Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Négy évig tartó dráma ért véget: az EP is rábólintott a Brexit-egyezményre

  • Forrás: HVG
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

Az Európai Parlament megszavazta az EU és a britek között kötött, az uniós tagság utáni helyzetet szabályozó kereskedelmi egyezményt. De a Brüsszel és a London közötti szembenállás messze nem ért még véget.

Az európai képviselők 660 igen ellenében mindössze 5 ellenszavazattal fogadták el a megállapodást. Az Európai Unió nem habozik fellépni, ha a britek megsértenék az egyezményt – jelentette ki tegnap Ursula von der Leyen: "a kereskedelmi egyezménynek kemény kikötései vannak, és ezeket alkalmazni is fogjuk, ha kell". Félő ugyanis, hogy a brüsszeli elfogadással még nem ért véget a szembenállás kereskedelmi ügyekben Brüsszel és London között. A brit kormány uniós főtárgyalója, David Frost miniszter azt írta Twitteren, hogy "ez válás, figyelmeztetés: az EU kudarcot vallott, le kell vonnunk ebből a tanulságokat". Aztán persze sietett hozzátenni: "új fejezet kezdődik ezzel európaiak között, melyet baráti együttműködés jellemez két szuverén fél között". Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyancsak Twitteren így írt: konstruktívan együttműködünk Nagy-Britanniával mint baráti partnerrel.

Észak-Írország problémája

Boris Johnson brit miniszterelnök komoly engedményt tett, amikor lemondott arról, hogy az Ír-szigeten szárazföldi határ legyen. Csakhogy ez sok gyakorlati problémához vezetett a vámvizsgálatok során, amelyek elhúzódtak és áruhiányt idéztek elő Észak-Írországban. Johnsonnak politikai problémával is szembe kell néznie, mert a protestánsok Észak-Írországban nyugtalankodnak. Tartanak attól, hogy felgyorsul az egyesülés folyamata az Ír-szigeten, és ilyen módon ők kisebbségbe kerülnének. A protestáns szélsőségesek lázongását nehezen sikerül csak féken tartani: autóbuszok és autók lángoltak Belfastban.

Mi lesz az üzlettel?

A kereskedelmi egyezmény szerint az áruk vámmentesek, viszont rengeteg papírmunka jár a kereskedelmükkel. Ez különösen az élelmiszer-forgalomban okoz gondot, mert sokszor a raktárakban megy tönkre az áru, amíg alaposan megvizsgálják a kísérő papírokat a vámosok. Még nagyobb gondot jelent a szolgáltatások elszámolása. Erre ugyanis nem vonatkozik a vámmentesség. Ez nagy csapás Nagy-Britanniának, mert gazdaságának 80%-át a szolgáltatások teszik ki. Az Európai Unió ezzel tudatosan törekszik arra, hogy csökkentse a londoni City szerepét az európai pénzügyekben. Clément Beaune francia uniós miniszter összekötötte a halászati jogok ügyét a City pénzügyi lehetőségeivel: "Nagy-Britannia széles körű felhatalmazást vár tőlünk a pénzügyi cégei számára. Mi nem adunk semmit sem, amíg nem kapunk garanciákat a halászati jogainkra!" A francia halászok arra panaszkodnak, nem kapnak engedélyt arra, hogy brit vizeken halásszanak, noha az egyezmény erre számukra jogokat biztosít.

Mindkét fél veszített a Brexiten – ezt hangsúlyozta David McAllister, aki brit neve ellenére Németországot képviseli az Európai Parlamentben. Ezt jelzi az is, hogy az áruforgalom január elseje óta szépen csendben csökken Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Mind Brüsszelben, mind Londonban abban reménykednek, hogy a februárban elindult kis növekedés tartós marad.


Vissza az előző oldalra