Alapszabály

SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ALAPSZABÁLYA

A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény vonatkozó előírásai (kamarai törvény) felhatalmazása alapján a gazdaság Somogy vármegyei szereplői által létrehozott területi gazdasági önkormányzat a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályát az alábbiak szerint alkotja meg:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kamara meghatározása

1. A jelen Alapszabály rendelkezéseit a kamarai törvénnyel összhangban, arra tekintettel kell értelmezni. Az alapszabály alkalmazásában a fogalmak és meghatározások tekintetében a kamarai törvény 2. §-ában foglaltak az irányadóak.

2. A kamara neve: Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

A kamara rövidített elnevezése: SKIK

Nemzetközi névhasználat: Somogy Chamber of Commerce & Industry

3. A kamara székhelye: 7400 Kaposvár, Anna u. 6.

4. A kamara a gazdálkodó szervezetek által, a kamarai törvény alapján választással létrehozott köztestület.

5. A kamara a küldöttgyűlés által meghatározott, jelen Alapszabály szerint működik.

A kamara célja, hivatása és alapvető feladatai

6. A kamara célja a kamarai törvény szerinti köztestületi célokon túl a tagjai közötti olyan együttműködési lehetőségek megteremtése és fenntartása, amelyek az érdekazonosság alapján elősegítik, és folyamatosan biztosítják az egyéni és társas vállalkozók, a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést, a tagok piaci versenyképességét elősegítő információk nyújtását.

A kamara a fenti céljain belül konkrétan okmányhitelesítést végez, vállalkozói információkat nyújt, szakképzési szolgáltatást biztosít, szakképző helyeket minősít, egyéb minősítő rendszereket működtet, rendezvényeket szervez, számviteli, adózási, jogi, stb. felvilágosításokat és tanácsokat ad, Békéltető Testületet tart fenn.

A kamara a vállalkozások pénzügyi forráshoz jutásának elősegítése érdekében Széchenyi Hitel Programmal és mikro hitellel kapcsolatos ügyintézést folytat.

A szakképzési tevékenység keretében a kamara tanuló-igény bejelentést fogad, tanulószerződéseket ellenjegyez, szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos tanácsadást végez, vizsgadelegálási feladatokat lát el, valamint máshova nem sorolható egyéb oktatást és oktatást kiegészítő tevékenységet végez.

A kamara ellátja a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba vételét, minősítését és ellenőrzését,.

A kamara a vállalkozások számára nyújtott egyéb szolgáltatások keretében a vállalkozások felkérésére a bírósági út elkerülése, és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének megszilárdítása érdekében közvetítői (mediátori) tevékenységet végez.

A kamara az üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése (TEÁOR ’08 8413) keretében végzi a jogszabályok által hatáskörébe átadott közigazgatási tevékenységeket, köztük az építőipari kivitelezést folytató vállalkozások nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

A kamara vezeti a nem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagságába tartozó gazdálkodó szervezetek nyilvántartását. A nyilvántartásban szerepelnek azok az agrárkamarai tagsággal rendelkező gazdálkodó szervezetek is (egyéni vállalkozót is beleértve), melyek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilván vannak tartva, és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatják.

A kamarai célok teljesítése érdekében nyújtott szolgáltatások fejében a nem kamarai tagok - és esetenként a kamarai tagok - által fizetett költségtérítés jellegű díjakat a kamarai tevékenység és a szolgáltatások fenntartására és színvonalának növelésére fordítja, a 132. pontban meghatározott egyéb bevételekkel együtt.

7. A kamara hivatása, hogy - a kamarai törvénynek és az alapszabálynak megfelelően - önkormányzati működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és önszerveződését, a piaci magatartás tisztességét és a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.

Fő TEAOR - 2008-tól 9411 Vállalkozói, Munkaadói Érdekképviselet

Egyéb TEAOR - 2008-tól 8559 M.N.S. Egyéb Oktatás

Egyéb TEAOR - 2008-tól 6619 Egyéb Pénzügyi Kiegészítő Tevékenység

Egyéb TEAOR - 2008-tól 6910 Jogi Tevékenység

Egyéb TEAOR - 2008-tól 4799 Egyéb Nem Bolti, Piaci Kiskereskedelem

Egyéb TEAOR - 2008-tól 8560 Oktatást Kiegészítő Tevékenység

Az egyesülési jog szabad érvényesülése

8. A kamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg. A kamara szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el.

II. FEJEZET

A KAMARA TAGSÁGA

Kamarai tag

9. A kamara tagja az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték.

A gazdálkodó szervezet tagsági viszonya a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve közigazgatási per esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatti, a kamara tagjainak sorából való kizárás miatt szűnt meg.

10. A nyilvántartásba történő bejegyzési eljárás az erre szolgáló, cégszerűen aláírt tagfelvételi lap benyújtásával, valamint a tagfelvételi lap kamara által történő iktatásával indul. A kérelmező a kérelem kitöltésével nyilatkozik, hogy a mindenkor hatályos gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezéseit, valamint a kamara mindenkor hatályos Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja és a tagsággal együtt járó kötelezettségeinek eleget tesz.

A kérelem hiányos, vagy hibás kitöltése esetén a kérelem hiánypótlás céljából visszaküldésre kerül a hiányos vagy hibás adatok megjelölésével a kérelmező részére azzal, hogy a hiánypótlásban megadott határidő alatt azt nyújtsa be a kamara részére a kérelem elutasításának terhe mellett. A kérelem elbírálására és a nyilvántartásba bejegyzésre – az esetleges hiánypótlás kibocsátásától annak benyújtásáig terjedő időt nem számítva – a kamarának 30 nap áll rendelkezésére.

A kérelem hiánytalan benyújtása esetén a kamara a kérelmezőt a tagjegyzékbe bejegyzi, ennek tényéről és időpontjáról a kamarai tagot értesíti. Az értesítésben közli a kamara a tag nyilvántartási számát (regisztrációs szám) valamint tagozati besorolását is.

A tagnyilvántartást a kamarai tagozatoknak megfelelő rendszerben kell vezetni, a nyilvántartási számok folyamatos emelkedő sorrendjében.

A tagot abba a tagozatba kell besorolni, amely az adott gazdálkodó szervezet főtevékenységének megfelel.

A bejegyzés kizárólag a kamarai törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott okból tagadható meg.

A bejegyzést követően a gazdálkodó szervezet tagsági jogviszonyt érintő nyilvános adataiban bekövetkezett változást köteles bejelenteni a kamara felé a változást követő 15 napon belül.

A jelentkezési lap mintáját az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

11. A kamarai tagok létszáma 10 főnél kevesebb nem lehet.

Amennyiben a létszám 10 fő alá csökken, a kamara megszűnik és általános jogutódja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Rendezett tagságúnak az a gazdálkodó szervezet minősül, aki a 18. pontban foglalt a működési hozzájárulást (kamarai tagdíjat) a kamara részére megfizette, a 36. pont szerinti tagdíj megállapításához szükséges adatlapot (a továbbiakban: Adatlap) a tárgyévben és az azt megelőző 3 év mindegyikében benyújtotta és egyéb tartozása a kamarával szemben nem áll fenn.

A kamara pártoló tagja

12. A kamara pártoló tagja lehet minden nem Somogy vármegyei székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve ilyen gazdálkodó szervezet Somogy vármegyében tevékenykedő helyi kirendeltsége, képviselete, fiókja, igazgatósága, továbbá a Somogy vármegyében tevékenykedő, az egyesülési jogról szóló törvény alapján bejegyzett társadalmi szervezet, oktatási intézmény és cselekvőképes természetes személy, aki nem minősül gazdálkodó szervezetnek, valamint a székhelytől függetlenül bármely nonprofit gazdálkodó szervezet, amelynek illetve akinek célja a kamara munkájának segítése, és ennek megfelelően, kifejezetten ilyen jelleggel, önkéntesen kéri pártoló tagsága létesítését.

A más területi kereskedelmi és iparkamarában igazoltan rendezett tagsággal rendelkező gazdálkodó szervezet a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarában pártoló tagságot létesíthet.
A pártoló tagok jogai - a választási és választhatósági jogok kivételével - megegyeznek a rendes tagok jogaival, tagdíjat az általuk felajánlott mértékig fizetnek, legalább a megállapított éves minimális tagdíj mértékéig.
A tagok jogai és kötelességei

13. A kamara tagja önkormányzati jogait a kamarai törvény és a jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

14. A kamara tagjának joga, hogy képviseletére jogosult természetes személy útján

a./ tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen kamarai tagozatának ülésén,

b./ részt vegyen a kamarai küldöttek megválasztásában,

c./ küldöttnek, testületi szerv tagjának, kamara elnökének, (alelnökének) válasszák,

d./ tisztséget viseljen a kamarában,

e./ igénybe vegye a területi kereskedelmi és iparkamara Gktv-ben, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályában rögzített térítésmentes és egyéb szolgáltatásait,

f./ éljen javaslattételi jogával bármely kamarai választott testületnél.

g./ küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara

küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a

kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara

testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit.

15. A területi kereskedelmi és iparkamara rendezett tagsági viszonnyal rendelkező tagjai részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:

a.) tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;

b.) üzleti partnerkeresés;;

c.) pályázatfigyelés;

d.) jogi tanácsadás;

e.) részvétel az így meghirdetett kamarai fórumokon, rendezvényeken;

f.) kamarai hírlevelek elérése elektronikus úton és nyomtatott formában;

g.) Széchenyi Kártya Program termékeinek ügyintézése;

h.) a kamarai portálon jelszóval elérhető információk és szolgáltatások igénybevétele;

i.) a mindenkori kamarai támogatásokban való részesülés lehetősége

16. A területi kereskedelmi és iparkamara rendezett tagsági viszonnyal rendelkező tagjai részére nyújtott egyéb (kedvezményes) szolgáltatások a következők:

a.) részvétel a meghirdetett kamarai fórumokon, rendezvényeken, hazai és külföldi szakmai programokon;

b.) okmányhitelesítés, származási és vis maior igazolások kiadása;

c.) hirdetési lehetőség igénybevétele a nyomtatott és elektronikus hírlevelekben, kamarai kiadványokban, rendezvényeken;

d.) pályázati tanácsadás;

e.) kamarai tag kezdeményezésére a közbeszerzésekről szóló külön törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarát megillető jogosultságok gyakorlása (előzetes vitarendezés)

17. A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:

a.) tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;

b.) üzleti partnerkeresés;;

c.) pályázatfigyelés

18. A kamara tagjának kötelessége, hogy

a./ megfizesse tagdíjat

b./ megtartsa a jelen alapszabályban és a kamara más önkormányzati szabályzatában foglaltakat,

c./ a statisztikáról szóló törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltasson,

d./ betartsa a választott kamarai testületek által hozott döntéseket.

e./ igénybe vett szolgáltatásokkal szemben vállalt kötelezettségeit teljesítse

f./ az Adatlapot minden évben hiánytalanul kitöltve benyújtsa

A kamara jogai és kötelezettségei

19. A kamara joga, hogy

a./ küldöttei útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén,

b./ részt vegyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara testületi szerveinek és elnökének, alelnökeinek megválasztásában küldöttei útján,

c./ igénybe vegye a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait,

20. A kamara kötelessége, hogy

a./ a tagjai által fizetett tagdíjból a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése által meghatározott részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának - a működésével járó költségek fedezésére - átutalja,

b./ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait betartsa,

c./ a statisztikáról szóló törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtésben közreműködjön.

A kamarai tagság megszűnése

21. Megszűnik a kamarai tagság, ha

a./ a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga.

b./ a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti. A kilépést írásban (elektronikus levélként) kell bejelenteni, és vita esetén a tagnak kell igazolnia a bejelentés kamara által történő átvételét. (Levélben történő bejelentés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén az átvétel igazolásával). A naptári év utolsó napjára szóló hatállyal történik a kilépés, amennyiben a kilépési szándékáról szóló levelet a vállalkozás az év utolsó napjáig postára adja.

c./ a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara a tagjai sorából kizárja, és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból. A kizárásra vonatkozó határozatot a kamara elnöksége jogosult meghozni. A tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértésének vizsgálata az elnökség hatáskörébe tartozik.

22. A kamarai tagság megszűnésének időpontja

a./ a jogutód nélküli megszűnés és az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való jog megszűnését megállapító vagy eredményező jogerős határozat szerint.

b./ kilépés esetén az év utolsó napja

c./ kizárás esetén a kizárásról rendelkező határozat meghozatala évének utolsó napja, ideértve azt az esetet is, amikor a kizárással érintett határozat jogszerűségét utólag jogerős bírósági ítélet állapítja meg

A tagság megszűnése esetén az arra alapot adó határozatnak a kamara részéről történő kézhezvételétől számított harminc napon belül a tagot a kamarai nyilvántartásból törölni kell.

A tagsági viszony megszűnése esetén a tag által bármely jogcímen befizetett
díj, hozzájárulás a tag részéről nem követelhető vissza.

23. Kamarai tagság felfüggesztése

a./ A kamara a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt nem zárja ki a tagot, hanem felfüggeszti a tagságát, ha a körülmények alapján feltételezhetően a tag a tartozását belátható időn belül rendezi.

b./ A tagság felfüggesztését a tag maga is kérheti határozott időtartamra, amennyiben a tagsági jogviszonyát nem kívánja a véglegesség szándékával megszüntetni, de körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt a tagsággal járó kötelezettségek teljesítése számára nehézséget okozna.

A felfüggesztés esetén a tagdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn és a tag a kamara által nyújtott szolgáltatásokat sem veheti igénybe.

Amennyiben az a./ pont szerinti eset áll fenn, úgy a felfüggesztésre vonatkozó határozatot a kamara elnöksége jogosult meghozni.

A b./ pont szerinti esetben a kamara a tag körülményeiben bekövetkezett változást nem vizsgálja, a felfüggesztés tényéről a tagot levélben értesíti azzal, hogy a határozott időtartam lejárát követően az általános szabályok szerinti teljes jogú tagsági jogviszonya visszaáll.

Az a./ pont szerinti esetben a kamara elnöksége a felfüggesztésről szóló határozatának meghozatalát követő év első napjától kezdődő hatállyal függeszti fel a tagságot.

A b./ pont szerinti esetben a tárgyév június 30-áig benyújtott kérelem alapján – amennyiben az adott évre vonatkozóan kamarai szolgáltatást nem vett igénybe a tag – a kamara tárgyév első napjától kezdődő hatállyal, ezt követően benyújtott kérelem esetén, illetve olyan június 30-áig benyújtott kérelem esetén, amikor az adott évre vonatkozóan kamarai szolgáltatást már igénybe vett a tag a tárgyévet követő év első napjától kezdődő hatállyal függeszti fel a tagságot.

Az a./ pont szerinti esetben a felfüggesztés határozatlan időre szól, de a tagságot érintően fennálló körülmények tekintetében az elnökség dönthet úgy, hogy a felfüggesztés határozott időre nézve álljon fenn. Ez utóbbi esetben a határozott idő lejártát követő naptól a tagsági jogviszonnyal együtt járó jogok és kötelezettségek az általános szabályok szerint ismételten fennállnak. A határozatlan időre felfüggesztett jogállapot mindaddig fennáll, amíg az elrendelésére okot adó körülmények meg nem szűntek és a kamara elnöksége határozattal meg nem szünteti azt a határozatában megjelölt időponttól kezdődően.

A felfüggesztés megszüntetésével a tagdíjfizetés tekintetében a 35. pontban foglaltak irányadóak.

A felfüggesztés tényét a kamara a nyilvántartásában feltünteti.

A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása

24. A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégbejegyzésbe való bejegyzését követő tizenöt munkanapon belül – a 25. pontban meghatározott kivétellel – köteles a székhelye szerint illetékes területi kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. Az egyéni vállalkozó erre irányuló kérelmét az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg terjeszti elő.

Amennyiben a kamarai tag gazdálkodó szervezet nem a székhelye szerinti kamara tagja, nyilvántartásba vételét a székhelye szerint illetékes kamaránál kell kérnie. A kamarai tag a kamarai tagok részére kötelezően nyújtandó térítésmentes és kedvezményes szolgáltatások igénybevételére a tagsága szerint illetékes területi kamaránál jogosult, míg a nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezetek részére kötelezően nyújtandó szolgáltatások igénybevételére a székhelye szerinti területi kamaránál is jogosult.

25. Nem köteles kamarai nyilvántartásba vételét kezdeményezni az a gazdálkodó szervezet, amely a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. § c) pontja alapján az agrárkamara tagjának minősül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az agrárkamarai tagsággal rendelkező gazdálkodó szervezetre, amely az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer nyilvántartásában szerepel, és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatja.

26. A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a.) név;

b.) székhely;

c.) telephely(ek);

d.) fióktelep(ek);

e.) főtevékenység;

f.) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);

g.) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás;

h.) adószám;

i.) bankszámlaszám(ok);

j.) elektronikus elérhetőségek (e-mail, honlap);

k.) törvényes képviselő, és – önkéntes adatszolgáltatás alapján a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén – a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy neve és elérhetőségei.

27. A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatait is tartalmazhatja, melyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Alapszabályának melléklete tartalmaz. A gazdálkodó szervezet az önkéntesen szolgáltatott adatok megadásakor nyilatkozik arról, hogy ezen adatok kamarai nyilvántartásban történő feltüntetéséhez hozzájárul, vagy nem. Utóbbi esetben az önkéntesen szolgáltatott adatokat a területi és az országos kamara gazdasági elemzésekhez, kutatásokhoz anonim módon, agregált adatként használhatja fel.

28. A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a 26. pontban meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva 24. pontban meghatározott területi kamara részére elektronikus úton, vagy papíralapon benyújtotta, valamint a kamarai hozzájárulást megfizette. Egyéni vállalkozó esetében a papír alapú kamarai adatlapot az egyéni vállalkozók nyilvántartását végző hatóság továbbítja a területi gazdasági kamara részére.

A bejelentéshez kitöltendő kamarai adatlap mintáját az MKIK Alapszabályának melléklete tartalmazza.

A gazdálkodó szervezet a regisztrációs adatlapot
- elektronikus úton kitöltheti a területi kamara és az MKIK honlapjáról elérhető, Kamarai Nyilvántartó Rendszer (KNYR) programon keresztül vagy
- a kamara honlapján elérheti és onnan letöltheti.

A kitöltött regisztrációs adatlapot mindkét esetben papíralapon, cégszerűen aláírva kell eljuttatni az illetékes területi kamara székhelyére. A kamarai adatlap kitölthető a területi kamara ügyfélszolgálati irodájában személyesen, ha azt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy cégszerűen aláírja.

29. A kamarai nyilvántartásba vételről és a kamarai hozzájárulás megfizetéséről a területi kamara igazolást állít ki a gazdálkodó szervezet részére. Az igazolás tartalmazza a gazdálkodó szervezet kamarai nyilvántartási számát, mely a nyilvántartását vezető területi kamara betűjeléből és a gazdálkodó szervezet adószámából áll.

30. Amennyiben a területi kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet a kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének tizenöt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet az illetékes területi kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtása iránt.

31. A gazdálkodó szervezet megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles tizenöt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését. illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

A kamarai nyilvántartásból való törléshez a gazdálkodó szervezet megszűnését igazoló hatósági határozat másolatát mellékelni kell. A változás-bejelentés történhet:

a) a gazdálkodó szervezet hatályos adatait tartalmazó kamarai adatlap, vagy a megváltozott adatok e-mailen történő benyújtásával, amennyiben a gazdálkodó szervezet a kapcsolattartásnak ezt a módját megjelölte, vagy

b) az illetékes területi kamara ügyfélszolgálati irodájában személyesen, illetve

c) az a) pont szerinti cégszerűen aláírt kamarai adatlap, vagy a megváltozott adatokat tartalmazó levél, postai úton történő megküldésével.

32. A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak, a nyilvánosságot a területi és az országos kamarának is biztosítania kell. A kamarai nyilvántartásból országos, vagy több megyét érintő adatszolgáltatásra az országos gazdasági kamara, kizárólag a területi gazdasági kamara illetékességét érintő adatszolgáltatásra az érintett területi kamara jogosult. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére, és annak kötelező, valamint önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára, a kamarai nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, annak a felmerülő költségekkel arányos díjára vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabálya határozza meg.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó értesítési kapcsolatok a cégbírósággal és a jegyzővel

33. A céginformációs szolgálat – más hatóságok és szervek mellett – a kamara részére a közfeladatai ellátása érdekében a kért céginformációt ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Ebben az esetben a céginformációs szolgálat részére csak a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kéri.

A tagdíj

A tagdíjfizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

34. A területi kamara tagja a mindenkor hatályos gazdasági kamarákról szóló törvény és a kamara alapszabálya alapján tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíjfizetési kötelezettség a tagsági viszonnyal azonos időpontban keletkezik, és a tagsági viszony 21. pontban meghatározott megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. Amennyiben a tagság a 21. a./ pontban meghatározott, a vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében évközben szűnik meg, úgy július 31-i vagy azt megelőző megszűnés esetén az I. félévi időarányos tagdíjat, ezt követő megszűnés esetén a teljes évi tagdíjat kell megállapítani.

A tagdíj alapja, mértéke és számítási módja

35. A kamarai tagdíj alapja alapesetben a már működő vállalkozásoknál az előző évi korrigált nettó árbevétele. Erre vonatkozóan a belépő tag a tagdíj megállapítása érdekében köteles adatot szolgáltatni. Amennyiben a megelőző évben is működött vállalkozás a kamarába a tárgyév I. félévében lép be, az előző évi korrigált nettó árbevétel alapján számított teljes tagdíjat kell megfizetnie.

Amennyiben a belépés a II. félévben történik, a belépés évében a tagdíjnak időarányosan 1/2-ét kell megfizetnie.

Az éves kamarai tagdíj a tárgyévet megelőző év alapján készült bevallás korrigált nettó árbevételének 2 ezreléke (0,2%-a), a kerekítés szabályai szerint 1000.-Ft-ra kerekítve.

A korrigált nettó árbevétel: a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel összegéből levonva

- az eladott áruk beszerzési értékét,

- közvetített szolgáltatás értékét,

- az anyag költség értékét.

E fogalmak tekintetében a számviteli törvény és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény fogalmai az irányadóak.

A gazdálkodó szervezetek által fizetendő tagdíj legkisebb mértéke évi 18.000.-Ft, legmagasabb mértéke 1,5 millió forint lehet.

A kezdő vállalkozások a belépés évében a minimum tagdíjat fizetik.

Amennyiben a korábbi évben még nem létezett kezdő vállalkozás a kamarába az I. félévben lép be, a teljes minimum tagdíjat kell megfizetnie, amennyiben a belépés a II. félévben történik, időarányosan a minimum tagdíj 1/2-ét kell megfizetnie.

A fentiektől eltérően az a gazdálkodó szervezet, mely a kötelező tagságú Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagja, és egyben a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja, (kettős kamarai tagság) 2023. évtől kezdődően az alábbi tagdíjat köteles fizetni.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 0 Ft és 10.000.000 Ft közé esik, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara részére fizetendő tagdíj egységesen 12.000.-Ft.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 10.000.000 Ft és 50.000.000 Ft közé esik, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíj egységesen 18.000.-Ft.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 50.000.000 Ft és 150.000.000 Ft közé esik, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíj egységesen 50.000.-Ft.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 150.000.000 Ft és 400.000.000 Ft közé esik, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíj egységesen 100.000.-Ft.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 400.000.000 Ft és 750.000.000 Ft közé esik, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíj egységesen 300.000.-Ft.

Amennyiben a tárgyévi bevallás korrigált nettó árbevétele 750.000.000 Ft-ot meghaladja, úgy a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíj egységesen 500.000.-Ft.

Amennyiben az általános módon, - a korrigált nettó árbevétel alapján - számított tagdíj a fenti tagdíjak mértékénél alacsonyabb lenne, akkor az alacsonyabb, a korrigált nettó árbevétel alapján számított tagdíjat kell fizetni azzal, hogy a tagdíj mértéke nem lehet alacsonyabb 12.000 Ft-nál.

Annak tényét, hogy a tag gazdálkodó szervezet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagja is a gazdálkodó szervezet maga köteles a tagság létesítésekor, illetve amennyiben a kötelező NAK tagság az önkéntes kamarai tagsági jogviszony keletkezését követően következik be, úgy ennek bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni a kamara felé. A bejelentés tényének elmulasztásáért a kettős tagságú gazdálkodó szervezet a felelős, a kamarai tagdíj utólagos – akár korábbi évekre visszamenő – korrigálásra nincs lehetőség.

A tagdíj megállapításának rendje

36. A tagdíj megállapítása önbevallás útján történik, oly módon, hogy a kamarai tag az adott évre vonatkozó kitöltött Adatlapot a kamarához eljuttatja.

A bevallás benyújtásának határideje:

- működő vállalkozások esetén minden év május 31. napja.

- az általánostól (január 1-december 31.) eltérő üzleti évet választók esetében a választott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napja.

- újonnan belépő - nem induló - vállalkozások esetén legkésőbb a belépést követő 30. nap.

- újonnan belépő, kezdő vállalkozásoknak a kamarai tagság az első évében nem kell bevallást adnia.

Amennyiben a kamarai tag a tagdíj megállapításához szükséges adatközlési kötelezettségének az adott év május 31. napjáig nem tesz eleget, a kamara levélben felszólítja, hogy a határidő lejártát követő 30 napon belül a hiánytalanul kitöltött Adatlapot küldje meg. Ennek elmulasztása vagy hiányosan kitöltött Adatlap benyújtása esetén a kamara a társas vállalkozások esetében a nyilvános adatbázisokban megtekintheti a vállalkozás mérlegadatait, és azok alapulvételével a fentiek szerint állapítja meg a korrigált nettó árbevételt, és ennek alapján az adott évi tagdíjat.

A pártoló tagok nem kötelesek a kitöltött adatlapot megküldeni, az általuk vállalt pártoló tagi tagdíjat minden év július 31. napjáig kötelesek megfizetni.

A tagdíj megfizetésének rendje

37. Működő vállalkozások a tagdíjat évi egy alkalommal július 31.-ig a SKIK számlája alapján kötelesek megfizetni. Az általánostól eltérő üzleti évet választók esetében a tagdíj a választott üzleti év mérlegforduló napját követő hetedik hónap utolsó napjáig fizetendő meg.

A gazdálkodó szervezetek által fizetendő kamarai hozzájárulás a Somogy vármegyei székhelyű vállalkozások kamarai tagdíjába beszámít abban az esetben, ha a kamarai tag tárgyév június 30-ig az MKIK részére megfizette a kamarai hozzájárulás összegét. Ez esetben a megfizetett kamarai hozzájárulás összegét a kamara a tagdíjból levonja, és a különbözetről állítja ki a tagdíjszámlát

A tagdíjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei

38. A tagdíj késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

39. A kamara felé tagdíjtartozását nem rendező tag nem jelölhető küldöttnek és választott kamarai tisztséget nem tölthet be, arra nem jelölhető és a már betöltött tisztségről visszahívható.

A tagdíjtartozásnak felszólítás ellenére, az abban megadott határidőre történő meg nem fizetése súlyos tagi kötelezettség szegésnek minősül.

40. A kamara elnöke indokolt esetben tagdíjfizetési halasztást, részletfizetést engedélyezhet, és/vagy tagdíjfizetési mérséklést adhat az azt kérelmező vállalkozásnak, ennek során jogosult az adós taggal egyedi megállapodás keretében rendezni a tagdíjfizetés mértékét és ütemezését. Az elnök ezen jogkörét a kamara alelnökeire, illetve titkárára átruházhatja.

A kamarai hozzájárulás megfizetése

41. A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles a 2022. évtől kezdődően az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére kamarai hozzájárulást fizetni.

A kamarai hozzájárulás összege évi 5000.-Ft.

A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni. 2022. január 1-jét követően területi kamarai bankszámlára érkező kamarai hozzájárulás elsődlegesen az illetékes kamaránál fennálló tartozást egyenlíti ki, függetlenül attól, hogy a vállalkozás megfizette-e a 2022. évi kamarai hozzájárulás összegét az MKIK részére.

Amennyiben a kamara tagja székhelye folytán más területi kamaránál köteles nyilvántartásba vetetni magát, úgy a nyilvántartást vezető kamarához fizeti be a kamarai hozzájárulást, és a tagsága szerinti kamarához a kamara Alapszabálya szerinti tagdíjat, melyből nem lehet levonni a székhely szerinti kamarához megfizetett kamarai hozzájárulás összegét.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, melyet az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

A megfizetett kamarai hozzájárulás 10%-a az országos gazdasági kamarát, 90%-a a területi gazdasági kamarát illeti meg.

42. A tárgyévi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem érinti, ha a gazdálkodó szervezet év közben megszűnik.

43. Nem kell kamarai hozzájárulást fizetnie az egyéni vállalkozónak, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év teljes időszakában szünetelteti, és ezt a nyilvántartását vezető területi kamarának bejelenti.

44. A kamarai hozzájárulás befizetésével, nyilvántartásával, behajtásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott, mindenkor hatályos kamarai regisztráció folyamatának, a kamarai hozzájárulás beszedésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályzata tartalmazza.

III. FEJEZET

A KAMARA FELADATAI

A gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok

45. A kamara a feladatait a kamarai törvényben foglalt előírások teljesítéseként látja el.

46. A kamara feladatai a gazdaság fejlesztésével összefüggésben:

a./ előmozdítja a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználja bevételeinek a mindenkori költségvetésben meghatározott, külön kezelt és e célra fordítható részét, mely a mindenkori bevétel legalább 1 %-a ;

b./ elősegíti a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és együttműködik az állami és helyi önkormányzati szervekkel, illetve gazdasági érdekképviseleti szervekkel.

c./ közreműködik a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában,

d./ közreműködik az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.

e./ a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködik a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propaganda munkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolja, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez.

f./ részt vesz - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve - a nemzetközi kamarai szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok területi kamaráival.

g./ tájékoztatást ad a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését;

h./ részt vesz - a külön törvények rendelkezései szerint - a fent meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében;

i./ közreműködik az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában, ennek részeként pályázati útmutatót állíthat össze, tájékoztatást adhat az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről;

j./ előmozdítja a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújthat, és támogathatja e területeken a képzést és továbbképzést;

k./ a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.

47. A kamara feladatai az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében:

a./ tagjairól - gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó - nyilvántartást vezet;

b./ az árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki, illetve hitelesít;

c./ összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat,

d./ megbízás alapján közreműködik a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében;

e./ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve részt vesz a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozásában, figyelemmel kíséri e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését. Az etikai szabályok megsértése esetén tagjait határozatban figyelmezteti, - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezheti a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség elkövetése esetén a nem kamarai tag vállalkozás felé jelzéssel és figyelemfelhívással él;

f./ az érdekeltek közös kérelmére egyeztet tagjainak a piaci magatartás tisztességével összefüggő vitában;

g./ ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a kamara - tagjának figyelmeztetése helyett - a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja;

h./ figyelemmel kíséri az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesülését, tagjait e jogok megsértése esetén határozatban figyelmezteti, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza. (A figyelmeztetést tartalmazó határozatra a kamarai törvény, a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit (36.§) kell alkalmazni.);

i./ együttműködik a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági

Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarát értesítik,
j./ minősítő és ellenőrzési rendszert működtethet.

k./ a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, illetve a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezheti;

l./ határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon- a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;

m./ működteti a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján működő békéltető testületet.

48. A kamara feladatai a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatosan:

a./ javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok, kormányzati és helyi önkormányzati programok, intézkedések, a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő, közérdekkel összhangban történő kidolgozását;

b./ a fentiek szerinti javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - adatokat gyűjt, és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít és hoz nyilvánosságra;

c./ kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.

49. A kamara feladatai a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatásban:

a./ eljár azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közreműködésre törvény, vagy kormányrendelet felhatalmazást ad;

b./ a törvényben meghatározott esetekben és módon közreműködik a gazdasággal összefüggő államigazgatási ügyek ellátásában.

Kapcsolat a gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel

50. A kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről úgy nyilvánít véleményt, hogy szükség szerint egyeztet az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel.

51. A kamara, a gazdasági tárgyú előterjesztés készítésére, valamint benyújtására irányuló kezdeményezése során, az indokolt mértékben együttműködik az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel.

52. A társadalmi szervezetek az alapszabály 12./ pontja szerint a gazdasági kamarába pártoló tagként beléphetnek.

IV. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A kamarai tagozatok

53. A kamara valamennyi gazdálkodó szervezetet beosztja tagozatokba.

54. A kamarai tagozat rendeltetése:

- a tagozathoz tartozó gazdálkodó szervezetek közvetlen tanácskozó és tájékoztató fóruma, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni. Az ilyen tagozati ülésen az illetékes gazdálkodó szervezetek vehetnek részt.

- a küldöttgyűlés küldötteinek és a kamarai tisztségviselők és testületi tagok megválasztásával kapcsolatosan küldött- testületi tag-, tisztségviselő-, elnök, tagozati alelnök jelölt állítására, valamint ezek közül a küldöttek megválasztására szolgáló fórum, melyet az esedékes választások előtt kell összehívni. A jelöléssel és választással kapcsolatos tagozati ülésen a választási névjegyzékben szereplő bármely gazdálkodó szervezet részt vehet.

Kamarai tagozatok

55. A kamarában 4 tagozat kerül kialakításra.

További tagozat(ok) a választási ciklusok figyelembe vételével akkor hozhatók létre, ha ezt az adott gazdasági ágazat jelentősége, gazdasági életre gyakorolt hatása, stratégiai szerepe indokolja.

Az új tagozat(ok) létrehozásáról a fenti feltételek megléte esetén a küldöttgyűlés dönt. Az új tagozat létrehozásának feltétele, hogy a létrejövő tagozat kamarán belüli, - befizetett tagdíj alapján számított- gazdasági súlya haladja meg a kamara összes tagja együttesen számított gazdasági súlyának 10%-át.

Használt rövidítések:

TEÁOR: Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

I. Ipari tagozat:

Élelmiszeripari vállalkozások TEÁOR: 10.11-11.07

Könnyűipari vállalkozások TEÁOR: 12.00-18.20

31.01-32.99

Építőipari vállalkozások TEÁOR: 41.10- 43.99

Egyéb ipari tevékenységek TEÁOR: 05.10-09.90

körébe tartozó vállalkozások 19.10-30.99

II. Kereskedelmi tagozat:

Nagykereskedelmi vállalkozások TEÁOR: 01.11-03.22

TEÁOR: 46.11-46.90

Kiskereskedelemi vállalkozások TEÁOR: 47.11-47.99

Jármű- és üzemanyag-kereskedelmi vállalkozások TEÁOR: 45.11-45.40

Vendéglátók, és szálláshely szolgáltatásban TEÁOR: 55.10-56.30

tevékenykedő vállalkozások 79.11, 79.12,

79.90.

III. Szolgáltatási tagozat

Szállítási-, raktározási, posta- és távközlési TEÁOR: 49.10-53.20

vállalkozások 58.11-63.99

Pénzügyi-, pénzügyi kiegészítő- és TEÁOR: 64.11-66.30

biztosítási vállalkozások

Ingatlan ügyleti-, bérbeadási, mérnöki TEÁOR: 68.10-82.99

tevékenység, számítástechnikai és kivéve: 79.11, 79.12, 79.90

gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatók

Közszolgáltatási-, oktatási-, egészségügyi TEÁOR: 35.11-39.00

és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők TEÁOR: 95.11-95.29

TEÁOR: 33.11-33.20

TEÁOR: 85.10-94.99

TEÁOR: 96.01-96.09

IV. Kézműves tagozat beolvadás előtti vármegyei kézműves kamara tagsági körébe tartozó vállalkozások, új vállalkozások esetén igényük szerint ide soroltak.

- Kézműves építőipari, épületgépészeti és elektromosipari vállalkozások

- Kézműves vas-, fém-, műszer-, és járműipari vállalkozások

- Kézműves feldolgozóipari vállalkozások

- Kézműves szolgáltatók vállalkozásai, kivéve közszolgáltatók

56. A kamara a gazdálkodó szervezeteket és a tagjait – főtevékenységük alapján – besorolja valamely tagozatba. Ennek megfelelően köteles a kamara a választási névjegyzéket és a tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A választási névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági viszony kezdő időpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy(ek) nevét. A tagot a tagozatba sorolásról értesíteni kell.

57. A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a kamara a következő naptári év első napjától kezdődően másik tagozatba sorolja át.

A tagozati alelnök

58. A tagozat működését a küldöttgyűlés által 4 évre választott tagozati alelnök irányítja. A tagozati alelnök a kamara titkára által az apparátusból kijelölt tagozati titkár útján

-irányítja, szervezi a tagozat munkáját,

- előkészíti a tagozati ülések tárgysorozatát,

- az elnökség határozata és az Alapszabály rendelkezései alapján gondoskodik a tagozati ülések összehívásáról,

- levezeti a tagozati üléseket.

A kamarai tagozat összehívása

59. A kamara mindegyik tagozata évente legalább egyszer, valamint a küldöttek jelölése és a küldöttek megválasztása során ülésezik. A kamarai tagozatok összevont tagozati ülést is tarthatnak, ez esetben egy ülésen minden tagozat tagjai részt vehetnek.

60. A tagozati ülést a tagozati alelnök hívja össze, az ülés pontos idejét és helyét - a napirendi pontok megjelölésével, a kamarai újságban és a kamara honlapján közzé kell tenni.

Az összevont tagozati ülés megtartásáról a tagozati alelnökök közösen döntenek, melyen a kamara elnöke a levezető.

A tagozati ülésre a kamara elnökét és a titkárt meg kell hívni.

A kamarai tagozat határozathozatala
61. A tagozati ülésen az adott tagozatba sorolt gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy vehet részt. A tagozatban minden tagot egy-egy szavazat illeti meg.

62. A tagozat határozatképes, ha az tagozat tagjainak több mint 1/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a legalább fél óra elteltével, változatlan napirenddel összehívott megismételt gyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A tagozat ülését a tagozati alelnök vezeti.

63. A tagozati ülés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Indokolt esetben - a jelenlévők 1/5-nek javaslatára - titkos szavazást kell elrendelni.

64. A kamara testületei

a./ Küldöttgyűlés

b./ Elnökség

c./ Ellenőrző Bizottság

d./ Etikai Bizottság

e./ Egyéb testületek

Küldöttgyűlés

A kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a – választási névjegyzékbe felvett – gazdálkodó szervezetek által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés.

65. A küldöttgyűlés 32 tagból áll, létszámát és összetételét a küldöttgyűlés határozza meg az elnökség javaslata alapján.

66. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ a kamara Alapszabályának és a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása;

b./ a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves költségvetési beszámoló (mérleg) elfogadása. A küldöttgyűlés e témákban csak az Ellenőrző Bizottság véleményének ismeretében dönthet;

c./ a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az Ellenőrző és Etikai Bizottság tagjainak jelölése, megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása;

d./ más területi kamarával való egyesülésről és szétválásról való döntés;

e./ a küldöttek és pótküldöttek megválasztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésére, valamint a küldöttek és pótküldöttek visszahívása

f./ a tagdíj mértékének megállapítása;

g./ az elfogadott költségvetésen kívüli, a kamara gazdálkodásával, illetőleg

gazdasági tevékenység folytatásával kapcsolatosan kamarai

vagyoncsökkenést eredményező, 50 millió forint értékhatár feletti

kiadásra vonatkozó kérdésekben történő döntés.

h./ Az alapszabályi feltételek megléte esetén új tagozat létrehozásáról szóló

döntés meghozatala.

i./ Az elnökség, ellenőrző bizottsági elnök, etikai bizottsági elnök éves beszámolójának értékelése és elfogadása,

67. A küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyűlést, a napirendek megjelölésével az elnök hívja össze. Az elnök köteles a küldöttgyűlést akkor is összehívni, ha azt a küldöttek legalább 1/5-e, az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

A küldöttgyűlést a kamara elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti.

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

68. A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez alól kivétel az alapszabály, valamint más önkormányzati szabályzatok elfogadása, módosítása, illetve a más területi kamarákkal történő egyesülés vagy szétválás jóváhagyása, és a tagozati autonómiát érintő döntések, amelyekhez a jelenlévő küldöttek legalább 2/3-os többségű határozata szükséges.

69. A küldöttgyűlésre az elnökség tanácskozási joggal bárkit meghívhat.

70. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről a kamara titkára köteles gondoskodni, és aláírásával ellátni. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és egy, a küldöttgyűlés által kijelölt küldött (jegyzőkönyv-hitelesítő) hitelesíti.

71. A küldöttgyűlés jegyzőkönyvébe a kamara küldöttei, tisztségviselői szabadon betekinthetnek. A küldöttgyűlés döntéseit a kamara újságjában nyilvánosságra kell hozni.

A küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

72. A küldöttek személyes részvétele nélkül elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott küldöttgyűlés, valamint ülés tartása nélküli döntéshozatal eljárásrendjének szabályairól:

A küldöttgyűlés a küldött elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható. Döntéshozatalra ülés tartása nélkül írásban is sor kerülhet. Az elnök saját mérlegelése alapján dönt arról – figyelemmel a döntést igénylő ügy fontossága és a döntés meghozatalának határidejére tekintettel –, hogy az ügyben elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartandó ülésen vagy írásbeli határozathozatal formájában szülessen döntés.

Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő küldöttgyűlés esetén a küldöttgyűlést az elnök hívja össze a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás és a határozat(ok) tervezetének a küldöttek részére történő megküldésével. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket (pl: mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez tartozik mikrofon és webkamera) és informatikai megoldásokat (pl: Microsoft Teams, Zoom, Skype).

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő küldöttgyűlésen a küldöttek, illetve a meghívottak hang és képátvitelre egy időben alkalmas elektronikus hírközlő eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlő eszköz minden olyan elektronikus eszköz (ideértve a szoftveres megoldásokat is), amellyel a távollévők az ülésen részt tudnak venni.

Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő küldöttgyűlés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevőinek azonosítására, a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történő rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenőrizhetők legyenek.

Az ilyen módon megtartott küldöttgyűlésre az azon alkalmazott megoldást felügyelő és menedzselő kamarai alkalmazott a résztvevőket személyes azonosításuk után engedheti be.

Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott küldöttgyűlésen döntéshozatalra is sor kerülhet, titkos szavazás kezdeményezésére, elrendelésére, illetve megtartására azonban nincs mód.

A küldöttgyűlést a területi kamara testületének elnöke vezeti le és gondoskodik a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a küldöttgyűlés megtartásának körülményeit – ideértve az igénybe vett elektronikus hírközlő eszközt és informatikai megoldást – is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő küldöttek neveit. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén az elnök elektronikus úton, a küldött által a kamara részére bejelentett elektronikus levelezési címére küldi meg a határozati javaslatot és a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat. Amennyiben az elektronikus elérhetőség tekintetében változás következik be azt a küldött haladéktalanul köteles bejelenteni elnök részére, amely bejelentés történhet emailben is. Amennyiben a határozati javaslat az előzetesen megadott email címről a „kézbesítés sikertelen” vagy hasonló tartalmú jelzéssel érkezik vissza az elnök részére és ennek oka nem a küldött által előzetesen és a határozati javaslat küldése során a címzett mezőben megadott email cím közötti eltérés, akkor azt úgy kell tekinteti mintha az a küldött részére sikeresen kézbesítésre került („vélelmezett kézbesítés”).

A döntéshozatalhoz esetlegesen szükséges írásbeli egyeztetés és maga a döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet. A küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy a szavazatukat – elektronikus levél útján – megküldjék az elnök részére. A szavazási felhívásnak tartalmaznia kell az elektronikus szavazás módját, a szavazásra nyitva álló határidőt, annak kezdő és befejező időpontját is. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az elnök ír alá. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és arról, valamint annak eredményeként meghozott határozatról a küldötteket elektronikus levélben haladéktalanul tájékoztatja.

A küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a küldött neve, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 5 napon belül – ha valamennyi küldött szavazata a szavazásra megszabott határidőt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 5 napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 5 napon belül elektronikus úton, e-mailben közli a küldöttekkel. A határozathozatal napjának a szavazási határidő utolsó napja, ha pedig valamennyi szavazat korábban beérkezik, úgy az utolsó szavazat beérkezésének a napja minősül.

A küldöttgyűlés ezen eljárásrend alapján a kamara jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet, a kamara átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

73. A küldöttek megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ halállal.

e./ amennyiben megszűnik a kamarai tagsága annak a gazdálkodó szervezetnek, melynek a kamarai képviselője, és nincs másik olyan, azonos tagozathoz tartozó kamarai tag vállalkozás, melyet képvisel.

f./ amennyiben megszűnik a kamarai tag gazdálkodó szervezetnél fennálló tag-, tulajdonosi- vagy munkaviszonya, és nincs másik olyan, azonos tagozathoz tartozó kamarai tag vállalkozás, melyet képvisel.

Elnökség

74. A kamara két küldöttgyűlés közötti irányító- és döntést hozó szerve az elnökség. Az elnökség irányító feladatát a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően gyakorolja.

Az elnökség 13 tagból áll, melyből legalább 1-1 fő a kereskedelmi-, az ipari-, a kézműves- és a szolgáltató tagozatot képviseli. Az elnökség többi tagját az egyes tagozatok súlyarányának figyelembevételével választják meg.

75. Az elnökség tagjai:

a./ az elnök,

b./ a négy tagozati alelnök ,melyek egyike az általános alelnök tisztségét is

betölti,

c./ a választott elnökségi tagok,

76. Az elnökség ülésein állandó résztvevőként, tanácskozási joggal részt vesz továbbá:

a./ az ellenőrző bizottság elnöke,

b./ az etikai bizottság elnöke,

c./ a titkár,

77. Az elnök az elnökség ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat

78. Az elnökség a döntéseit, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.

79. Az elnökség üléseit a napirendek megjelölésével az elnök hívja össze, szükség szerint, de legalább évi hat alkalommal. Az elnök köteles az elnökségi ülést összehívni, ha ezt az Elnökség 1/3-a az indokok megjelölésével írásban kéri. Az elnökségi üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott alelnök vezeti. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább a fele jelen van. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül.

Az elnökség ülése az elnökségi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal útján is megtartható. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal rendjének szabályai tekintetében az Alapszabály 72. pontjában a küldöttgyűlés tekintetében irányadó eljárásrend szabályait kell alkalmazni az elnökségre irányadó szabályok figyelembevételével.

80. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ a területi és nemzetközi képviseletek létrehozása,

b./ a kamara céljaival összefüggő a törvény által megengedett gazdasági társaságok alapítása, ilyen társaságban való részvételről döntés, és a képviselő kijelölése,

c./ egyéb szervezeti egységek létrehozása, ill. az önálló kezdeményezésre létrejött, "szakmai klub" elnevezésű szakbizottságok regisztrálása,

d./ az éves költségvetés tervezetének jóváhagyása,

e./ a kamarát, a vármegye gazdaságát érintő állásfoglalások kiadása,

f./ a kamara titkára felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása.

g./ kamarai pénzügyi alapok működtetésére szolgáló szabályzatok elkészítése és elfogadása, a költségvetésben jóváhagyott ezen keretösszeg szétosztása.

h./ tagkizárás, illetve a tagság Alapszabály 23. a. pontja szerinti felfüggesztése kérdésében határozat hozatal.

i./ helyi képviselet létrehozása és megszüntetése.

j./ az elfogadott költségvetésen kívüli, a kamara gazdálkodásával, illetőleg gazdasági tevékenység folytatásával kapcsolatosan a kamarai vagyoncsökkenést eredményező, 50 millió forint értékhatárig terjedő kiadásra vonatkozóan dönthet,továbbá felhatalmazhatja az Elnököt a 94. g./ pont szerinti esetekben felmerült, az abban foglalt összeghatáron felüli, előre pontosan nem meghatározható időpontban szükséges kiadásokról való döntés tekintetében.

k./ a gazdasági súly alapján a kamarai tagozatok küldött létszámának, az egyes tagozatokból az elnökségbe, ellenőrző bizottságba, etikai bizottságba választható személyek számának meghatározása, és a választással kapcsolatos teendők ellátása a választásra vonatkozó szabályok szerint.

81. Az elnökség összehívására, működésére, határozathozatalára vonatkozó szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Az elnökségi tagok megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ halállal.

82. Az elnökség a kamarára háruló feladatok eredményes megoldása érdekében, munkabizottságokat alakíthat.

Ezen kívül esetenként a szükséges feladatok elvégzésére "ad hoc" bizottságok is alakíthatók az elnökség által.

Ellenőrző Bizottság

83. A küldöttgyűlés öt tagú ellenőrző bizottságot választ, melyek közül legalább egy-egy tag a négy tagozatot képviseli. Az ötödik tagot a legnagyobb gazdasági súlyú tagozatból kell választani. Az ellenőrző bizottság testületi szerv. A legkisebb létszáma a törvény 22. § (1) bekezdése értelmében 3 főnél kevesebb nem lehet. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. (Az ellenőrző bizottság tagjaira a törvény 27. § (3-4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.).

Az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ halállal,

84. Az ellenőrző bizottság :

a./ vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

b./ Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

c./ Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként a számviteli törvény szerint független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

d./ A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

e./ A kamara testületi szerve által hozott határozatnak a tag kérelmére történő bírósági felülvizsgálata esetén a perindítást megelőzően - a kamarai tag bejelentése alapján - 30 napon belül írásban állást foglal.

f./ Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

85. Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatoknak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.

86. Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. Ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének, az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a küldöttgyűlést.

Az Etikai Bizottság

87. A küldöttgyűlés öt tagú etikai bizottságot választ, melyek közül legalább egy-egy tag a négy tagozatot képviseli. Az ötödik tagot a legnagyobb gazdasági súlyú tagozatból kell választani. Az etikai bizottság testületi szerv, elnökét saját tagjai közül választja.

A kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében szükség szerint közreműködnek.

Az Etikai Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ halállal,

88. A kamara, az etikai bizottság útján látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a kamarai feladatok közül, a kamarai törvény 10. § (1) bek. c)-f) pontjaiban meghatározott teendőket.

Figyelemmel kíséri a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmezteti, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezheti a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétséget elkövető nem kamarai tag gazdálkodó szervezetek felé jelzéssel és figyelemfelhívással él.

Az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezetet határozatban figyelmezteti, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza.

A kamara határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, súlyosabb, vagy ismétlődő esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát. Ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő, vagy jelentős hátrányt is okoz, pert is indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt.

Együttműködik a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról a kamarát értesítik.

89. Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében ellátja a kamara képviseletét. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

V. FEJEZET

A KAMARA TISZTSÉGVISELŐI

90. Az elnök és az alelnökök

Az ellenőrző bizottság elnöke

Az etikai bizottság elnöke

A kamara titkára
91. A kamara tisztségviselői közül az elnök és az alelnökök költségátalány igénybevételére, és utazási költség elszámolására jogosultak.

Az elnökségi tagok, az Ellenőrző és az Etikai Bizottság elnökei és tagjai utazási költség elszámolására jogosultak.

A költségátalány és az utazási költség elszámolás konkrét mértékét és elszámolásának szabályait az elnök által jóváhagyott belső szabályzatban kell megállapítani.

Az elnök

92. A kamarát az elnök önállóan képviseli.

93. A kamara elnökét a küldöttgyűlés 4 évre választja meg, és újraválasztható. Elnök csak kamarai tag vállalkozás vezető beosztású tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa lehet. Feladatát társadalmi megbízatásként látja el.

Az elnök visszahívására - indokolt és írásbeli határozat útján- a küldöttgyűlés jogosult, ha az elnök feladatainak nem tesz eleget, vagy reá nézve összeférhetetlenségi, vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére sem mondott le.

94. Az elnök feladatai:

a./ képviseli a kamarát;

b./ a küldöttgyűlés és az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével dönt a kamarát érintő ügyekben,

c./ szervezi a kamara testületeinek munkáját, biztosítja határozatainak végrehajtását,

d./ a kamara tevékenységének irányítása és összehangolása,

e./ a kamara nevében gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört,

f./ a munkaviszony létesítését és megszüntetését, valamint a munkaszerződés módosítását kivéve, a titkár feletti munkáltató jogok gyakorlása,

g./ az elfogadott költségvetésen kívüli, a kamara gazdálkodásával illetőleg gazdasági tevékenység folytatásával kapcsolatosan a kamarai vagyoncsökkenést eredményező, 2 millió forint értékhatárig terjedő kiadásra vonatkozóan dönthet.

f./ a kamara működését biztosító, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott belső szabályzatok - kivéve az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat - elfogadása, módosítása,

g./ elnökségi ülés tartása nélküli határozathozatal (írásbeli) meghatározásában való döntés

95. Az elnök megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ a tisztségviselő halálával.

f./ amennyiben megszűnik a kamarai tag gazdálkodó szervezetnél fennálló tag, tulajdonosi- vagy munkaviszonya, és nincs másik olyan, azonos tagozathoz tartozó kamarai tag vállalkozás, melyet képvisel.

96. Az elnök tevékenységéről az elnökségnek és küldöttgyűlésnek beszámol, munkájáról és döntéseiről az elnökséget rendszeresen tájékoztatja.

Az alelnökök

97. A küldöttgyűlés az elnökön kívül négy alelnököt választ, akik a kereskedelmi-, ipari- kézműipari- és a szolgáltató tagozatból választott alelnökök. Közülük a küldöttgyűlés egy általános alelnököt választ. Az alelnökök megbízatása 4 évre szól, és újraválaszthatók.

Alelnök csak kamarai tag vállalkozás vezető beosztású tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa lehet. Az alelnökök tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

Az alelnökök:

a./ akadályoztatása esetén a tagozati, szakmai illetőségi területüknek megfelelően helyettesítik az elnököt, illetve az elnök egyedi megbízása alapján végzik a helyettesítést,

b./ vezetik az elnökségi állandó munkabizottságokat, a köztük lévő munkamegosztásnak megfelelően,

c./ az alapszabály és az elnök által meghatározott területeken részt vesznek a kamara működésének irányításában,

d./ tagozati illetőségük szerint feladatuk a kamarában szerveződő szakmai közösségek ( szakmai klubok- szakbizottságok ) munkájának segítése, ellenőrzése,

e./ az elnök megbízása alapján képviselik a kamarát a vármegyei, regionális és országos szervezetekben, bizottságokban,

98. Az alelnökök, tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják az elnököt, valamint az elnökséget.

99. Az alelnök megbízatása megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással

c./ visszahívással,

d./ a halálával.

f./ amennyiben megszűnik a kamarai tag gazdálkodó szervezetnél fennálló tagi-, tulajdonosi- vagy munkaviszonya, és nincs másik olyan, azonos tagozathoz tartozó kamarai tag vállalkozás, melyet képvisel.

VI. FEJEZET

A KAMARA KÉPVISELETE

100. A kamarát az elnök önállóan képviseli. A jogkörét esetenként, és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve, az alelnökökre és a kamara titkárára (írásban) átruházhatja. Az alelnökök és a kamara titkára - az elnökkel egyeztetve - a kamara általános képviseletére jogosultak.

101. Az etikai bizottság elnöke, a bizottság feladatkörében képviseli a kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve, a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. Az etikai bizottság elnökének és tagjainak képviseleti joga a kamara elnökét, valamint az általa, illetve az alapszabály által feljogosított személyeket megillető képviseleti jogot nem érinti.

102. A kamara nevében önálló aláírásra - kötelezettségvállalásra - jogosult az elnök, az alelnökök és a kamara titkára. E feladatkörükhöz kapcsolódó jogkörüket esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyintézői szervezet dolgozóira átruházhatják

103. A kamara jogi képviseletét jogtanácsos látja el.

104. A képviselet részletes szabályait a kamara Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VII. FEJEZET

A TITKÁR ÉS A KAMARA ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE

105. A titkár a kamara ügyintéző szervezetének vezetője, a kamarával munkaviszonyban áll. A kamara elnöksége a kamara titkárát az elnök javaslatára – határozott vagy határozatlan időre – nevezi ki.

106. A titkár gyakorolja a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. Közvetlenül irányítja, felügyeli a kamara ügyintéző szervezetének munkáját. A titkár a költségvetés keretei között irányítja a kamara gazdálkodását, szerződéseket köt, költségfelhasználást engedélyez, ez irányú jogköreit írásban az apparátus megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottaira átruházhatja.

107. A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.

108. A titkár a Munka Törvénykönyve 208. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalónak minősül.

109. A titkár ellátja a kamara képviseletét a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

VIII. FEJEZET

EGYÉB SZERVEK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK

110. A kamarai nyilvántartásban szereplő rendezett státuszú vállalkozások megfelelő szakértelemmel bíró természetes személy tulajdonosai, vezetői, alkalmazottai létrehozhatnak szakmai, funkcionális jellegű, vagy más alapon szerveződő, nyitott, "szakmai klub" elnevezésű szakbizottságokat. A szakmai klub hivatalosan az elnökség regisztrációjával jön létre, a működéshez szükséges feltételeket az elnökség biztosítja. A szakmai klubok a SKIK tanácsadó testületei. Tevékenységük céljával és működésük módjával kapcsolatos részletszabályokat az SZMSZ állapítja meg.

111. A kamara elnöksége a kamara helyi képviseletének biztosítására egyes városokban, illetve kistérségekben megbízotti rendszert hozhat létre.

IX. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

112. A kamarai küldötteket a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatokban választják. A választási névjegyzékbe fel kell venni a Somogy vármegyei gazdálkodó szervezeteket, és székhelyétől függetlenül a kamara tagját. A választási névjegyzéket a küldöttjelölő- és választó ülések megtartását megelőző utolsó elnökségi ülés napján aktuális állapot szerint kell kifüggeszteni. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Amennyiben egy gazdálkodó szervezetet többen is jogosultak képviselni, bármelyikük, de csak egy személy élhet a jelölési és választási joggal. A képviseletre jogosult cégszerű aláírásával ellátott írásbeli meghatalmazással a kamarai törvényben meghatározott személyek részére meghatalmazást adhat a választási jogosítványok gyakorlására. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell állandó, vagy eseti jellegét, amennyiben ezt nem tartalmazza, eseti jellegűnek minősül. A szavazásra jogosultságot személyazonosításra alkalmas okmánnyal (személyigazolvány, útlevél) kell igazolni. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.

A tagozatok küldöttjelölő- és választó ülése:

113. A kamara küldöttei mandátumának lejártát megelőző 90 napon belül küldöttjelölő- és választó ülést, valamint ezt követő 15 nap elteltét követően – a testületi tagok és tisztségviselők mandátumának lejártát megelőzően – tisztújító küldöttgyűlést kell tartani, melyek konkrét időpontját a kamara elnöksége határozza meg.

A küldöttjelölő- és választó üléseket tagozatonként kell megtartani.

A jelöléssel és választással kapcsolatos minden ülésre, rendezvényre a kamara elnökét és titkárát meg kell hívni.

A küldöttjelölő- és választó ülések megtartását megelőző utolsó elnökségi ülésen a kamara elnöksége az ülés időpontját megelőző év konkrét adatainak alapján megállapítja a tagozatok gazdasági súlyarányát és ennek alapján az egyes tagozatok által választható küldöttek számát az alábbi szempontok figyelembevételével:

A kamarai küldöttek összlétszámának 1/4-ét (25%) a tagozatok a gazdasági súlytól, és a tagozati létszámtól függetlenül, egyenlő arányban választják meg.

A fennmaradó küldöttlétszám 70%-át a kamarai tagozatok gazdasági súlyának figyelembevételével kell megállapítani, oly módon, hogy a gazdasági súly alapját a kamarába befizetett előző évi kamarai tagdíj mértéke határozza meg. Törtszám esetén az ilyen alapon megállapítható küldöttek számának megállapításához a kerekítés szabályait kell alkalmazni. Az ily módon megállapított küldöttek létszámát a tagozatok között az egyes tagozatok által a kamarába befizetett előző évi tagdíj arányában kell felosztani.

Az ezután fennmaradó küldöttek létszámát (30%) a tagozatok között az egyes tagozatok kamarai taglétszámának arányában kell felosztani, a kerekítés szabályai figyelembevételével.

114. A küldöttválasztás lebonyolítása érdekében az elnökség által meghatározott időpont(ok)ban és hely(ek)en a kamarai tagozatok egy tagozati ülés keretében küldöttjelölő- és választó tagozati üléseket tartanak. Ezek időpontjáról és helyéről a gazdálkodó szervezeteket a kamara újságjában, valamint a kamara honlapján a tagozati ülések megtartását legalább 15 nappal, megelőzően értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt, hogy határozatképtelenség esetén legalább fél óra elteltével, változatlan napirenddel összehívott megismételt gyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A kamara elnöke a küldöttjelölő- és választó tagozati ülések megtartását legalább 15 nappal, megelőzően a kamara által vezetett választói névjegyzéket és annak részét képező tagjegyzéket 5 napra a kamara székhelyén történő kifüggesztés útján bárki számára hozzáférhetővé teszi.

115. A választási névjegyzékkel és tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a kamara Mandátumvizsgáló Bizottságával közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a Kaposvári Járásbírósághoz.

A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított három napon belül, nem peres eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság jogerős határozatát annak meghozatala napján közli a Mandátumvizsgáló Bizottsággal, és azzal a gazdálkodó szervezettel, mely a kifogást emelte.

A választások lebonyolítása érdekében a kamara elnöksége legkésőbb a választási névjegyzék közszemlére tételével egy időben 4 fős Mandátumvizsgáló-, 4 fős Jelölő- és 4 fős Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

A Mandátumvizsgáló-, Jelölő- és a Szavazatszámláló Bizottság tagjai a négy kamarai tagozat egy-egy kamarai tagja közül kerülnek ki, akik maguk közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választanak. Amennyiben bármely kérdésben dönteni kell, és szavazategyenlőség alakul ki, azt a javaslatot, véleményt kell elfogadottnak tekinteni, mely mellett a bizottság elnöke szavazott.

A bizottságok munkájukat a kamara ügyintéző szervezetének bevonásával végzik, oly módon, hogy a kamara titkára egyben a bizottságok titkára is.

116. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata küldöttjelölő- és választó tagozati ülésen, valamint a tisztújító küldöttgyűlésen a szavazásra jogosultság ellenőrzése.

Feladata továbbá a választási névjegyzékkel kapcsolatos kifogások elbírálása, és szükség szerint a Kaposvári Járásbírósághoz történő megküldése.

A Mandátumvizsgáló Bizottság feladatának ellátását a tagozatilag illetékes tagjára delegálhatja.

A Jelölő Bizottság feladata a küldöttjelölő- és választó tagozati üléseken a küldöttekre, valamint a küldöttgyűlésen testületi tag- és kamarai tisztségviselő jelöltekre adott jelölések begyűjtése és azok előfeltételeinek ellenőrzése (az Alapszabály 11. pontjában foglalt rendezett tagsági feltétek szerint), a jelöltektől a tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatok beszerzése, ezek ellenőrzése az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével. A küldöttjelölő- és választó tagozati ülésről, valamint a tisztújító küldöttgyűlésről távollevő kamarai tag esetében a kitöltött tisztségelfogadó- és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat legkésőbb a küldöttjelölő- és választó ülésen, illetőleg a tisztújító küldöttgyűlésen a Jelölő Bizottság részére át kell adni. A Jelölő Bizottság az érvényes jelöléseket összesíti, a jelöltek listáját véglegesíti, melyet a küldöttjelölő- és választó tagozati ülés, illetőleg tisztújító küldöttgyűlés elé terjeszt.

Feladata továbbá tisztújító küldöttgyűlésre tisztségenként, testületi tagonként, illetőleg országos kamarai küldöttekre vonatkozóan – titkos szavazás elrendelése esetére- a jelölteket tartalmazó szavazólapok elkészítése

A Szavazatszámláló Bizottság feladata a küldöttjelölő- és választó tagozati üléseken, valamint a tisztújító küldöttgyűlésen leadott szavazatok érvényességének megállapítása, azok összeszámolása, az érvényes szavazatok alapján a kamarai küldötti, (pótküldötti),országos kamarai küldötti (pótküldötti) mandátum, a tisztség és testületi tagság elnyerésének megállapítása. A Szavazatszámláló Bizottság feladatának ellátását a tagozatilag illetékes tagjára delegálhatja

117. A küldöttjelölő- és választó tagozati ülést a tagozati alelnök nyitja meg, és a tagozati ülés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti le. A levezető elnök személyére a kamara elnöksége tesz javaslatot, melyet a tagozati alelnök ismertet. A küldöttjelölő- és választó tagozati ülésen a jelenlévők választási jogosultságát az ülésen résztvevő Mandátumvizsgáló Bizottsági tag(ok) ellenőrzi(k). A választásra jogosultak az tagozatba tartozó kamarai tagok közül küldötteket indítványoznak. Jelölt az lesz, aki a jelenlévők egyszerű többségének támogatását megkapta. Egy szavazásra jogosult a megválasztható küldöttek számának megfelelő több jelöltet is támogathat szavazatával.

Amennyiben az adott tagozatba megválasztható küldöttek és pótküldöttek számának megfelelő számú személy nem kapja meg a jelenlevők egyszerű többségének támogatását, a jelölést a támogatások egyszerű többségét elnyert jelöltek kivételével a fennmaradó helyekre meg kell ismételni. Abban az esetben, ha a megválasztható küldöttek számának megfelelő számú személy elnyerte a küldöttjelölti státuszt, és csak a pótküldötti helyekre nem történt érvényes jelölés, ezekre a helyekre a jelölést nem kell megismételni.

A megismételt jelölés során a még hiányzó küldötti és pótküldötti helyek betöltésére jelölt az lesz, aki a támogató szavazatok csökkenő száma alapján számolva a legtöbb támogatást megkapta a még hiányzó küldötti és pótküldötti létszám erejéig.

Az így kialakuló sorrend alapján megállapított küldötti és pótküldötti helyek betöltéséhez szükséges jelöltek számán túlmenően további jelöltek nem állíthatók.

Amennyiben a megismételt jelölés során betölthető utolsó küldötti, pótküldötti helyre többen azonos mértékű támogató szavazatot kaptak, köztük sorsolással kell eldönteni, hogy melyikük lesz küldöttjelölt.

A küldött-jelöltek tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek a Jelölő Bizottság részére.

Küldöttnek választani csak azt a jelöltet lehet, akinek a tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozata a szavazást megelőzően rendelkezésre áll.

118. Az tagozati ülésen résztvevők ezt követően kézfeltartással, nyílt szavazással megválasztják az tagozat küldötteit. A jelenlévők 1/5-ének indítványára egyszerű többséggel titkos, urnás szavazást kell elrendelni. Ez esetben a szavazólapon a megválasztani kívánt jelölt neve előtti körbe elhelyezett X jel feltüntetésével történik a szavazás.

Titkos szavazás esetén érvénytelen a szavazat egésze, ha nem az érvényes szavazólapon adták le, a szavazólapot áthúzták, a szavazólapra az ott feltüntetett jelöltek helyett további személyek nevét írták, vagy nem állapítható meg egyértelműen, hogy kire adták a szavazatot.
A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság értékeli és számolja meg.

Az érvényes szavazatok alapján megválasztott küldöttnek azok tekintendők, akik a megválasztható küldöttek számát tekintve a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben az utoljára betölthető küldötti helyre több küldött-jelölt azonos mértékű szavazatot kapott, a megválasztott küldött személyét sorsolással kell eldönteni. Azok a küldöttjelöltek, akik szavazatot kaptak, de a megválasztható küldöttlétszám betöltése folytán már nem lehetnek küldöttek, pót-küldöttnek minősülnek. A pót-küldöttek száma a megválasztott küldöttlétszám 1/3-ánál több nem lehet. Azok a küldött-jelöltek, akik ebbe a keretbe nem férnek be, nem minősülnek pótküldöttnek.
Amennyiben a választási időszak alatt valamelyik küldött küldötti viszonya bármely okból megszűnik, külön választási eljárás lefolytatása nélkül az azonos tagozatból legtöbb szavazatot elnyert pót-küldött a korábban megválasztott küldött helyébe lép. A pót-küldöttek által megszerzett szavazatok mennyisége a küldötti viszony megszerzése szempontjából sorrendiséget jelent. Azonos mértékű szavazat esetén a küldött személyét sorsolással kell eldönteni.

119. A küldöttjelölő- és választó tagozati ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a melléklet szerinti jelenléti ív alapján a szavazók számát, a küldöttjelöltek nevét, a megválasztott küldöttek (pótküldöttek) nevét, tagozati besorolásukat, a rájuk adott szavazatok számát. Amennyiben több pótküldöttre azonos számú szavazat érkezik, úgy a küldötti hely megüresedése esetén azon pótküldött lesz küldött, aki által képviselt vállalkozás régebb óta tagja a kamarának.

A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök, a jegyzőkönyv vezető és egy kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő, valamint a Mandátumvizsgáló-, a Jelölő- és Szavazatszámláló Bizottság jelen lévő tagja írja alá.

120. A megválasztott tagozati küldöttek legkésőbb a küldöttjelölő- és választó ülés megtartását követő 15 napon belül tagozati értekezletet tartanak, melyen kialakítják álláspontjukat a tagozat tagjaiból jelölni kívánt, alelnökről-, és az elnökségbe-, ellenőrző- és etikai bizottságba-, valamint az országos kamarai küldöttnek javasoltak személyéről. Javaslatukat a tisztújító küldöttgyűlésen ismertetik.

A tisztújító küldöttgyűlés
121. A megválasztott küldöttek a küldöttjelölő és választó tagozati ülések megtartását követő 15 nap elteltét követően, a mandátumok lejártát megelőzően tisztújító küldöttgyűlést tartanak, ahol megválasztják a jelöltek közül a kamara elnökét, alelnökeit, elnökség tagjait és az ellenőrző, az etikai bizottság tagjait, valamint az országos gazdasági kamarai küldötteket és pótküldötteket.

A tisztújító küldöttgyűlést a kamara elnöke nyitja meg, és a küldöttgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti le. A levezető elnök személyére a kamara elnöksége tesz javaslatot, melyet a kamara elnöke ismertet.

A kamara elnöke, tagozati alelnökei kivételével az elnökség további tagjai, az ellenőrző- és az etikai bizottság tagjai, valamint az országos kamarai küldöttek megválasztásakor figyelemmel kell lenni a kamarai tagozatok gazdasági súlyára az alábbi szabályok alapján, tekintettel arra, hogy az elnök és az alelnökök tagjai az elnökségnek, az elnökség további tagjai, valamint az országos küldöttek az egyes tagozatok által képviselt gazdasági súly arányában választhatók meg. (60%-ban befizetett tagdíj, 40%-ban tagozati létszám alapján.)

Az ellenőrző- és az etikai bizottság négy tagja az egyes kamarai tagozatok tagjai közül egy-egy fő keretében választható, míg az ötödik tag annak a tagozatnak a tagjai közül, amely a legnagyobb gazdasági súlyúnak minősül.

A tisztújító küldöttgyűlésen a küldöttek ezen tisztségekre, illetőleg testületi szerv tagjának további jelölteket is állíthatnak. A tisztújító küldöttgyűlésen történő jelölt állítás esetén jelölt az lesz, aki a jelenlevők egyszerű többségének támogatását megkapta. Tisztségviselőre, testületi tagokra, országos küldöttekre jelölni – az elnök kivételével – csak a tagozat tagjai közül lehet, és a testületi tagok és országos kamarai küldöttek esetében figyelemmel kell lenni a tagozatok arányos képviseletére.

Testületi tagok és országos kamarai küldöttek jelölése esetén egy szavazásra jogosult a betölthető tisztségek számával egyező számú több személyt is támogathat. Egy betölthető tisztség esetén egy személy részéről csak a jelöltek egyikére adható le támogató szavazat.

Választás keretében a jelöltre szavazni csak akkor lehet, ha tisztségelfogadó- és összeférhetetlenségi nyilatkozatát a szavazást megelőzően a Jelölő Bizottság részére átadta.

A jelen lévő küldöttek választási jogosultságát a jelenlévő Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzi.

122. A választás tekintetében minden küldöttnek egy szavazata van, és minden szavazat egyenlő. A küldöttek szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. A választás kézfeltartással, nyílt szavazással történik, de a jelenlévők 1/5-ének indítványára egyszerű többséggel titkos, urnás szavazást kell elrendelni. Ez esetben a szavazólapon a megválasztani kívánt jelölt neve előtti körbe elhelyezett X jel feltüntetésével történik a szavazás.

Megválasztott tisztségviselőnek, testületi tagnak az tekinthető, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, a megválasztandó tisztségek, illetőleg testületi tagsági helyek száma figyelembevételével. Országos kamarai küldöttnek azok tekintendők, akik a küldöttek számát tekintve a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Amennyiben az utoljára betölthető küldötti helyre több küldöttjelölt azonos mértékű szavazatot kapott, a megválasztott küldött személyét sorsolással kell eldönteni.
Azok a küldöttjelöltek, akik szavazatot kaptak, de a megválasztható küldöttlétszám betöltése folytán már nem lehetnek küldöttek, pót-küldöttnek minősülnek. A pót-küldöttek száma a megválasztott küldöttlétszám 1/3-ánál több nem lehet. Azok a küldöttjelöltek, akik ebbe a keretbe nem férnek be, nem minősülnek pót-küldöttnek.
Amennyiben a választási időszak alatt valamelyik küldött küldötti viszonya bármely okból megszűnik, külön választási eljárás lefolytatása nélkül az azonos tagozatból legtöbb szavazatot elnyert pót-küldött a korábban megválasztott küldött helyébe lép. A pót-küldöttek által megszerzett szavazatok mennyisége a küldötti viszony megszerzése szempontjából sorrendiséget jelent. Azonos mértékű szavazat esetén a küldött személyét sorsolással kell eldönteni.
Amennyiben a kamarai elnöki, vagy bármely alelnöki tisztségre több jelölt azonos mértékű szavazatot kapott, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a megválasztott tisztségviselő személyéről sorsolással kell dönteni. Amennyiben az elnökségi tagsági, ellenőrző-, etikai bizottsági tagsági, vagy országos kamarai küldötti helyre több jelölt azonos mértékű szavazatot kapott, a megválasztott személyét ismételt szavazás nélkül, sorsolással kell eldönteni.
A megválasztott kamarai alelnökök közül a tisztújító küldöttgyűlés kézfeltartással, nyílt szavazással megválasztja az általános alelnököt. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a megválasztott általános alelnök személyéről sorsolással kell dönteni.

123. A tisztújító küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a küldöttgyűlés helyét, időpontját, a melléklet szerinti jelenléti ív alapján a jelenlévők számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a megválasztott tisztségviselők és testületi tagok, az országos küldöttek és pót-küldöttek nevét, tagozati sorolásukat, a rájuk leadott érvényes szavazatok számát, az érvénytelen szavazatok számát.

A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, egy kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő, a Mandátumvizsgáló-, a Jelölő- és a Szavazatszámláló Bizottság elnöke írja alá.
A tisztújító küldöttgyűlés befejeztével a Mandátumvizsgáló-, a Jelölő- és a Szavazatszámláló Bizottság tevékenysége megszűnik.

124. A tisztújító küldöttgyűlést követő 15 napon belül az Ellenőrző és Etikai Bizottságok megtartják alakuló ülésüket, ahol a bizottsági tagok maguk közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választanak.

Kamarai választási, újra-választhatósági, visszahívási szabályok

125. A küldöttek, a testületi szervek tagjai, a kamara elnöksége, elnöke, valamint az alelnökök legfeljebb 4 évi időtartamra választhatók meg, és újraválaszthatók.

126. A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőt az őket megválasztó szerv egyszerű többséggel hozott határozattal visszahívhatja.

A választhatóság feltételei

127. Küldöttnek, testületi szerv tagjának és a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki

a./ nagykorú,

b./ magyar állampolgár, vagy olyan külföldi állampolgár, aki Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkezik, vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát, és

c./ olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának,

d./ a c./ pont szerinti gazdálkodó szervezet a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett,

e./ a c./ pont szerinti gazdálkodó szervezet a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarában legalább a választás évét megelőző naptári évben létesített folyamatos, rendezett tagsági viszonnyal rendelkezik.

f./ Kamara elnökének, alelnökének egyéb tisztségviselőjének, testületi tagjának, országos küldöttnek csak kamarai küldött választható.

128. Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának

a./ aki tagja az elnökségnek,

b./ a kamara titkára,

c./ a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy,

d./ a fenti, a-c/ pontokban említett személyek közeli hozzátartozója

és élettársa.

129.

Nem választható az etikai bizottság tagjának

a./ aki tagja az elnökségnek,

b./ a kamara titkára,

c./ a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy,

d./ a fenti, a-c/ pontokban említett személyek közeli hozzátartozója

és élettársa.

130. Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki

a./ cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll,

b./ közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,

c./ szabadságvesztés büntetését tölti,

d./ büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll,

e./ közszolgálati jogviszonyban áll,

f./ akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

131. Nem viselhet tisztséget a kamarában, aki

a./ küldöttnek, testületi szerv tagjának nem választható,

b./ Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel,

c./ közszolgálati jogviszonyban áll,

d./ Magyarországon bejegyezett politikai párt országos, területi vagy helyi szervezetének választott tisztségviselője, kivéve, ha olyan nyilatkozatot tesz, hogy a politikai pártban viselt tisztségéről a kamarai tisztségére tekintettel lemond,

e./ a gazdálkodó szervezet, melynek tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja a kamara felé fennálló tartozását a SKIK Alapszabályában meghatározott határidőn belül nem rendezi. Ebben az esetben a 133. pontban meghatározott feltételek az irányadók.

A későbbiek során keletkező összeférhetetlenséget az érintett 30 napon belül köteles megszüntetni. Ennek elmaradása esetén, a tisztségviselő tisztségét a 31. napon megszűntnek kell tekinteni.

X. FEJEZET

A KAMARA MŰKÖDÉSE

132. A kamara a közfeladatai ellátásával, illetve a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a./ a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból.

Ilyen szolgáltatásnak minősülnek különösen : okmányhitelesítés, vállalkozói információ szolgáltatás, szakképzési szolgáltatás, szakképző helyek minősítése, egyéb minősítő rendszerek működtetése, rendezvények szervezése, számviteli, adózási, jogi, stb. tanácsadás, a vállalkozások által igénybevett közvetítői (mediátori) tevékenység díja.

A kamara szolgáltatásaiért fizetett díj a nem kamarai tagok által fizetett költségtérítés jellegű bevétel is.

b./ a tagdíjakból.

c./ a kamarai hozzájárulásból

d./ az egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

Egyéb bevételnek minősülnek a tanulószerződésekkel kapcsolatos OM támogatással foglalkoztatott tanácsadó után fizetett költségvetési támogatás, a Békéltető Testület működésének biztosításához kapott támogatás, a Kereskedelem Fejlesztési, Műszaki Fejlesztési, Számítástechnikai pályázati csomagok, egyéb nyomtatványok és kiadványok értékesítéséből származó bevétel, egyéb pályázati bevételek, és a kamara pénzintézetnél elhelyezett készpénz vagyona-, valamint a kamara által alapított Kft-nek nyújtott kölcsön után járó kamat.

Ide tartoznak az egyéb, jogszabályon alapuló kamarai feladatok ellátásából származó bevételek, és együttműködési megállapodás, megbízási szerződés alapján költségtérítéses formában kapott bevételek is.

A kamara a fenti bevételeit hivatásával összhangban a 6. pontban meghatározott céljai elérésére kifejtett szolgáltatásaira és tevékenységére fordítja.

e./ A kamara által alapított társaságok tevékenységéből származó bevétel.

f./ A költségvetési törvényben a kamarák részére megállapított

támogatásból a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának járó rész.

133. A tagdíjak és egyéb, 30 napon túli kintlevőségek felszólítás ellenére, megadott határidőre történő nem teljesítése esetén a tagsággal járó kedvezmények a tartozás rendezéséig megvonhatók.

A meg nem fizetett tagdíj és egyéb tartozás megfizetése iránti követelését a kamara polgári peres és nem peres úton érvényesíti, és a tagot a kamarából kizárhatja.

Amennyiben választott tisztségviselő, testületi szerv tagja, illetőleg az általa képviselt gazdálkodó szervezet tartozik a kamarának, 60 napon túli lejárt tartozás esetén összeférhetetlenségi ok folytán visszahívható, amennyiben betöltött tisztségéről önként nem mond le.

134. A kamara bevételei, illetőleg vagyona kizárólag törvényben és az alapszabályban meghatározott célok megvalósítására használhatók fel.

135. A szervezet költségvetés szerinti gazdálkodásáért a kamara titkára felelős. A szervezet vagyonának őrzését, a pénzügyi, számviteli rend betartását a gazdasági vezető végzi, aki a titkár utasításai szerint köteles eljárni.

136. A költségvetésben meghatározott gazdálkodással kapcsolatos megállapodások megkötésére és az utalványozásra a kamara titkára jogosult, aki ezen jogosultságát az ügyintéző szervezet vezetőire meghatározott körben átruházhatja.

Társaság alapítása

137. A kamara a 138. pontban foglalt kivétellel üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

138. A kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátása érdekében- gazdasági társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja. A kamara csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.

Törvényességi felügyelet

139. A gazdasági kamarák működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség a rá irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara alapszabálya és más szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint, hogy a működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.

Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata

140. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott olyan határozatot, amely jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik, a gazdasági kamara támadhatja meg.

141. Perindítás előtt a kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

142. Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.

143. A közigazgatási pert a kamara tagjának a kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a 142. pont szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania.

144. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

145. A kamara a korábbi Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnevezésű területi kamarának tevékenységi jogutódja.

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény rendelkezései, valamint a Ptk. ide vonatkozó részei az irányadóak.

Ezt az Alapszabályt a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara 2000. december 19. napján megtartott küldöttgyűlése elfogadta. Az Alapszabály 2002. május 29, 2003. január 21, 2004. május 27, 2006. január 24. 2007. május 29. 2008. május 29. 2009. május 7. 2010. január 19, 2012. február 22, 2012. augusztus 10., 2013. május 23., 2014. május 15., 2015. február 2., 2015. május 27., 2016. május 20., 2019. május 30., 2020. február 25., 2022. február 23. és 2023. május 4. napján a küldöttgyűlés által elfogadott, ezen időponttól érvényes dokumentum, azzal, hogy a kamara felépítésére és a választásra vonatkozó rendelkezések először a 2004. évi kamarai választások során kerültek alkalmazásra, a 37. pont szerinti tagdíjfizetési rend először 2020. évben alkalmazandó, míg a 127.e./ pont szerinti választhatósági feltétel 2020. évtől alkalmazandó, addig a korábbi előírások maradnak hatályban.

Kaposvár, 2023. május 4.

Varga József

elnök