Nem preferenciális származási szabályok
AZ ÁRUK SZÁRMAZÁSA
Nem preferenciális származási szabályok
A származási bizonyítvány szükségessége:
Elsősorban nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása érdekében:
Legnagyobb kedvezmény elve (vámtarifa II. hasábja)
Dömpingellenes és antiszubvenciós vámok
Védőintézkedések
Mennyiségi korlátozások
Külkereskedelmi statisztikák
Jogszabályi háttér:
Vámkódex 22-26. cikk
Vámkódex Végrehajtási Rendelete 35-65. cikk
PM rend.- kamarák felhatalmazása a kibocsátásra
2003. évi CXXVI. törvény – a közösségi vámjog végrehajtásáról
A Vámkódex 22. cikkéhez
19§. (1) „Az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása – a nem preferenciális származás és a (2) bekezdés kivételével – az illetékes vámhatóság feladata.
(2) A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az (1) bekezdésben meghatározott származási bizonyítványok kiállítása és igazolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kijelölt intézmény feladata.
A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek listája a 2003. évi XVI.. az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény 1 §-ban található. Ezek aVámtarifa 1-24 és 44-es árucsoportjai alá tartozó termékek.
ALAPELVEK
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
Teljes egészében előállított termékek
Vámkódex 23. cikke
Valamely országból származó áruk teljes egészében ebben az országban előállított vagy termelt áruk.
a) az ebben az országban kitermelt ásványi anyagok
b) az ott betakarított növényi termékek
c) az ott született és nevelt élő állatok
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származót termékek
f) az ország tengeri felségvizén kívül az érintett országban lajstromozott és bejegyzett és ennek az országnak a lobogója alatt hajózó hajókkal a tengerből kinyert tengeri halászati termékek és más termékek
g) az ebből az országból származó, az f) albekezdésben hivatkozott termékekből a feldolgozó hajók fedélzetén előállított vagy termelt áru, feltéve, hogy az ilyen feldolgozó hajókat ebben az országban lajstromozták és jegyezték be, és ennek a lobogója alatt hajóznak
h) a tengeri felségvizeken kívül a tengerágyról vagy a tengerágy alatti altalajról vett termékek, feltéve, hogy az országnak kizárólagos joga van a tengerágy vagy az altalaj kiaknázására
i) gyártási műveletekből származó hulladékok és selejt termékek, valamint használt áruk, ha ezeket ebben az országban gyűjtötték össze és csak nyersanyagok visszanyerésére alkalmasak
j) kizárólag az a)-i) pontokban hivatkozott áruból vagy ezek származékaiból, bármely termelési szakaszban, ebben az országban gyártott termékek.
A 2) bekezdés alkalmazásában az „ország” kifejezés magában foglalja az ország tengeri felségvizeit.
Pl: ha egy Marokkóban lajstromba vett és marokkói zászló alatt hajózó hajó a Spanyolország felségvizeit képező 12 mérföldön belül halászik, az e.) bek. értelmében a halászati termékek spanyol származó terméknek minősülnek.
Lényeges megmunkálás, Vámkódex 24. cikke
„Azok az áruk, amelyeknek előállításában egynél több ország vett részt, úgy tekintendők, hogy abból az országból származnak, ahol az utolsó, lényeges, gazdaságilag indokolt megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül az ehhez felszerelt vállalkozás telephelyén, ha ott új termék előállítása vagy a gyártás fontos szakasza történt.
4 feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a lényeges mértékű megmunkálás vagy feldolgozás létrejöjjön.
1) a megmunkálásnak lényegesnek kell lennie: azaz olyan termelési szakaszt kell képviselnie, amely konkrét, a megmunkálás előtt nem létező tulajdonságokat kölcsönöz a árunak.
1) Gazdaságilag indokolt: a megmunkálás vagy feldolgozás költségekkel jár, amelyek hozzáadódnak az áru értékéhez, és a vállalat az ennek megfelelő nyereséghez jut.
2) a megmunkálást megfelelően felszerelt üzemben kell elvégezni: azaz az üzemnek rendelkeznie kell a megmunkáláshoz szükséges technikai és emberi erőforrásokkal, gépekkel, szerszámokkal, szakemberekkel, stb.
3) a megmunkálás eredménye új, vagy egy jelentős mértékben módosult termék:
Új: a létrejött terméknek olyan saját jellemzői vannak, amelyek teljes mértékben eltérnek az alapul szolgáló termék vagy termékek tulajdonságaitól.
Jelentős mértékű módosító megmunkálás alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyek során a termék lényeges minőségi változást ér el.
A vámkódex 24. cikkében meghatározott lényeges megmunkálás a követelmények szubjektív megítélése miatt a gyakorlatban sok gondot okozott. Ezért meghatározták néhány termék esetében a konkrét megmunkálás pontos fogalmát az alábbiak szerint (listás szabályok):
Textilipari termékek (Kombinált Nómenklatúra XI. Áruosztálya)
Teljes megmunkálás - 10. Melléklet
Vámkódex Vhr. 37. cikk
- A Textilipari termékek esetén teljesnek minősülnek azok a konkrét megmunkálások, amelyeket a 10. Melléklet 3. sz. oszlopában tüntettek fel.
- A 10. Mellékletben nem szereplő textilipari termékek akkor nyerik el a származó státuszt, ha a feldolgozás eredményeként a készterméket olyan vámtarifaszám alá kell osztályozni, amely eltér a feldolgozás során felhasznált, nem származó alapanyagok vámtarifaszámától /4 számjegyig/.(vámtarifaszám-változás szabálya)
a 10. Mellékletben szereplő szabályok magyarázata a 9. Melléklet bevezetőjében található. Esetpélda a 3.sz. Mellékletben.
Egyéb termékek
Vámkódex Vhr. 39. cikke
„A 11. Mellékletben feltüntetett termékek esetében a Vámkódex 24. cikke alapján származást biztosító feldolgozásnak vagy megmunkálásnak minősülnek az említett Melléklet 3. oszlopában említett feldolgozások vagy megmunkálások.”
Amennyiben az előállított termék nem szerepel a 11. Mellékletben, úgy a Vámkódex 24. cikkét kell alkalmazni.
Pótalkatrészek
Vámkódex Vhr. 41-46. cikke
A pótalkatrészek, tartozékok és szerszámok, amennyiben magával az anyaggal, géppel, berendezéssel vagy gépjárművel együtt kerülnek szállításra és átadásra, és annak részérét képezik, ugyanolyan származással rendelkeznek, mint maga az anyag a gép, a berendezés vagy a gépjármű.
Egy anyag, gép, berendezés vagy gépjármű alapvető pótalkatrészei, amelyeket előzőleg már a szabad forgalomban vámkezeltek, exportáltak, exportálni fognak, ugyanolyan származó státusszal rendelkeznek, mint a gép, berendezés, gépjármű stb., ha megfelelnek a feltételeknek:
Szükség van rájuk az alkatrészeket importáló országban
Amennyiben ezeket a gyártás során használták volna, az nem akadályozta volna meg, hogy a szóban forgó anyag, gép, berendezés vagy gépjármű megkapja a közösség vagy a gyártó ország szerinti származó státuszt.
„anyag, gép, berendezés vagy gépjármű” a Kombinált Nómenklatóra XVI, XVII és XVIII fejezeteiben szerepelnek
A származási bizonyítvány 5. vagy 6. rovatában vagy a bizonyítvány hátoldalán nyilatkozni kell arról, hogy a feltüntetett pótalkatrészek az exportált gép, berendezés vagy gépjármű rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlenek. Itt fel kell tüntetni az exportált gép, berendezés vagy gépjárműre kiadott származási bizonyítvány számát, dátumát, kiállító hatóság nevét.
Nem kielégítő megmunkálás
Vámkódex vhr. 38. cikk
Olyan minimális mértékű műveletek vagy eljárások, amelyek önmagukban nem biztosítják a termék származó státuszát, függetlenül attól, hogy teljesül-e vagy sem a teljes mértékű megmunkálásra vonatkozó előírás.
a.) A szállítás vagy tárolás alatti a termék állapotának megőrzése érdekében végzett beavatkozások (szellőztetés, kiterítés, szárítás, sérült elemek eltávolítása és hasonló műveletek)
b.) Egyszerű tisztítás, szitálás, válogatás, osztályozás, készletek kialakítása (összeállítása), mosás, vágás
c.) Csomagolás cseréje, csomagok felosztása és összevonása, a termék zsákba, zacskóba, dobozba, tálcára rakása stb. és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet
d.) Márkajelzések, címkék vagy hasonló megkülönböztető jelzések elhelyezése a terméken vagy a csomagoláson
e.) egy adott termék összetevőinek összerakása annak érdekében, hogy egy egész termék létrejöjjön
f.) két, vagy több az a)-f) pontokban leírt művelet együttesen.
Módszer a származás meghatározására:
A hozzáadott érték meghatározásának módszere:
(főként a 11. Mellékletnél alkalmazható)
E módszer szerint a kielégítő megmunkálás meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy százalékban kifejezve maximálisan mekkora értéknövekedést tud eredményezni az áruban a nem származó anyag. ( lista, pl: gyártás, melynek során a nem-származó alapanyagok értéke nem haladhatja meg a késztermék gyártelepi árának 40%-át.)
A százalékértékre vonatkozó elv az importtartalomra épül.
Ehhez ki kell dolgozni a nem származó anyagok értékének és a végtermék árának kalkulációs módszerét.
Ezzel kapcsolatosan a közösségi jogszabályok a következők szerint határozzák meg a fenti két fogalmat:
„az anyagok értéke” A felhasznált, nem származó anyagok vámértéke a behozatal időpontjában. Ha ez az érték ismeretlen vagy nem meghatározható, akkor a terméket a gyártó országban az anyagokért fizetett első, összehasonlító ár.
„gyártelepi ár”: A termék gyártelepi ára, amelyet azon gyártó részére kell fizetni, akinek az üzemében az utolsó feldolgozási vagy megmunkálási műveletet végrehajtották, feltéve, hogy az ár tartalmazza az összes felhasznált anyag értékét, és abból előzetesen levonták az összes visszafizetett vagy visszatérített belső adóterhet, amennyiben az előállított termék exportálásra kerül.
Gyártelepi ár magában foglalja:
-összes anyagár
- gyártással kapcsolatos költségek
- nyereség
Gyártelepi ár nem foglalja magában:
- szállítási és biztosítási költségek
- szerelési és beépítési költségek
A módszer előnye: pontos és egyszerű,
a képlet elemei könnyen ellenőrizhetők, a nem származó anyagok értéke és a termék gyártelepi ára az importokmányokon, számlákon és a könyvelésben könnyen ellenőrizhető.
Származás igazolása
Származási bizonyítványoknak meg kell felelniük a Vámkódex Vhr. 45-54 cikkeiben foglalt formai és kitöltési követelményeknek. A 47. cikk különösen fontos, néhány, a kitöltésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
Formanyomtatvány mintáját a Vhr. 12 Melléklete tartalmazza
A bizonyítványon a származási hely rovatban azt kell feltüntetni, hogy a termék a Közösségből származik.
Lehetséges ugyanakkor egy adott tagállam feltüntetése a bizonyítványon, amennyiben a gyártás folyamatában nem több tagállam vett részt. Az alábbi listában szereplő termékek esetén lehet származási helyként Magyarországot megjelölni a bizonyítványon:
Azonban, ha egy áru több tagállamból származik, kizárólag az EK megnevezést lehet feltüntetni az okmányon.
A listát PM rendelet tartalmazza.
Az USA, Szaud-Arábia és Mexikó nem fogadja el származó országként az Európai Közösség megnevezést. Ezen országok esetében – függetlenül az áru jellegétől – a tagország megnevezését kell feltüntetni a 3. rovatban, esetleg mindkettőt.
Pl: European Community
Hungary
A Közösségen belül az adott kamara csak abban az esetben bocsáthat ki származási bizonyítvány, amennyiben:
1. az exportőr adott országi székhellyel rendelkezik
2. a exportálni kívánt áru adott országban tartózkodik
Pl: Német az anyavállalat, a leányvállalat Magyarországon állítja elő az árut. Németországban nem fognak bizonyítványt kiállítani az exportőrnek (anyavállalatnak), ha az áru Magyarországon tartózkodik. (legfeljebb kivételes esetekben és úgy, ha a német kamara magyar kamara engedélyét kéri)
Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, úgy annak a – Közösségben lévő kamarának az engedélyét kell kérni az bizonyítvány kibocsátására, ahol az áru éppen tartózkodik, vagy az exportőr székhellyel rendelkezik.
Maximum 60 nappal a szállítás megkezdése után adható ki származási bizonyítvány utólag
Adatmódosítás esetén, kizárólag a régi származási bizonyítvány bevonásával ad ki a kamara új származási bizonyítványt.
Kötelező Származási Felvilágosítás (BOI)
A BOI intézménye kapcsán a vámhatóság – az ügyfél írásbeli kérelmére - május 1-től köteles felvilágosítást adni a nem-preferenciális származásról. Nagy valószínűséggel a vámlabor végzi ezt a tevékenységet Magyarországon.
Jogszabályok:
- Vámkódex 12. cikke
- Vámkódex vhr. 5-14. cikke
- A kérelem benyújtásától számított 150 napon belül a vámhatóságnak ki kell adnia a kötelező származási felvilágosítást. Érvényességük 3 év.