Fenntarthatóság és ESG: Új irányt vesz az EU szabályozása
- 2024. augusztus 6. 09:18
Mit jelent ez a magyar KKV-knak?
Két kifejezés, amivel napjainkban egyre gyakrabban találkozunk, a fenntartható fejlődés és az ESG. De tudjuk-e pontosan mit is jelentenek?
„Fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére.” Tehát ez inkább egy felfogás, egy fogyasztói kultúra, ami felelősséggel jár, elsősorban a jövő generációja iránt.
De akkor mit is jelent az ESG?
„Olyan fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból.” Tehát elsősorban egy kockázatértékelési rendszerre alapuló keretrendszer, aminek alapját a tőke- és pénzpiaci igények indukálják.
Ha már faktorokat értékel, akkor mérhető, vagyis nyomonkövethető, ellenőrizhető. Ezt a mérést, nyomonkövetést tervezte EU jogszabályi keretek közé fogni, és beszámolási kötelezettséget írt elő a vállalkozások számára, ami alapján Magyarország is megalkotta vonatkozó jogszabályait (2023. évi CVIII. tv., és kapcsolódóan még hat rendelet)
A gazdasági és politikai környezet jelentős változásának köszönhetően azonban az Európai Bizottság 2025. februárjában bemutatta az úgynevezett „Omnibusz” javaslatcsomagot, amely jelentős változásokat hoz az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Irányítási) szabályozás terén. A cél: egyszerűsíteni a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) adminisztratív terheinek csökkentésére.
Főbb változások az ESG szabályozásban:
Jelentéstételi kötelezettség szűkítése: Eredeti szabály szerint 2025. évtől kezdődően évente egyre nagyobb vállalkozói körnek fogalmaztak meg beszámolási és jelentési kötelezettséget a tőzsdén jegyzett vállalkozásoktól kezdve minden 250 főnél nagyobb vállalatra. A CSRD (Vállalati fenntarthatósági irányelv) módosítása értelmében a kötelező jelentéstétel csak az 1.000 főnél több alkalmazottal rendelkező nagyvállalatokra vonatkozna. Ezáltal a jelenlegi érintett vállalatok körének mintegy 80%-a mentesülne a kötelezettség alól.
Határidők: A jelentéstételi kötelezettség bevezetésének határideje két évvel tolódna, így a vállalatoknak több idejük lenne a felkészülésre. Az első kötelező jelentések 2028-ban esedékesek. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok esetében a 2024. évről 2025-ben ettől függetlenül jelentést kell készíteni a hatályos szabályok szerint.
Önkéntes jelentési szabvány KKV-k számára: A kisebb vállalkozások számára önkéntes jelentési szabvány (VSME) kerül kidolgozásra, amely lehetővé teszi számukra a fenntarthatósági törekvéseik bemutatását anélkül, hogy kötelező jelentéstételi kötelezettség terhelné őket.
Miért fontos ez a KKV-knak?
Bár a módosítások célja az adminisztratív terhek csökkentése, a KKV-k számára továbbra is fontos a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele. A nagyvállalatok beszállítóiként a KKV-k közvetetten érintettek maradnak az ESG követelményekben, hiszen partnereik elvárhatják tőlük a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását. Minden nagyvállat kötelezettsége a beszállítóik átvizsgálása, vagyis a kkv-k is érintettek, mivel vevőik elvárásainak meg kell felelni. Továbbá a társadalom elvárásai is a fenntarthatóság irányába mozdultak el, egyrészt mint termék-fogyasztók, másrészt mint munkavállalók. Ezért nincs olyan vállalkozás, aki nem érintett. A lényeg, hogy mindenki a maga számára szükséges szinten és módon, de foglalkozzon a fenntarthatósággal, ESG szempontokkal.
Az ESG megfelelés alapja: a kockázatkezelési rendszer
Az ESG szempontoknak való megfelelés egyik legfontosabb alapja a megbízható kockázatkezelési rendszer működtetése. A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok azonosítása, nyomon követése és kezelése olyan terület, amelyre a vállalkozásoknak tudatosan kell készülniük.
E tekintetben érdemes kiemelni, hogy a vállalkozások által működtetett ISO szabványrendszerek – például az ISO 9001 (minőségirányítás), ISO 14001 (környezetirányítás) vagy ISO 45001 (munkabiztonság) – kiváló alapot nyújtanak a fenntarthatósági megfeleléshez. Ezek a rendszerek strukturáltan támogatják a kockázatok kezelését, a folyamatok átláthatóságát és a felelős vállalatirányítást, így jelentős segítséget adnak az ESG-alapú elvárások teljesítéséhez.
Ajánlások KKV vezetők számára:
Proaktív hozzáállás: Érdemes már most elkezdeni a fenntarthatósági szempontok integrálását a vállalati stratégiába, hogy versenyelőnyt szerezzenek és megfeleljenek partnereik elvárásainak.
Részvétel a konzultációkban: Vegyenek részt a jogalkotók által indított társadalmi egyeztetésben, hogy véleményükkel alakíthassák a hazai, ill. az EU-s szabályozást. A témával foglalkozó rendezvényeken érdemes részt venni, tájékozódni.
Felkészülés ISO rendszerekkel: A meglévő ISO rendszerek felülvizsgálata, bevezetése vagy továbbfejlesztése hatékony eszköze lehet az ESG megfelelés megalapozásának.
Felkészülés a jövőre: Használják ki a határidők kitolását a megfelelő rendszerek és folyamatok kialakítására, amelyek támogatják a fenntarthatósági célok elérését.
A fenntarthatóság nem csupán szabályozási kötelezettség, hanem üzleti lehetőség is. A KKV-k számára a proaktív ESG-gyakorlatok bevezetése hosszú távon versenyelőnyt, piaci elismerést és stabilabb működést biztosíthat – különösen akkor, ha ezt megalapozott kockázatkezelés és minőségirányítás támogatja.
Szabó Zoltán
ESG divízió vezető
PROFISO KFT.