Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Őserdők Európában

  • Forrás: europapont, ec.europa.eu
  • Szerző: Puha Anikó

Őserdő. Első hallásra nem feltétlenül a Kárpátok havasai vagy a lengyel erdőségek jutnak eszünkbe, de nem is a Kékes – holott Európában is sok helyen találunk ősi ökoszisztémákat, „eredeti erdőket”.

Nemrégiben térképre tették, hogy hol vannak még Európában ilyen különleges erdőségek, amelyek számos fajnak nyújtanak Európában utolsó menedéket.

Az (ős)erdők varázsa

Kirándulni, erdőkben sétálni a legtöbben szeretnek: ez egyszerűen jó érzés, ami feltölt. Számos kutatás is bizonyítja – és talán az elmúlt időszakban talán sokan át is érezték –, hogy a mentális egészség megőrzése szempontjából milyen nagy jelentősége van a szabadban eltöltött időnek. (Valószínűleg sokan köszönhetjük egy-egy közeli erdőnek, hogy nem kattantunk be teljesen a karantén időszaka alatt… :-)) Még különlegesebb, ha az ember ezt olyan területen teheti, amely mintha érintetlen lenne, ahol a háboríthatatlan természettel találkozhat.

Mit nevezünk őserdőnek?

Az őserdő vagy eredeti erdő fogalma alatt – összhangban a FAO definíciójával – általában nagy kiterjedésű, rendszeres emberi tevékenységektől mentes, régóta fennálló, őshonos fafajokból álló öreg erdőket értünk, ahol az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben. Az ilyen helyeken vagy nem történt emberi beavatkozás (pl. fakitermelés, irtás, telepítés, infrastruktúrafejlesztés), vagy már elég idő eltelt az utolsó óta. Az ilyen erdőkben különböző korú és fajú fák élnek önfenntartó módon, és megvan bennük a természetes őshonos aljnövényzet is. A kidőlt fákat nem takarítják el, az aljnövényzetet nem irtják, nincsenek benne tájidegen fajok. Ideális környezetet jelentenek számos nagyon ritka európai fajnak, mint például a barnamedve, az európai bölény, számos más európai madár és rovar. Az őserdők az európai élővilág sokféleségének olyan fontos helyszínei, amilyeneket az EU új biodiverzitási stratégiája is kiemelten véd. A nemzetközi szakirodalom több csoportba sorolja ezeket őserdőket, elsősorban az érintetlenség ideje alapján – a legfiatalabb elsődleges erdőben legalább 60-80 éve nem történt emberi beavatkozás, ezeket nevezik hosszú ideje érintetlen erdőségeknek (long‐untouched forests). A sor másik végén, a természetesség legmagasabb fokán az első erdők, vagy ősi erdők (primeval forests) állnak: azok az erdei ökoszisztémák, amelyeket a modern ember / civilizáció soha nem háborított.

Térképre vele – végre!

Ugyanezt a tipológiát, az első erdőktől a hosszú ideje érintetlen erdőségekig terjedő ötfokú skálát használták a berlini Humboldt Egyetem kutatói, akik nemrégiben felmérték és térképre vitték Európa ezen érintetlenül maradt szegleteit. Ehhez összegyűjtötték és kiértékelték az országok már létező kutatásait és adatbázisait, emellett segítségükre volt Európából sok száz kutató, szakember is, akik saját országukból segítették az adatgyűjtést. A kezdeményezés nem előzmény nélküli, már többször próbálták európai szinten összefogni az európai országok sokszor egymástól bizonyos mértékben eltérő felméréseit, de korábban sosem jutottak el ilyen szintre. Ehhez az EU támogatása is kellett: a kapcsolódó kutatást teljes mértékben az EU finanszírozta a Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogram Marie Skłodowska-Curie akciójából, összesen 160 millió euró értékben.

Az új térkép az első, amely egész Európában bemutatja az őserdők eloszlását. A kutatás alapján csak a civilizációtól távol, többnyire igen kis területen találhatók meg, a feltérképezett őserdők 1,4 millió hektáron jelenleg Európa erdőségeinek 0,7%-át fedik le. Jelentősebb területek az északi országok északi részén fekszenek, relatív nagy elsődleges erdei terület található még a Kárpátokban. A lengyel-fehérorosz határnál húzódó Białowieża erdő pedig az egyik legnagyobb kiterjedésű az európai síkságon korábban jellemző nagy erdőségből. Ez például az utolsó terület Európában, ahol az európai bölény még szabadon élhet.

Bár az azonosított őserdők 89 százaléka természetvédelmi területen fekszik, a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy számos területen jelenleg is folyik a fakitermelés, így ez a különleges ökoszisztéma több helyen veszélyben van Európában. os2

A „magyar őserdők”, erdőrezervátumok

Magyarországon is találhatók nagyon kis kiterjedésű őserdő-foltok és nagyon régóta érintetlen erdőállományok. Ezek a lenyűgözően változatos és ritka növény- és állatvilággal rendelkező erdők ma háborítatlanul állnak, ahol a kirándulásokon emberi beavatkozástól mentesen fennmaradt természeti környezetben gyönyörködhetünk. Faanyagtermelés vagy más gazdasági tevékenység nem folyhat a területükön, csak kutatómunka, ahol az erdők természetes „működését” vizsgálják. Ezeket a területeket a természetvédelmi oltalom mellett az erdőrezervátumok hálózata is szigorúan védi. A Humboldt egyetem kutatásában Magyarországról Horváth Ferenc és Ódor Péter is közreműködött, akik évtizedek óta a magyar erdők, erdőrezervátumok elismert kutatói. Az ő adatszolgáltatásuk alapján hazánkból nyolc terület került az európai térképre – valamennyi 60-80 éve érintetlen erdőségnek minősül (long‐untouched forests), amely azért magán viseli a korábbi gazdálkodás nyomait. Ezek a Kékes (Mátra), a Vár-hegy (Bükk), az Őserdő rezervátum (Bükk), az Alsó-hegy (Aggteleki-karszt), Szalafő (Vasi-Hegyhát / Őrség), Vétyem (Zalai dombság), a Kunpeszéri Tilos-erdő (Kiskunság) és a Juhdöglő-völgy (Vértes) erdőrezervátumok.

Folytatása következik

A történet nem ért itt véget. Ahogy a kutatók a publikáláskor is jelezték: a térkép még nem teljes, az országok adatállománya nagyon heterogén, így számos területet még nem sikerült kellőképpen feltérképezni (ezzel magyarázható például a svéd vagy ír erdőségek látszólagos kimaradása a térképről). Becslések szerint Európa őserdőállománya közel 4 millió hektárt fed le, így közel kétharmaduk még feltérképezésre vár. A feltérképezett (ős)erdőségek pedig arra, hogy felfedezzük – sétáljatok egy nagyot, ha tehetitek


Vissza az előző oldalra