Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

2022 a fogyasztóvédelmi szabályok változásának éve

  • Forrás: pwc
  • Szerző: dr. Szűcs László dr. Straubinger Zsófia

2022-ben változnak többek között a kellékszavatossági igényekre és a jótállásra vonatkozó fogyasztói szabályok, erősödnek a fogyasztók jogai a digitális áruk és szolgáltatások tekintetében, valamint május végétől tovább szigorodnak az árfeltüntetés szabályai is árkedvezmény bejelentése esetén. Mindemellett módosulnak a szankciók is. Így pontosításra kerülnek a bírságkiszabás szempontjai, egyes nevesített tényállások esetén kötelező bírságminimumok jelennek meg valamint bővül a szankcionálható magatartások köre is.

Módosuló bírságkiszabási elvek és bírságminimum

A fogyasztóvédelmi szabályok európai uniós felülvizsgálatának keretében az EU minden tagországában egységesen kerülnek meghatározásra a bírságkiszabás vizsgálandó szempontjai. Május 28-ától ezek a szabályok a Fogyasztóvédelmi törvényben is meg fognak jelenni. A jövőben a tagországok hatóságait egy bírság összegének meghatározásakor azt is mérlegelni fogják, hogy ugyanazon jogsértő magatartásért más tagállamokban szabtak-e ki szankciót a vállalkozás ellen, illetve vizsgálni fogják, hogy a vállalkozás jogsértő magatartása mennyire kiterjedt, az ténylegesen mennyi fogyasztót érint.

Részletesen kidolgozásra kerültek azok az eljárási szabályok is, amelyek alapján a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai összehangoltan fel tudnak lépni egyes speciális jogsértések ellen. Ilyen speciális jogsértésnek minősülnek az úgy nevezett „kiterjedt jogsértések” és az „uniós dimenzióval” rendelkező kiterjedt jogsértések. Egyes esetekben ide sorolhatóak – többek között – azok a jogsértések, mikor például egy webshop tisztességtelen magatartásával két, vagy több tagország fogyasztóinak jogos érdekét sérti. Ezen esetekre meghatározásra került egy minimális bírságszankció. Nálunk a Fogyasztóvédelmi törvény bírságösszegre vonatkozó rendelkezései egészülnek ki május végétől oly módon, hogy a fenti esetekben a hatóságok a vállalkozás nettó árbevétele legalább 4%-ának, ha pedig a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió eurónak megfelelő bírság kiszabására jogosultak. Hangsúlyozzuk, ez a kötelezően kiszabandó bírság alsó határa.

Bővül a bírsággal sújtható magatartások köre

A Fogyasztóvédelmi törvény új szabályai alapján május végétől tovább bővül a szankcionálható magatartások köre is. Az úgy nevezett „kettős minőség” a jövőben külön nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és bírsággal sújtható. „Kettős minőség” alatt értjük azt a gyakorlatot, melynek keretében egy adott árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, anélkül, hogy az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolnák. A gyakorlatban tehát mindez azt jelenti, hogy jelentős szankciókkal és magas bírságkockázattal kell számolnia annak a vállalkozásnak, aki különösebb objektív indok nélkül oly módon téveszti meg a fogyasztókat, hogy két európai uniós tagállamban azonos márkanévvel, csomagolással, de például lényegesen eltérő összetétellel értékesít egy terméket.


Vissza az előző oldalra