Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Őszi gazdasági előrejelzés - merre tart az EU és Magyarország?

  • Forrás: ec.europa.eu
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

A fokozódó ellenszél dacára az EU gazdasága a kiadott előrejelzés távlatában várhatóan tovább bővül a következő években, és idén 5%-kal, jövőre 4,3%-kal, 2023-ban pedig 2,5%-kal fog növekedni.

Az európai gazdaság a vártnál gyorsabban tér vissza expanzív pályára

Az éves szinten mért csaknem 14%-os GDP-növekedési ráta az EU-ban 2021 második negyedévében az ismert legmagasabb értéket érte el – olyan magas volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, a világjárvány első hullámában tapasztalt példátlan GDP-csökkenés. Az EU gazdasági teljesítménye visszatért a világjárvány előtti szintjéhez, és 2021 harmadik negyedévében a helyreállítástól a bővülés felé mozdult el.

E bővülés hajtóereje továbbra is a belföldi kereslet marad. A munkaerőpiaci javulások és a megtakarítások előrejelzett csökkenése fenn fogja tartani a fogyasztói kiadások tartós ütemét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szintén fontos szerepet játszik a magán- és közberuházások fellendítésében.

Mindazonáltal új nehézségek állnak a növekedési lendület útjában. A globális ellátás szűk keresztmetszetei és zavarai rányomják bélyegüket az uniós gazdaság tevékenységére, különösen a nagymértékben integrált feldolgozóipari ágazatban. Ráadásul a 2020-as meredek esést követően az energiaárak – különösen a földgáz esetében – az elmúlt hónapban viharos ütemben növekedtek, és mára jóval meghaladják a világjárvány előtti szintet. Ez várhatóan súlyos hatással lesz a fogyasztásra és a beruházásokra.

A munkaerőpiac tovább javul

A fogyasztókhoz kapcsolódó tevékenységek korlátozásainak lazításával jelentősen javultak az uniós munkaerőpiacok. Az év második negyedévében az EU gazdasága mintegy 1,5 millió új munkahelyet teremtett, sok munkavállaló kilépett a munkahelymegtartási programokból, és csökkent a munkanélküliségi ráta. Az EU-ban a teljes foglalkoztatottság azonban még mindig 1%-kal elmaradt a világjárvány előtti szinttől.

Azóta tovább csökkent a munkanélküliség. Augusztusban a 6,8%-os uniós munkanélküliségi ráta alig haladta meg a 2019 végén regisztrált értéket. Az előrejelzés zárónapját követően közzétett adatok szerint az szeptemberben némileg tovább csökkent. A Bizottság üzleti felmérései azt mutatják, hogy munkaerőhiány van kialakulóban, különösen a leginkább megélénkülő ágazatokban. Ez minél tovább tart, annál nagyobb a kockázata annak, hogy bérnyomás révén visszafogja a konjunktúrát és hozzájárul az inflációhoz.

Az előrejelzés szerint az EU-ban a foglalkoztatás idén 0,8%-kal, 2022-ben 1%-kal, 2023-ban pedig 0,6%-kal fog nőni. A foglalkoztatás a jövő évben várhatóan meghaladja a válság előtti szintet, és 2023-ban növekedni fog. Az előrejelzések szerint az EU-ban a munkanélküliség az idei 7,1%-ról 2022-re 6,7%-ra, 2023-ra pedig 6,5%-ra csökken. Az euróövezetben ez az arány előreláthalólag 7,9%, 7,5% és 7,3% lesz ebben a három évben.

A vártnál alacsonyabb hiány

A javuló növekedési kilátások 2021-ben a tavaszi várakozásokhoz képest alacsonyabb hiányt jeleznek. Miután az EU-ban az összesített hiány 2020-ban elérte a GDP 6,9%-át, 2021-ben marginálisan, 6,6%-ra kell csökkennie az év elején még mindig magas költségvetési támogatás miatt. A támogatási intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének köszönhetően, a gazdasági bővülés folytatódásával párhuzamosan az EU összesített hiánya az előrejelzések szerint 2022-ben a felére, a GDP 3,6%-ára csökken, 2023-ban pedig tovább csökken, 2,3%-ra.

Miután az EU-ban elérte a 92%-ot (az euróövezetben 99%-ot), az összesített GDP-arányos államadósság idén nagyjából stabilizálódik, majd 2022-ben csökkenni kezd, és 2023-ban eléri a GDP 89%-át (az euróövezetben 97%-át).

Az ideiglenes globális árnyomás következtében az infláció tízéves csúcsot ér el

Az éveken át tartó alacsony inflációt követően az EU-ban és számos fejlett gazdaságban a gazdasági tevékenység erőteljes újraindulását az inflációnak az előrejelzéseket meghaladó fellendülése kísérte.

Az euróövezetben az éves infláció a 2020. utolsó negyedévi –0,3%-ról 2021 harmadik negyedévében 2,8%-ra nőtt. Októberben 4,1%-os mértéket állapítottak meg: ilyen magas szintet korábban az euróövezeti inflációs adatok közzétételének 1997-es megkezdése óta csak egyszer ért el az infláció.

Az infláció erőteljes emelkedését főként az energiaárak emelkedése okozza, de a jelek szerint a világjárványt követő gazdasági kiigazítások széles köréhez is kapcsolódik, ami arra utal, hogy a jelenlegi magas szintek jórészt átmenetiek.

Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2021-ben 2,4%-on tetőzik, majd 2022-ben 2,2%-ra, 2023-ban pedig 1,4%-ra csökken, mivel az energiaárak fokozatosan emelkedni fognak. Az EU egészét tekintve 2021-ben 2,6%-os, 2022-ben 2,5%-os, 2023-ban 1,6%-os infláció várható.

 

A növekedési kilátásokat övező bizonytalanság és kockázatok továbbra is nagyon magasak

Bár a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása jelentősen gyengült, a Covid19-et még nem sikerült megfékezni, és a helyreállítás nagymértékben függ a járvány alakulásától, mind az EU-n belül, mind azon kívül. Tekintettel arra, hogy az esetek száma a közelmúltban sok országban megemelkedett, nem zárható ki a gazdasági tevékenységre kiható korlátozások újbóli bevezetése. Az EU-ban ez a kockázat különösen érinti a viszonylag alacsony átoltottsági aránnyal rendelkező tagállamokat.

A gazdasági kockázatok a jelenlegi ellátási korlátok és szűk keresztmetszetek potenciálisan elhúzódó hatásához is kapcsolódnak.

A növekedési kilátások fő felfelé irányuló kockázata a világjárvány okozta strukturális változások által kiváltott potenciális hatékonyságnövekedéshez és tartós termelékenységnövekedéshez kapcsolódik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az azt kísérő strukturális reformok által ösztönzött beruházások e tekintetben kulcsfontosságúak lesznek. Összességében az előrejelzést övező kockázatok mérlege lefelé mozdult el. Az infláció az előre jelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és ha a termelékenységnél nagyobb mértékű béremelkedést áthárítják a fogyasztói árakra.

Teljes sajtóközlemény


Vissza az előző oldalra