Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az európai zöld megállapodás

  • Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
  • Szerző: Lucz Bianka
  • EU, Klímavédelem, Zöld Európa

Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása korunk legnagyobb kihívásai, amelyek egészségünket és jólétünket is fenyegetik. A komoly egzisztenciális veszély miatt sürgős cselekvésre van szükség világszerte és Európában, hogy megakadályozzuk bolygónk visszafordíthatatlan károsodását.

Az éghajlatváltozás Magyarországot is egyre nagyobb mértékben érinti. 
A Kárpát-medence átlaghőmérséklete 2021-2050 között várhatóan 1–2°C-kal emelkedik, a gyakoribbá váló árvizeknek, aszályoknak és hőhullámoknak a mezőgazdaság, az erdészet és az idegenforgalom van a leginkább kitéve.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyben lehetőség is arra, hogy Európa gazdasága új, fenntartható modellre álljon át. A gyökeres átalakulás koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolta fel.

A 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen. Mindehhez 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását – ezt az uniós európai klímarendelet rögzíti. Az EU az első olyan nagy gazdaság, amely jogilag kötelezte magát a Párizsi Megállapodásban foglalt ígéreteinek (túl)teljesítésére.

A Bizottság „Irány az 55%!” elnevezésű csomagjának konkrét intézkedései teszik lehetővé a kitűzött célok elérését. Külön források biztosítják, hogy ne a szegényebbek fizessék meg a zöld átállás árát. A jelenlegi hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló összesen 1,8 ezer milliárd euró egyharmada az európai zöld megállapodás finanszírozására szolgál.

zöld eu

Az európai zöld megállapodás központi elgondolása a fenntartható, körforgásos európai gazdasági modell, amely meghaladja a lineáris „termeld meg – fogyaszd el – dobd el” logikáját, és ösztönzi az újrahasznosítást, felújítást, tartós használatot és megosztást.

Az egyik legfontosabb cél emellett a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme. Az EU biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és a műtrágya használatának visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a biológiai sokféleség csökkenését.


Vissza az előző oldalra