Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az Európai Bizottság tisztább levegőt és vizet biztosító szabályokat javasol

  • Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
  • Szerző: Lucz Bianka

A Bizottság szigorúbb szabályokat terjesztett elő a környezeti levegő minőségére, a felszíni, illetve felszín alatti vizekben található szennyező anyagokra, valamint a települési szennyvíz kezelésére vonatkozóan.

 A tiszta levegő és a tiszta víz alapvető fontosságú az emberek és az ökoszisztémák egészsége szempontjából. Csak a légszennyezettség miatt évente közel 300 000 európai hal meg idő előtt. A javasolt új szabályok tíz év alatt több mint 75%-kal csökkentenék a fő szennyező anyag, a legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por (PM2,5) koncentrációja okozta haláleseteket, a jelenleg megengedett koncentráció ugyanis magasabb az Egészségügyi Világszervezet által javasoltnál. Valamennyi új szabály betartása megtérül az egészségügy, az energiamegtakarítás, az élelmiszer-termelés, az ipar és a biodiverzitás terén jelentkező előnyöknek köszönhetően.

A jelenlegi jogszabályokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján a Bizottság a szennyező anyagok engedélyezett szintjének szigorítását és a szabályok végrehajtásának javítását javasolja annak érdekében, hogy a szennyezéscsökkentési célokat minél több esetben sikerüljön elérni. A  javaslatok kulcsfontosságú előrelépést jelentenek az európai zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi célkitűzésének szempontjából, amely azt irányozza elő, hogy 2050-re már ne legyenek ártalmas szennyező anyagok a környezetünkben. A javaslatok egyben az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott konkrét igényekre is reagálnak.

Tisztább környezeti levegő 2030-ra, szennyezőanyag-mentesség 2050-re

A környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelvek 2030-ig az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz jobban igazodó, átmeneti uniós levegőminőségi előírásokat fognak meghatározni, és emellett az EU-t olyan pályára állítják, hogy legkésőbb 2050-re elérhesse a levegő szennyezőanyag-mentességét, együtthatásban a klímasemlegességre irányuló erőfeszítésekkel. Ehhez a Bizottság a levegőminőségi előírások rendszeres felülvizsgálatát javasolja, hogy azokat a legújabb tudományos bizonyítékok, valamint a társadalmi és technológiai fejlemények fényében rendszeresen újraértékeljék. A javaslatok között szerepel, hogy a fő szennyező anyagra, a finomrészecskékre (PM2,5) vonatkozó éves határértéket csökkentsék kevesebb mint a felére.

A felülvizsgálat biztosítani fogja, hogy az uniós levegőminőségi szabályok megsértése esetén a levegőszennyezés következtében egészségkárosodást elszenvedő személyek jogosultak legyenek kártérítésre. Jogukban fog állni továbbá, hogy nem kormányzati szervezetek képviseljék őket a károk megtérítésére irányuló kollektív keresetek esetén. A javaslat pontosítja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabályokat, valamint hatékonyabb szankciókról és jobb nyilvános tájékoztatásról gondoskodik a levegőminőséggel kapcsolatban. A helyi hatóságok munkáját új jogszabályok fogják támogatni, amelyek szigorítják a levegőminőség nyomon követésére és modellezésére vonatkozó szabályokat, valamint jobb levegőminőségi terveket irányoznak elő.

Az előterjesztett javaslatok a nemzeti és helyi hatóságokra bízzák, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak az előírások teljesítése érdekében. Ugyanakkor a környezetvédelem, az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság, a K+I és más területek terén a meglévő és az új uniós szakpolitikák jelentős mértékben elő fogják segíteni az előírások teljesítését, amint azt a tájékoztató is részletezi.

A szóban forgó javaslat hozzá fog járulni ahhoz, hogy 2030-ra a levegő minősége Európa-szerte rendkívüli mértékben javuljon. A becslések szerint ennek számszerűsített bruttó éves haszna 2030-ra valahol 42 és 121 milliárd euró között lesz, míg a kapcsolódó költségek az évi 6 milliárd eurót sem fogják elérni.

map-pm25-2020map-pm25-2030(PM 2,5 szintek 2020-ban és 2030-ban)

A légszennyezés a legnagyobb környezeti veszély az egészségre nézve, és az egyik fő kiváltó ok számos betegség, többek között az agyvérzés, a rák és a cukorbetegség esetében. Minden európai polgár ki van téve ennek a tényezőnek, de az érzékeny és kiszolgáltatott társadalmi csoportok különösen veszélyeztettek. A szennyezett levegő árt a környezetnek is, savasodást és eutrofizációt okoz, valamint károsítja az erdőket, az ökoszisztémákat és a termést.

A települési szennyvíz jobb és költséghatékonyabb kezelése

A települési szennyvíz kezeléséről szóló felülvizsgált irányelv az európai polgárok javát szolgálja, hiszen az új szabályoknak köszönhetően tisztábbak lesznek a folyók, a tavak, a felszín alatti vizek és a tengerek, miközben javul a szennyvízkezelés költséghatékonysága is. A szennyvíz erőforrásként való lehető legjobb felhasználása érdekében a javaslat 2040-re energiasemlegessé kívánja tenni az ágazatot. Emellett javítani kívánja az iszap minőségét, hogy azt a körforgásos gazdaság jegyében nagyobb mértékben lehessen újra felhasználni.

Számos jobbító javaslat támogatja majd az egészség- és környezetvédelmet. Ide sorolandók a tápanyagok szennyvízből való visszanyerésére vonatkozó szigorúbb előírások, a mikroszennyező anyagokkal kapcsolatban kidolgozott új előírások, valamint a mikroműanyagokra vonatkozó új nyomonkövetési követelmények. A vízkezelési kötelezettségeket a kisebb, legalább 1000 lakost számláló településekre is kiterjesztik (jelenleg 2000 fős lakosság a határérték). Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb heves esőzések kezelésének elősegítése érdekében a nagyobb városokban integrált vízgazdálkodási terveket kell kidolgozni. Végezetül a Covid19-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatokra építve a Bizottság azt javasolja, hogy a szennyvizeket szisztematikusan monitorozzák számos vírus, így a CoV-SARS-19, továbbá az antimikrobiális rezisztencia szempontjából.

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell a szennyvízelvezető és -tisztító hálózathoz való hozzáférést mindenki számára, különös tekintettel a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokra.

Mivel az uniós szennyvízben található mérgező mikroszennyezők 92%-a gyógyszerekből és kozmetikumokból származik, az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer értelmében a gyártók kötelesek lesznek megfizetni ezen anyagok eltávolításának költségeit. Ez összhangban van a „szennyező fizet” elvvel, de egyben ösztönözni fogja a toxikus anyagoktól mentes termékekre irányuló kutatást és innovációt, valamint igazságosabbá teszi a szennyvízkezelés finanszírozását.

A szennyvízágazat jelentős kiaknázatlan pontenciállal rendelkezik a megújuló energia előállítása terén, amelynek egyik kiinduló anyaga például a biogáz lehet.  Az uniós országok kötelesek lesznek az ipari szennyezést már a forrásánál nyomon követni annak érdekében, hogy az erőforrásokkal való takarékos bánásmód jegyében növeljék az iszap és a kezelt szennyvíz újrafelhasználásának lehetőségeit. A foszfor iszapból történő visszanyerésére vonatkozó szabályok végeredményben az élelmiszer-termelést támogatják, hiszen a foszfort műtrágyagyártásra használják.

A jogszabályi változások a becslések szerint 3,8%-kal növelik a költségeket (amelyek így 2040-re elérik az évi 3,8 milliárd eurót), de cserében évente több mint 6,6 milliárd euró haszonnal járnak, minden tagállamban pozitív költség-haszon arányt biztosítva.

A felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme az új szennyező anyagokkal szemben

A Bizottság naprakész tudományos bizonyítékok alapján aktualizálni kívánja a vízszennyező anyagok jegyzékeit, amelyeket szigorúbban kellene ellenőrizni mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben.

A jegyzékek 25 olyan anyaggal egészülnek ki, amelyek természetre és emberi egészségre gyakorolt ártalmas hatása jól dokumentált. Ezek többek között a következők:

PFAS, az úgynevezett „örök vegyi anyagok” nagy csoportja, ezeket többek között főzőedényekben, ruházatban és bútorokban, tűzoltó habokban és testápolási termékekben használják;
számtalan növényvédő szer és azok bomlástermékei, például a glifozát;
biszfenol A, amely egy lágyítószer és a műanyag csomagolások összetevője;
egyes, fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként használt gyógyszerek, valamint az antibiotikumok.
Az anyagokat és a kapcsolódó előírásokat átlátható és tudományos alapokon nyugvó eljárás keretében választották ki.

Az olyan eseményekből okulva, mint az Odera folyóban bekövetkezett tömeges halpusztulás, a Bizottság azt javasolja, hogy az ilyen események után kötelező legyen figyelmeztetéseket kiadni a folyásirányban fekvő vízgyűjtők számára. Javulás tapasztalható a veszélyes anyagok nyomon követése és a kapcsolódó jelentéstétel terén is, továbbá a jövőben egyszerűbb lesz frissíteni a jegyzéket, ha újabb tudományos eredmények látnak napvilágot.

Az új szabályok elismerik, hogy az anyagok összekeveredve kumulatív vagy kombinált hatásokkal járhatnak, tehát az egyes anyagokra való összpontosítás helyett tágabb szemléletmódot követnek.

Emellett a már jelenleg is szabályozott 16 szennyező anyagra – köztük a nehézfémekre és az ipari vegyi anyagokra – vonatkozó szabványokat aktualizálni fogják (többnyire szigorítják), négy szennyező anyagot pedig kivesznek a szabályozás hatálya alól, mivel ezek uniós szinten már nem jelentenek veszélyt.

A következő lépések

A javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács fogja megvizsgálni rendes jogalkotási eljárás keretében. Az új szabályok elfogadásukat követően fokozatosan lépnek hatályba, különböző célértékeket tűzve ki 2030-ra, 2040-re és 2050-re. Így elég ideje lesz az iparnak és a hatóságoknak is arra, hogy alkalmazkodjanak az új előírásokhoz, és szükség esetén elvégezzék a megfelelő beruházásokat. 


Vissza az előző oldalra