Új génkezelési technikák a fenntartható, innovatív mezőgazdaságért
- 2026. augusztus 26. 14:30
- Forrás: Európai Parlament
Ellenállóbb növények, kevesebb növényvédő szer és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz – ezekben is fontos szerepet kaphatnak az új génszerkesztési technikák (NGT-k). Az Európai Unió új szabályozása 2028-tól teremthet könnyebb utat az ilyen növények termesztésének.
Az új genomikai technikák lehetővé teszik, hogy a kutatók célzottan módosítsák a növények genetikai állományát. Egyes változtatások olyanok lehetnek, amelyek hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnének, csak sokkal hosszabb idő alatt.
Az új uniós szabályozás ezért két kategóriát különít el. Az NGT-1 növényekre egyszerűbb szabályok vonatkoznak, ha genetikai változásaik a hagyományos nemesítéssel is elérhetők lennének. A nagyobb genetikai módosításokat tartalmazó NGT-2 növényekre továbbra is szigorú GMO-szabályok vonatkoznak, beleértve a kockázatértékelést és az engedélyezést.
A technológiától az EU többek között olyan növényeket vár, amelyek jobban tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és kevesebb növényvédő szert igényelnek.
A konkrét példák is jól mutatják, milyen irányokban használhatók az új génkezelési technikák: már olyan fejlesztések is léteznek, mint a szárazságtűrő kukorica, a kórokozókkal szemben ellenálló burgonya, illetve az alacsony gluténtartalmú búza. Ezek a megoldások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a növények jobban alkalmazkodjanak a változó környezeti feltételekhez, ellenállóbbak legyenek a betegségekkel szemben, illetve bizonyos esetekben kedvezőbb tulajdonságokkal kerüljenek az élelmiszerláncba.
Fontos garancia, hogy az NGT-k használata az ökológiai gazdálkodásban továbbra sem lesz megengedett. A szabályozás a szabadalmak és a vetőmagok hozzáférhetősége terén is igyekszik védeni a gazdák érdekeit.
Az új szabályok 2026 júliusában léptek hatályba, de a gyakorlatban 2028. július 17-től lesznek alkalmazandók.
Az NGT-k így új lehetőséget jelenthetnek az európai mezőgazdaság számára – a kérdés az lesz, hogy a laboratóriumi fejlesztésekből mennyi bizonyítja majd a gyakorlatban is: valóban fenntarthatóbbá tehető velük a gazdálkodás.