Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása

  • Forrás: mgi-bpo.hu

A pénzmosás megelőzéséről szóló törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítása az uniós pénzmosás-megelőzési szabályokhoz igazodva a tényleges tulajdonosra, tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartási kötelezettséget ír elő.

A változás következtében a tényleges tulajdonos központi nyilvántartásba történő bejelentésére maguk a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek lesznek kötelesek. A tevékenységük megkezdését vagy a változást követő 5 napon belül kell az adatszolgáltatást bejelenteni az adatok tárolása céljából létrehozott központi nyilvántartásba.

A szolgáltatóknak, például könyvelő, könyvvizsgáló, adótanácsadó cégeknek, valamint a felügyeletet ellátó szerveknek, például cégbíróság, akkor kell bejelentést tenniük, ha eltérést tapasztalnak a nyilvántartásban szereplő és a rendelkezésükre álló tényleges tulajdonosi információk között.

A felügyeletet ellátó szervek korlátlan hozzáférési jogot kapnak a nyilvántartáshoz. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás végrehajtásának érdekében közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot igényelni.

A központi nyilvántartás létrehozása először a Pmt. 2017-es módosításában szerepelt, de a módosítások gyakorlati alkalmazására a központi nyilvántartás hiányában nem kerülhetett sor.

A 2021. május 18-án elfogadott jogszabály alapján a tényleges tulajdonosi nyilvántartást a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása alapján hozza létre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság. A nyilvántartás alapját képező adatokat a számlavezetőknek és a széfszolgáltatóknak június 6-ig kell a nyilvántartó szervnek átadniuk. Ezt követően a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek a Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet és civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

A pártok, a szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek, a közalapítványok és a pártalapítványok, valamint a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaságok és európai részvénytársaságok ellenben nem lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba.

Újdonság a májusban elfogadott jogszabályban, hogy be kell jelenteni a tízezer eurót meghaladó készpénzmozgásokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának súlyos bírság következményei lesznek:

  • 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százaléka,
  • 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 30 százaléka,
  • 50 ezer eurót meghaladó készpénz esetén pedig az összeg fele.

    A bírságot forintban kell megfizetni.

A jogszabály alapján a bejelentési kötelezettség azokra az értékhordozókra is vonatkozik, amelyek könnyen készpénzzé tehetőek. Így különösen a bizonyos tisztaságot meghaladó feldolgozatlan aranyra, aranyérmére. A postai vagy csomagforgalomba feladott készpénz is bejelentési kötelezettség alá kerül.

A jogszabály június 3-án lép hatályba! A készpénz származásának a vizsgálata érdekében a vámhatóság egyes esetekben 30 napig jogosult lesz lefoglalni és zár alá venni a készpénz 80%-át , a kísérő nélküli készpénznek pedig a 100%-át.

A cikk megjelenésének időpontjában még nem áll rendelkezésre olyan központi nyilvántartás, ahol ezt a kötelezettséget a szolgáltatók teljesíteni tudnák.


Vissza az előző oldalra