Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Körforgásos gazdaság - Milyen lenne a világ hulladék nélkül?

Becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad használatban hat hónappal az értékesítés után. Mit tehetünk a fenntarthatóság növelése és a hulladék csökkentése érdekében?

Ma már a csúcsvállalatok jelentős része rendelkezik olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak.  Ez a koncepció nem más, mint a körforgásos gazdaság, amely választ jelenthet a fenntarthatóságot kereső kihívásokra.

Mi is az a körforgásos gazdaság?  

Egy viszonylag új fogalomról van szó, mely nagyjából az elmúlt években vált egyre szélesebb közben ismertté. Lényege, hogy a termék életciklusát úgy tervezzük meg, hogy az gyakorlatilag egy zárt rendszerben áramoljon.

Vegyük a természetet példának! A természetben nincs hulladék, ott csak tápanyagok vannak. Az érett alma a fán, vagy a földre lehullott, már rothadásnak induló alma egyaránt tápanyag a természet szempontjából. A természeti tápanyagok, a levegő, a víz, és talaj állandó körforgásban és átalakulásban vannak. Minden hasznosul és gyakorlatilag nincs hulladék, amit ártalmatlanítani kell.

Ezzel szemben az emberi tevékenység, különösképpen az ipari forradalom nagyjából 200 éve kialakult gazdasági rendszere alapvetően nem a körforgásra, hanem egy vonalas rendszerre, a linearitásra alapul. Az ásványi nyersanyagokat, fémeket, fát, energiahordozókat kitermeljük, feldolgozzuk, termékeket állítunk elő vagy elégetjük az energiatermeléshez, és az elromlott, elavult, megunt tárgyakat, eszközöket eldobjuk. 

A körforgásos gazdaság tehát egy olyan rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. A termékek legyártás és felhasználás után azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba és ezzel egy körforgásos rendszerről beszélhetünk.  A körforgásos gazdaság több  mint újrahasznosítás. Egy olyan értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely a terméktervezéstől a gyártáson át a fogyasztásig újragondolja a termékek útját, választ ad arra, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle. Ezt lehet egy új lehetőségnek is tekinteni, hiszen vállalatok számára új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat nyithat meg.

Az anyagfelhasználás mellett azt is fontos leszögezni, hogy a körforgásos gazdaság nem épülhet a fosszilis energiahordozók felhasználására, azt csak a megújuló és környezetbarát energiaforrásokra lehet alapozni.

három nagy trend van, melyek együttesen a körforgásos gazdaság mozgatórugói:

  • az átalakuló fogyasztói igények,
  • a szűkös erőforrások
  • a technológiai áttörések térnyerése.

A körforgásos gazdaság legfontosabb eszközei:

Tervezés

A fenntartható design a körforgásossá válás nulladik lépése és azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.

Megosztás

A sharing economy térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.

Karbantartás, javítás

A már legyártott, használatban lévő termékek élettartama karbantartással és javítással növelhető. A karbantartással egyszerűen fenntartható a termék használati értéke, míg javítással visszaállítható.

Felújítás

A használt vagy használatban lévő termékek felújításával az eredeti funkció és lényegi attribútumok megmaradnak, de az egész egy „renovált köntösbe” lesz csomagolva. Hasonlóan a javításhoz, a cél a használati érték visszaállítása, azonban ebben az esetben nagyobb mértékű átalakítás szükséges ahhoz, hogy eredeti állapotát visszanyerje a termék.

Újragyártás

A terméket elemeire bontják, az elemeket felújítják, egyeseket kicserélnek, majd összeszereléssel zárul a folyamat. Az újragyártás átlagosan 85%-kal kisebb energiafelhasználást igényel, mint egy új termék létrehozása, nem beszélve a hulladékkibocsátás és nyersanyagigény csökkentéséről.

Újrahasznosítás

Értéknövelő újrahasznosítás (upcycling) esetén például a termékekből úgy hoznak létre egy teljesen más jellegű új terméket, hogy az anyagot nem bontják le elemeire – például bútort gyártanak gördeszkából. Ezzel szemben értékcsökkentő újrahasznosítás (downcycling) esetén az anyagokat is lebontják – és végeredményben egy valamennyivel silányabb minőségű anyagként tudjuk továbbhasználni – például ruhákból szőnyeg lesz.

Újrahasznosítás a gyártási folyamat során

Számos lehetőség van a gyártás során keletkezett melléktermékek hasznosítására vagy újrahasznosítására.

Újrafelhasználás 

Újrafelhasználásról beszélünk, ha egy termék – miután eredeti tulajdonosa megvált tőle – új gazdára talál.

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/korforgasos.pdf


Vissza az előző oldalra