A vártnál jobb lett az eurózóna éves inflációs átlaga
- 2023. július 17. 10:11
- Forrás: Euronews
- Szerző: Lucz Bianka
A júniusi infláció alulmúlta az elemzői várakozásokat.
Az eurózóna inflációja júniusban ismét csökkent, de túl lassan esett ahhoz, hogy nagy megkönnyebbülést nyújtson az árcédulákon morgó vásárlóknak, vagy hogy leállítsa az újabb kamatemeléseket, amelyek megnövelik a hitelfelvétel költségeit az egész gazdaságban.
Az eurót használó 20 országban az éves 5,5 %-os ráta a májusi 6,1 %-ról csökkent az Eurostat elemzése alapján.
Noha ez jelentős visszaesés az októberi 10,6%-os csúcshoz képest, az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban a tartósan magas árak arra késztették a világ vezető jegybankáit, hogy egyértelművé tegyék, továbbra is emelik a kamatot, és ott hagyják őket egészen addig. az infláció a gazdaság szempontjából legjobbnak tartott 2%-os céljukra csökken.
A fogyasztók enyhülést tapasztaltak az energiaárakon, amelyek a tavalyi válságot követően 5,6%-kal estek vissza, miközben az élelmiszerárak inflációja 11,7%-kal emelkedett a májusi 12,5%-hoz képest.
Az ingadozó élelmiszereket és üzemanyagokat figyelmen kívül hagyó maginfláció, amely világosabb képet nyújt a hosszabb távú árnyomásokról, kismértékben 5,4%-ra emelkedett az előző havi 5,3%-ról.
Az infláció kezdeti kitörését az ukrajnai orosz invázió gerjesztette, amely az energia- és élelmiszerárakat emelte. A világgazdaság fellendülése a COVID-19 világjárvány következtében az alkatrész- és nyersanyagellátást is megterhelte.
Az energia és a búza ára a háború előtti szintre süllyedt, az ellátási lánc problémái pedig enyhültek, de az infláció a gazdaság más részein folyamatosan átcsapott.
Az áruk helyett szolgáltatásokat értékesítő cégek, a gazdaság hatalmas része, beleértve az irodatakarítástól a fodrászon át az orvosi ellátásig mindent, emelték áraikat. A szállodák és a légitársaságok több díjat számítanak fel a nyári utazóknak, a dolgozók pedig fizetésemelést sürgetnek, hogy pótolják elvesztett vásárlóerejüket.
Az EKB irányadó kamatlábának emelkedése drágábbá teszi az emberek számára, hogy kölcsönt vegyenek fel lakás- és autóvásárlásra, a vállalkozások pedig új irodaházak és gyári berendezések beszerzésére. Ez csökkenti a keresletet, és az árszint csökkentésén dolgozik.
Az egyik nyilvánvaló hatás a lakhatásban volt: az árak zuhanni kezdtek egy éve tartó emelkedés után Európa-szerte, mivel a lakásvásárlók elkerülik a jelzáloghitel kérését. Akinek újrafinanszíroznia kell a lakáshitelét, annak is szembe kell néznie, hogy több ezerrel többet kell fizetnie, mint korábban.
Míg az infláció gyorsan esett az első osztályú emelések hatására, az utolsó mérföld 2%-ig való elérése tovább tarthat és nehezebb lesz, mondják a jegybankárok.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a héten arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul. A bank éves politikai konferenciáján a portugáliai Sintrában Jerome Powell amerikai jegybank elnökével és Andrew Bailey-vel, a Bank of England kormányzójával világossá tette, hogy a kamatok magasabbak lesznek, és addig maradnak ott, ameddig szükséges.
Az EKB egymás után nyolcszor emelt kamatot mínusz 0,5%-ról 3,5%-ra. Lagarde szerint a bank kamatmegállapító tanácsa valószínűleg még legalább egyszer emelni fog július 27-i ülésén, míg egyes tagok jelezték, hogy a kamatláb még ezután is emelkedhet.