Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

A Bizottság közleménye az orosz-ukrán háború gazdasági hatásairól

  • Forrás: PwC
  • Szerző: Lucz Bianka
  • EU, Orosz-ukrán, Gazdaság

A Bizottság ideiglenes válságközleményt adott ki az Ukrajna elleni orosz
invázió gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló támogatások
biztosítása céljából.

Az Európai Bizottság 2022. március 23-án közleményt adott ki egy válságkezelési keretszabályozásról, amely közös kritériumokat állapít meg a tagállamok eddig is meglévő, illetve ideiglenes új intézkedési lehetőségeire a gazdaságuk Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt szükséges támogatásával kapcsolatban.

Az ideiglenes válságkezelési keretszabályozás alapja, hogy korlátozott időtartamra főszabályként a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíti a közleményben szereplő kritériumoknak megfelelő állami támogatásokat, ha olyan vállalkozások likviditási problémáinak megszüntetését szolgálja, amelyekre közvetlenül vagy közvetve hatással vannak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió, az EU vagy nemzetközi partnerei által bevezetett szankciók, és a – például Oroszország által – hozott gazdasági ellenintézkedések miatt kialakult komoly gazdasági zavarok.

A szóban forgó támogatási kategóriák alkalmazásához - amelyeket a közlemény alapján a jelen állapot szerint 2022. december 31-ig lehet majd nyújtani - minden esetben az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. A válság-keretben a következő három támogatási forma érhető el:


Korlátozott összegű támogatások: ennek keretében a tagállamok olyan programokat hozhatnak létre, amelyekben a válság által érintett, mezőgazdasági, halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalatoknak legfeljebb 35 000 euró, a többi ágazatban tevékenykedő vállalatoknak pedig legfeljebb 400 000 euró támogatást nyújthatnak. A támogatás nyújtható közvetlen támogatás, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek vagy saját tőke. 


Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás: a közlemény lehetővé teszi állami kezességvállalás nyújtását likviditási célú hitelekhez, illetve kamattámogatott hitelkonstrukciók bevezetését, ám a hitelösszeg egyik esetben sem haladhatja meg a vállalkozásnak az elmúlt három év pénzügyi adatai alapján számított átlagos éves árbevételének 15%-át, a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap energiaköltségének 50%-át, vagy bizonyos, a válság miatt különösen érintett (pl. az orosz vagy az ukrán piacnak különösen kitett) vállalkozások esetén a vállalkozás rövid távú likviditási szükségletét.


• A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás: a tagállamok bizonyos mértékig kompenzálhatják a nagy energiaintenzitású vállalkozásokat a jelenleg tapasztalt kivételes gáz- és villamosenergia-áremelkedésből eredő többletköltségekért. Ez akár a működési költségek 30%-át és alkalmanként maximum 2 millió eurót is jelenthet. A támogatás akár vissza nem térítendő közvetlen formában is nyújtható. Amennyiben a vállalat működése veszteséges, meghatározott iparágak nagy energiaigényű vállalatainál, a támogatás akár 50 millió euró is lehet.

A keretszabályozás elősegíti a gazdaság célzott támogatását, ugyanakkor igyekszik megelőzni az egységes piaci egyenlő versenyfeltételeket érintő esetleges negatív következményeket, többek között a következő biztosítékokkal: arányos módszertan alkalmazása (a vállalkozásoknak nyújtható támogatás összegét gazdasági tevékenységük léptékéhez és a válság gazdasági hatásainak való kitettségükhöz kell kapcsolni oly módon, hogy figyelembe veszik a forgalmukat és energiaköltségeiket), energiahordozó-függőség figyelembe vétele (kizárólag olyan vállalkozásoknak szól, amelyeknél az energiahordozók beszerzési értéke eléri legalább a termelési érték 3%-át), valamint opcionális fenntarthatósági követelmények (a támogatásnak segítenie kell a vállalkozásokat abban, hogy megbirkózzanak a jelenlegi válsággal, ugyanakkor meg kell teremtenie a fenntartható továbbfejlődés alapjait).


Vissza az előző oldalra