Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Továbbra is függőben a nukleáris energia besorolása

  • Forrás: EU-Monitor
  • Szerző: Kovács Andrea
  • Zöld Európa

A következő másfél évben soha nem látott mértékű újraszabályozásba fog az Európai Unió, amelynek során ötven ogszabályt módosítanak majd az új, zöld gazdasági modellre való áttérés előmozdítása érdekében

Először fordul elő az EU praxisában, hogy viszonylag rövid időn, 18 hónapon belül elképesztő mennyiségű, legalább 50 jogszabályt módosítsanak annak érdekében, hogy kikövezzék az utat az új, fenntartható gazdasági modellre való átállás előtt – mutatott rá egy telekonferencia-beszélgetésen az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottságának elnöke. 

„Olyan rendszerszintű változásról van szó, amelyre korábban még nem volt példa” – tette hozzá Pascal Canfin, aki a Jacques Delors Intézet és a Brunswick Csoport által a fenntartható üzleti modellre való áttérésről szervezett vita egyik vendége volt. 

A francia liberális EP-képviselő nagy eredménynek nevezte azt, hogy az EU 750 milliárd euró összegű helyreállítási eszközében sikerült összekapcsolni a kötelező 37%-os klímaberuházási célt a környezeti károkozás tilalmának elvével. Emlékeztetett rá, hogy az ENSZ nemrég az EU helyreállítási és stressztűrő-képességi eszközét (RRF) a világon a második legzöldebb gazdasági helyreállítási programnak minősítette a dél-koreai után.

Pascal Canfin külön is örül annak, hogy a környezeti károkozás tilalmát – ami tehát kimondja, hogy EU-pénzből nem finanszírozhatnak a környezetre ártalmas projekteket – a még véglegesítés előtt álló taxonómia rendelethez kötötték, amelynek három fő célja van. Először is a környezetbarátnak álcázás (greenwashing) gyakorlatának megelőzése. Másodszor, uniós szinten harmonizált megközelítés arról, mi is tekinthető zöld finanszírozásnak (jelenleg ez országról-országra változik, ami megnehezíti a befektetők dolgát). Végül pedig azoknak az energiaforrásoknak és használatuknak a megragadása, amelyek ugyan környezetszennyezők, de hasznosak lehetnek az átmenet szempontjából.

Ezzel összhangban a rendelet a gazdasági tevékenységek három kategóriáját állítja fel: zöld, rásegítő és az átállás szempontjából hasznos. Rásegítő gazdasági tevékenység lehet egy olyan, nem zöld ipari gyártási folyamat, amely nélkülözhetetlen bizonyos zöld termékek előállításához (pl. az üveggyártásban). 

Ami az átállás szempontjából hasznos kategóriát illeti, a környezetvédelmi szakbizottság elnöke szerint az uniós jogalkotók nagyon közel jutottak egy kiegyensúlyozott megállapodáshoz a földgáz ügyében. Az alku során körvonalazódó „négy kumulatív feltétel” a képviselő szerint úgy teszi lehetővé a szén kivezetését célzó gázprojektek korlátozott finanszírozását, hogy közben nem áll fenn a beruházások soha meg nem térülésének a veszélye. 

A nukleáris energia minősítéséről azonban Canfin elmondása szerint továbbra is ideologikus viták folynak, amely nem vetít előre gyors megoldást. Úgy vélte, hogy a végén valahol meg kell találni a középutat az atomenergiában vörös posztót látók, illetve azt a megújulókkal azonos szinten kezelni kívánók között (Az EU házi kutatóközpontja, a Közös Kutatási Tanács néhány nappal ezelőtt teljesen fenntarthatónak minősítette a nukleáris energiát). 

Az egyik legnagyobb európai energiavállalat, azolasz ENEL vezérigazgatója úgy véli, hogy az energiacégek kifejezetten egyértelmű üzenetet kaptak az EU-tól a zöld átállást illetően. Miként Francesco Starace felhívta a figyelmet, cégénél már 2019-ben meghaladta a megújulókból termelt villamos energia a konvencionális forrásokból származót. Az olasz cég vezére szerint a 2021-ben a beruházási döntések meghozatalával fontos mérföldkőhöz érkező átalakítási folyamat szükségessé teszi az egész társadalom villamosítását. „A jelenlegi energiahálózatok átlagéletkora 40-50 év. Ezeket olyan módon kell majd digitalizálni, hogy összeköthesse egymással a termelőket és a fogyasztókat. És a beruházások során fokozottan figyelembe kell venni a szélsőséges időjárási viszonyokat is” – mutat rá az ENEL vezérigazgatója.

Francesco Starace emlékeztetett rá, hogy a hidrogén nem energiaforrás, mivel a természetben nem elérhető, azt elő kell állítani. Ráadásul „horribilis CO2-kibocsátás árán”. Az energiavállalat vezetője 5-10 évre becsüli azt az időt, amely alatt ipari méretűvé lehet tenni a tiszta hidrogén előállítását. A szakember értelmetlennek tartja a hidrogén közlekedési és fűtési célokra történő felhasználását, az acélgyártás dekarbonizálásában viszont fontos szerepe lehet. Azon a véleményen van, hogy a hidrogént nem gazdaságos messzire elszállítani, ehelyett jobb ott előállítani, ahol felhasználják.



Vissza az előző oldalra