Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Mire is használhatjuk a mesterséges intelligenciát a mindennapokban?

  • Szerző: Thurzó-Nagy Ágnes

November 11-én Herbály Istvánt, a pécsi RG-NET Kft ügyvezetője, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértője tartott online előadást a mesterséges intelligencia vállalkozói célú használatáról.

A mesterséges intelligencia fogalma a hétköznapi ember számára megfoghatatlan, talán egy kicsit ijesztő is lehet. 

Az előadó ezekről a tévhitekről rántotta le a leplet és megmutatta, hogy mire is használhatják a vállalkozások a mesterséges intelligenciát a mindennapok gyakorlati problémáinak megoldásában. 

Herbály István cikke a témával kapcsolatban:

Mint sok más esetben, a marketing itt is tévútra visz: nem minden mesterséges intelligencia, amit annak reklámoznak. Persze ebben az informatikai cégek is partnerek, ők is szeretik a tevékenységüket, a felhasznált technológiákat túlmisztifikálni.
Cikkünk célja a fogalmak tisztázása, és annak feltárása, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát felhasználni a mindennapok gyakorlati problémáinak megoldásában.

Ahogy a neve is utal rá, itt egy mesterséges dologról beszélünk, tehát nem valódi intelligenciáról van szó, hanem annak az imitálásáról, művi utánzásáról. Megpróbálunk olyan rendszereket fejleszteni, melyek hasonlóan viselkednek, ahogy azt az emberi intelligenciától várnánk. Egy olyan programozási módszert használunk, ahol nem kódokat írunk, hanem azt tanítjuk meg a gépnek, hogy milyen bemenetek esetén milyen kimenetet várunk el tőle. Az ehhez tartozó programkódot a gép írja meg helyettünk. Épp ezért nem a programozáson, hanem a megfelelő bemeneti adatok előállításán és egyértelmű kimeneti megfeleltetésén van a hangsúly.

A fentiek figyelembe vételével elég vicces attól tartani, hogy a gépek öntudatra ébrednek, hiszen csak olyan kimeneteket, válaszokat várhatunk tőlük, melyeket előzetesen beprogramoztunk nekik. Az öntudatnak pedig talán pont a kiszámíthatatlanság, az önálló akarat a legfőbb ismertető jele, ami egy ilyen rendszerben értelmezhetetlen.

Ugyan így sci-fi ábránd marad az öntanuló gépek fogalma is.

Persze nehéz a fentieket elfogadni úgy, hogy a médiából mindenhonnan az ömlik felénk, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol jelen van, döntéseket hoz, beépül a telefonunkba, a tablet-ünkbe, vezérli a tőzsdét, stb. A valóság az, hogy persze nagyon sok alkalmazás van ami ezt a technológiát használja, de általában annak valamilyen nagyon specializált kis szeletét, célfeladatok megoldására, és messze nem olyan önállósággal, ahogyan azt a cikkek, hírek sugallják.

Cégünk évek óta foglalkozik a mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználásával, és igyekszünk a technológiát olyan feladatok megoldására használni, ahol azok megkönnyítik a vállalkozások életét. A Contrall Vision vizuális termék ellenőrző rendszer már négy innovációs díjjal büszkélkedhet. A cél általában az élő munka kiváltása annak érdekében, hogy például egy minőség ellenőrzés mindig objektív legyen, és a korábban monoton feladatot végző munkatársak magasabb hozzáadott értékű munkakörökben dolgozhassanak tovább.

Jó példa a Szobi Szörp, ahol hat ember munkáját tudja kiváltani egy kamera, mely 100ms alatt képes osztályozni egy üveget, ha kell napi 24 órában.

De említhetném a Terrán Tetőcserépgyárat is, ahol kamera ellenőriz minden egyes cserepet (másodpercenként hármat), mielőtt az a raklapra kerülne, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű termék kerüljön az ács kezébe a tetőn dolgozva.

Ezek olyan monoton, és az ember számára csak kis hatékonysággal végezhető feladatok, ahol senki sem bánja, ha a gépek elveszik a munkájukat. Hiszen a munkatársak nem az utcára, hanem egy magasabb hozzáadott értéket előállító munkakörbe tudnak kerülni. A banki dolgozók sem kerültek tömegesen az utcára az ATM-ek feltalálásával és elterjedésével, egyszerűen értékesebb munkát tudtak ellátni, mint a pénzjegyek számolása.

A technológia fejlődésének ráadásul nem csak az az előnye, hogy korábban megoldhatatlan feladatok is automatizálhatókká válnak, hanem az is, hogy a megoldások bekerülési költsége csökken, így azok nem csak a nagyvállalatok számára érhetők el, hanem a kkv-k is élvezhetik az előnyeit.


Vissza az előző oldalra