzemmódba helyezze magát, ha a világ bármely részéről segítségkérés érkezik hozzá. Kommunikációs csatornaként folyamatosan figyeli, elemzi a világ eseményeit, előrejelzéseket készít, megosztja a felkészültségre, reagálásra vonatkozó információkat, és uniós szintű beavatkozás esetén koordinálja a tagállamok segítségnyújtását.

Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Tájékoztatási Rendszer (Common Emergency Communication and Information System – CECIS), amelyen keresztül az ERCC és a tagállamok kijelölt nemzeti kapcsolati pontjai, Magyarország esetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, biztonságos módon információt cserélhetnek bármilyen katasztrófa kapcsán.

Polgári Védelmi Modulok: egy vagy több tagállam erőforrásaiból állnak és képesek előre meghatározott reagálási feladatok ellátására, rövid idő alatt bevethetőek, meghatározott ideig önellátóak és autonóm módon működnek, továbbá más modulokkal együttműködtethetőek, csakúgy, mint más uniós és nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ reagálási egységeivel.
Európai Veszélyhelyzet-kezelési Képesség (European Emergency Response Capacity - EERC) vagy más néven önkéntes eszköztár. Létrehozását az új uniós mechanizmus írja elő, a tagállamok önkéntesen, ideiglenesen és előzetesen az EU rendelkezésére bocsátott reagálási képességeiből – modulokból, egyéb reagálási képességekből és szakértőkből – álló, a tervezhetőséget elősegítő eszközként. 2016 februárjában hivatalosan is megalakult az önkéntes eszköztáron belül az ún. Európai Egészségügyi Hadtest, melynek felállítását elsősorban az Afrikát sújtó, elhúzódó Ebola-járvány, valamint az abból levont tanulságok indokolták. Az Európai Egészségügyi Hadtest több tagállam és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Bizottság együttműködésével, tagállami eszközök felajánlásával jött létre. A hadtest elsősorban orvosi csapatokat, egészségügyi és járványügyi ellátást, labort, valamit speciális szállítási kapacitásokat foglal magában.

Segítség szállítása: nemzetközi segítségkérés esetén gyakran a segély- vagy a segítő csapat kárhelyszínre való szállítása okozza a legnagyobb problémát a költségek vagy az elérhetőség miatt. Az uniós mechanizmus rendelkezései e területen is segítséget nyújtanak a tagállamoknak: a szállítási kapacitások felkutatásával, összevonásával, vagy meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzügyi támogatásért lehet az EU-hoz fordulni.

Képzések és gyakorlatok: a tagállami szakértők megfelelő kiképzése érdekében egy több lépcsőből álló képzési program működik, amelyre a tagállamok a rendelkezésükre álló kvóta alapján delegálhatnak szakértőket. A kiképzés elméleti és gyakorlati részből tevődik össze angol nyelven, a résztevők a képzés elvégzéséről oklevelet kapnak. A képzéseken történő részvétel előfeltétele annak, hogy egy szakértő nemzetközi bevetésen az uniós csapatba kerülhessen. A kurzusok során megszerzett tudás további tökéletesítése, valamint a modulok és az egyéb reagálási képességek közötti hatékony együttműködés elérése érdekében évente számos törzsvezetési és szimulációs terepgyakorlat zajlik a tagállamok részvételével.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus tevékenységeinek pénzügyi hátteréről korábban külön jogszabályban rendelkezett az EU (1996 -2007 között akcióprogramok, 2007-2013 külön polgári védelmi pénzügyi eszköz), az új mechanizmusban azonban az anyagi és a pénzügyi szabályokat összevonták, így a mechanizmusról szóló határozat foglalja magában egységesen a polgári védelmi terület finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. Az évente rendelkezésre álló forrásokat és az egyes területekre vonatkozó uniós prioritásokat az éves polgári védelmi munkatervek tartalmazzák.

Hazánk az uniós csatlakozással vált a mechanizmus részévé, és az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján vesz részt.

 


Vissza az előző oldalra