Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU bővítésére
- 2023. november 10. 07:46
- Forrás: Európai Bizottság
- Szerző: Lucz Bianka
A Bizottság elfogadta a 2023. évi bővítési csomagot, javaslatot tett tárgyalások megkezdésére Ukrajnával és Moldovával, tagjelölt státusz biztosítására Grúziának, és a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bosznia-Hercegovinával.
Az Európai Bizottság november 8-án elfogadta a 2023. évi bővítési csomagot, amelyben részletes értékelést nyújt a bővítés aktuális helyzetéről és arról, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, valamint a dokumentumban most először szereplő Ukrajna, Moldovai Köztársaság és Grúzia milyen eredményeket ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető folyamatban.
A jelentés elsősorban az alapvető reformok végrehajtása terén elért eredményekre összpontosít, de egyértelmű útmutatást nyújt a jövőbeli reformok prioritásaira vonatkozóan is. A csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely kizárólag az egyes országok által elért objektív előrehaladástól függ, és ez így is marad.
Az Ukrajna és Moldova által elért eredmények és a folyamatban lévő reformok fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat mindkét országgal. A Bizottság javaslata azt is tartalmazza, hogy a Tanács fogadja el a tárgyalási kereteket, amint Ukrajna és Moldova meghozott bizonyos kulcsfontosságú intézkedéseket. A Bizottság készen áll rá, hogy 2024 márciusáig jelentést tegyen a Tanácsnak a szóban forgó intézkedések terén elért eredményekről.
Ami Grúziát illeti, az elért eredményekre tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács biztosítson tagjelölt státuszt az országnak, azzal a feltétellel, hogy az végrehajt bizonyos lépéseket.
Bosznia-Hercegovina esetében a Bizottság azt javasolja, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak. Az országnak további erőfeszítéseket kell tennie az uniós tagsági kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritások teljesítése érdekében. A Bizottság folyamatosan nyomon fogja követni az előrehaladást és a megfelelést a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó valamennyi területen, és legkésőbb 2024 márciusában jelentést tesz a Tanácsnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt nyilatkozta: „A bővítési politika kulcsfontosságú terület az Európai Unió számára. A történelmi kihívásokra Uniónk kiteljesítése a válasz, ebben rejlik az Unió jövője. Uniónk kiteljesítésének emellett jelentős gazdasági és geopolitikai dimenziója van. A korábbi bővítések során már megmutatkozott, hogy a folyamat óriási előnyökkel jár a csatlakozásra váró országok és az EU számára egyaránt. Mindannyian nyerünk ezzel.”
A folyamatban lévő háború ellenére Ukrajnában az uniós tagjelölti státusz megadását követően erőteljes reformdinamika indult el, és az ukrán nép határozottan kiáll az európai irány mellett. Az ukrán kormány és parlament jelentős előrelépésről tett tanúbizonyságot az Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott hét lépés teljesítését követően. Ukrajna átlátható előválogatási rendszert hozott létre az Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztása tekintetében, és megreformálta az igazságügyi irányítási szerveket. További eredményeket ért el a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások és ítéletek terén, valamint megerősítette intézményi keretét. Átfogó, rendszerszintű erőfeszítések révén Ukrajna pozitív lépéseket tett az oligarchák befolyásának csökkentése irányába. Továbbá az ország azt is bizonyította, hogy képes előrelépést tenni az uniós vívmányokkal való összehangolás terén – még háború idején is.
Moldova jelentős előrelépést tett az uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott 9 lépés teljesítése terén. A Velencei Bizottság ajánlásait követően átfogó igazságügyi reformot indított, amely magában foglalja a magasrendű bírák és ügyészek értékelését. Az ország megreformálta a korrupcióellenes szerveit, és növelte a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és ítéletek számát. Moldova elfogadott egy oligarchamentesítésre vonatkozó cselekvési tervet, amelyet meghatározott határidőn belül végre fog hajtani. Az elkobzási mechanizmus létrehozásáról szóló új jogszabály elősegíti a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Az ország közigazgatási stratégiát fogadott el, és minden szinten követi a reformot. Dolgozott az államháztartási gazdálkodás megreformálásán, és jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról. Moldova fokozta a civil társadalom részvételét a döntéshozatali folyamatban, és megerősítette az emberi jogok védelmét.
Grúzia az elmúlt hónapokban lépéseket tett az EU-val való együttműködés megerősítése és a reformok ütemének fokozása érdekében. A tagsági kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott tizenkét prioritás teljesítése érdekében Grúzia jogalkotási aktusokat és szakpolitikai intézkedéseket fogadott el a nemek közötti egyenlőség, a nők elleni erőszak és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek figyelembevétele érdekében. Az igazságügyi reformot ugyan előterjesztették, de továbbra is szükség van a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács átfogó reformjára. Grúzia kikérte a Velencei Bizottság véleményét a javasolt jogszabályokról és az oligarchamentesítésre vonatkozó cselekvési tervről. Elfogadták az emberi jogok védelmére vonatkozó stratégiát, és folyamatban van egy cselekvési terv kidolgozása. Együttműködési megállapodást kötöttek a civil társadalom képviselőivel. A pártok közötti erős politikai konszenzus kialakítása csökkentené a megosztottságot és felgyorsítaná az európai integrációt.
Nyugat-Balkán
Az uniós csatlakozási reformok terén elért haladás megtorpant, mivel a jelentés tárgyát képező időszakban Montenegró mélységes megosztottsággal és politikai instabilitással küzdött. Az EU üdvözli az új parlament és a kormány megalakulását, amelyek várakozásaink szerint hamarosan megmutatják, hogy képesek előmozdítani Montenegró uniós csatlakozási folyamatát és elkötelezettek az ügy mellett, valamint eredményeket érnek el az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat érintően. Összességében a csatlakozási tárgyalások előrehaladása a jogállamiság területének reformjától (azaz a 23. és 24. fejezetben meghatározott időközi kritériumok teljesítésétől) függ. Montenegró továbbra is teljes mértékben igazodik a közös kül- és biztonságpolitikához.
Szerbia folytatta az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformok végrehajtását, többek között a jogállamiság területén. Megkezdte az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó 2022. évi alkotmánymódosítások végrehajtását, és új médiajogszabályokat fogadott el. Ez utóbbi végrehajtása jelentősen javíthatja a szabályozási környezetet. Azonban további módosításokra lesz szükség ahhoz, hogy ezek a területek teljes mértékben összhangban legyenek az uniós vívmányokkal és az európai normákkal. Szerbiának prioritásként kell kezelnie az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás fokozását, beleértve az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket és nyilatkozatokat. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a jogállamiság területét érintő reformok végrehajtásához is. A Bizottság továbbra is úgy értékeli, hogy Szerbia technikailag teljesítette a 3. témakör (Versenyképesség és inkluzív növekedés) megnyitásához szükséges kritériumokat. Szerbiának teljes mértékben együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség elleni szeptember 24-i erőszakos támadással és a KFOR elleni május 29-i támadással kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása érdekében. A Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálását illetően, jóllehet az EU közvetítésével zajló párbeszéd keretében sikerült megállapodásra jutni, Szerbia és Koszovó még nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amely jogilag kötelező a felek számára és az európai integráció kulcselemének minősül.
Észak-Macedóniában a hatóságok következetesen úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is stratégiai céljuk az uniós csatlakozás. Észak-Macedónia továbbra is teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP). Az ország némi haladást ért el a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén is, beleértve a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és a migráció kezelését. Tárgyaló országként Észak-Macedóniának eredményeket kell felmutatnia az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtásásban, többek között az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a közigazgatási reform – beleértve az államháztartás kezelését is – és a közbeszerzés terén. Észak-Macedónia kötelezettséget vállalt arra, hogy prioritásként kezeli a vonatkozó alkotmánymódosítások elindítását és megvalósítását annak érdekében, hogy a más menzetiséghez tartozó állampolgárokat is bevonja. Az uniós vívmányok átvilágítási folyamata zökkenőmentesen haladt előre, és a hatóságok nagy fokú elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. A Bizottság júliusban benyújtotta a Tanácsnak az „alapkérdések” témakörére vonatkozó átvilágítási jelentéseket Észak-Macedóniáról, és várakozással tekint a gyors nyomon követésre annak érdekében, hogy az év végéig megkezdődhessenek az e témakörrel kapcsolatos tárgyalások.
Albánia továbbra is elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot az uniós reformok végrehajtása és az „alapkérdések” témakörbe tartozó reformok terén való előrelépést illetően. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való teljes körű igazodás fenntartása is határozott jele az ország uniós csatlakozásra vonatkozó stratégiai döntésének. További erőfeszítésekre van szükség a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségi kérdések és a tulajdonjogok terén, valamint a jogállamiság olyan kulcsfontosságú területein, mint például a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Az uniós vívmányok átvilágítási folyamata zökkenőmentesen haladt előre, és a hatóságok nagy fokú elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. A Bizottság júliusban benyújtotta a Tanácsnak az „alapkérdések” témakörére vonatkozó átvilágítási jelentéseket Albániáról, és várakozással tekint a gyors nyomon követés elé. A Bizottság célja, hogy az év végéig megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az 1. témakörben (alapkérdések).
Bosznia-Hercegovina tavaly tagjelölt státusz kapott, amelynek eredményeképpen beindult egy igencsak szükséges pozitív dinamika. A választásokat követően gyorsan létrejött az új kormány, amely megkezdte a reformok végrehajtását, különösen az igazságszolgáltatás feddhetetlenségi ellenőrzését bevezető módosítások révén. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, többek között fontos jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadására, valamint az alkotmányos és választási reformok továbbvitelére, amelyek kiemelt fontosságúak ahhoz, hogy minden polgár számára egyenlő jogokat biztosítsanak. Fontos továbbá az ország alkotmányos rendjének megőrzése. A Boszniai Szerb Köztársaság entitásban bevezetett szeparatista és önkényuralmi intézkedések nem egyeztethetők össze az uniós tagság felé vezető úttal. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Bosznia és Hercegovina teljesítse az uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritásokat. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy kezdődjenek meg Bosznia-Hercegovinával az uniós csatlakozási tárgyalások, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak.
Koszovó továbbra is elkötelezett maradt az európai integráció mellett. Önkéntes alapon továbbra is teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának elítélése tekintetében, és korlátozó intézkedéseket fogadott el Oroszországgal szemben. A jelentéstételi időszakban jogalkotási eredmények születtek, ideértve egy fontos választási reformot is. További munkára van azonban szükség, többek között az igazságügyi reformokra vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban is. 2024. január 1-jén hatályba lép a Koszovóra vonatkozó vízumliberalizáció. Az észak-koszovói helyzetet számos válság nehezítette, legutóbb a koszovói rendőrség elleni, 2023. szeptember 24-i erőszakos támadás. A Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően, jóllehet az EU közvetítésével zajló párbeszéd keretében sikerült megállapodásra jutni, Koszovó és Szerbia még nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amely jogilag kötelező a felek számára és az európai integráció kulcselemének minősül.
Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere és tagjelölt ország, de a csatlakozási tárgyalások – az Európai Tanács határozatával összhangban – 2018 óta szünetelnek. Az ország nem fordította meg az Európai Uniótól való eltávolodás negatív tendenciáját, és korlátozott mértékben hajtott végre a csatlakozással kapcsolatos reformokat. Folytatódott az együttműködés Törökországgal a közös érdekű területeken, például a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, az energia, az élelmezésbiztonság, a migráció és a közlekedés területén. Törökországnak határozott lépéseket kell tennie az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás jelentős javítása, valamint a korlátozó intézkedések kijátszásának megelőzése és felderítése terén folytatott együttműködés fokozása érdekében. Az Európai Tanács, a főképviselő és a Bizottság novemberben jelentést nyújt be a Tanácsnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok aktuális állásáról, az Európai Tanács által meghatározott eszközökre és lehetőségekre építve, a stratégiai és előretekintő együttműködést szem előtt tartva.
A következő lépések
Most a Tanács feladata, hogy megvizsgálja a Bizottság által ma benyújtott ajánlásokat, és döntéseket hozzon a bővítési folyamat következő lépéseiről.