Az izraeli háború hatása Európára
- 2023. október 25. 12:50
- Forrás: Európai Bizottság
- Szerző: Lucz Bianka
Az EU hivatalos célja, hogy tárgyalásos úton kialakítandó kétállami megoldás jöjjön létre.
Az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy a korábbi érték háromszorosára, 75 millió euróra növeli a biztosított segélyezési keret idei éves mértékét. A 2022 év végén a hivatalos jelentés alapján Palesztinában az összes EU-ból érkező folyamatban lévő beruházások összege elérte a 1.826,4 milliárd eurót. Az elmúlt napokban az Európai Unió vezetői két üzenetet hangoztattak. Elsőként, hogy Izrael mellett áll ki az Európai Unió és joga van az önvédelemhez, viszont kizárólag a nemzetközi joggal összhangban cselekedhet. Másodszor, Ursula von der Leyen és Charles Michael arra szólította fel az izraeli és egyiptomi kormányt, hogy engedjék be az EU segélyszállítmányait Gázába, továbbá Izrael indítsa újra az övezet vízellátását.
Ha Gázából tömegeknek sikerül kijutni, azzal ismét csúcsra emelkedhet Európa déli határain a migrációs nyomás. Egyre nagyobb palesztin-párti tüntetéseket tartanak muszlim hátterű emberek a nyugati nagyvárosokban és ezzel párhuzamosan fokozódik a terrorveszély is, ahogy a párizsi és brüsszeli események bizonyítják. Az események elhúzódása esetén elsőszámú kampánytéma lehet a migráció az EP-választás során, ami az illegális bevándorlást elutasító pártok népszerűségének újabb „lökést" adhat.
EU – Palesztina együttműködés: cél a kétállamiság
Az Európai Unió a legnagyobb humanitárius és fejlesztési támogatója a palesztin területeknek. Az EU hivatalos célja, hogy tárgyalásos úton kialakítandó kétállami megoldás jöjjön létre. Az Unió erőfeszítései a nagyobb palesztin ellenőrzés, autonómia és felelősségvállalási képesség előmozdítására irányultak a jövőbeli államiságra való felkészülés érdekében. Az EU támogatja továbbá a Palesztin Hatóság átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, hogy ezzel is erősítse a Palesztin Hatóság szerepét és hitelességét. Az EU és Palesztina közötti partnerség alapja az Európai Közösség és a Palesztin Felszabadítási Szervezet között 1997-ben a Palesztin Hatóság nevében aláírt ideiglenes kereskedelmi és együttműködési társulási megállapodás. Az európai szomszédságpolitika keretében 2013 májusában elfogadták az EU-Palesztina cselekvési tervet. A cselekvési tervet a közelmúltban további három évvel, 2025-ig meghosszabbították.
Az Európai Parlament 2023. október 19-i állásfoglalásában jelzi, hogy megingathatatlanul támogatja az Izrael és Palesztina számára az 1967-es vonalakon alapuló, tárgyalásos kétállamos megoldást, amelyben két szuverén, demokratikus állam él egymás mellett békében és garantált biztonságban, és mindkét állam fővárosa Jeruzsálem. A történtek alapján a politikai, demográfiai, katonai és gazdasági kérdések figyelembevételével a legtöbb szakértői vélemény szerint a jövőben egyáltalán nincs realitása a kétállami cél megvalósulásának. Hasszan Albalawi, Palesztin Hatóság brüsszeli képviselője, a palesztinok európai hangja az Euronewsnak adott interjúban azt mondta, csak akkor ítélné el a Hamász támadását, ha a zsidó állam visszavonulna az 1967-es határok mögé. A nyilatkozat után Mahmoud Abbas palesztin elnök, a Fatah vezetője kijelentette: a Hamász akciói nem a palesztinokat képviselik. Innen is egyértelművé válik a kép, hogy nem egységesek a palesztin szervezetek sem.
Jelentős palesztin szervezetek az EU-ban
Az Európai Unió több palesztin szervezetet terrorszervezetként tart számon. Ezek a Hamász; a Hezbollah Katonai Szárnya; a Palesztin Iszlám Dzsihád; a Népi Front Palesztina Felszabadításért és a Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság. Az EU legtöbbet - közvetetten, ám néha közvetlenül is - a Palesztin Hatósággal kerül kapcsolatba. A szervezetnek brüsszeli képviselője is van.
A Palesztináért Felelős Bizottságok és Egyesületek Európai Koordinációja (ECCP) az egyik legjelentősebb képviseleti szerv az EU-ban. 1986-ban alakult, mint a palesztin nép szabadságért és igazságosságért folytatott küzdelmét támogató európai bizottságok, szervezetek, NGO-k és nemzetközi szolidaritási mozgalmak hálózata. Az ECCP székhelye Brüsszelben van, és a belga jog szerint nonprofit szervezetként jogi státusszal rendelkezik. Több uniós tagállamban rendelkezik tagszervezettel, de Magyarországon nincs jelen. Céljai között szerepel az EU-Izrael együttműködés megakadályozása.
Uniós finanszírozás
Az Európai Unió több mint 880 millió eurót folyósított segélyek révén a Palesztin területeknek 2000 óta. 2021-ben az Európai Unió 92 millió eurót folyósított az ENSZ palesztin műveleteinek támogatására. 2022-ben 97 millió eurót különítettek el Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynökség (UNRWA) számára. 2023-ban a háborút megelőzően az EU közel 28 millió eurót allokált humanitárius támogatásként a rászoruló palesztinok számára. A következő szervezeteken keresztül:
Az Európai Bizottság (2023. október 15-én) bejelentette, hogy a korábbi érték háromszorosára, 75 millió euróra növeli a biztosított segélyezési keret éves mértékét. Ursula von der Leyen a döntés kapcsán azt nyilatkozta: az EU szoros együttműködésben dolgozik az ENSZ-szel, azzal a céllal, hogy a támogatás elérje az ostromlott régió lakosait.
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI)
Összességében az EU 2,2 milliárd eurót biztosított a különböző prioritások támogatására, elsősorban az NDICI révén a 2014 és 2020 közötti időszakban. Az NDICI a 2021-2027 közötti időszakban továbbra is a fő uniós finanszírozási eszköz Palesztina számára. A Palesztinára vonatkozó 2021-24-es európai közös stratégiát 2022. november 22-én fogadták el. A stratégia az EU és az uniós tagállamok célzott és közös prioritásait határozza meg.
A 2021-2024-es európai közös stratégia keretében Palesztinának szánt többéves uniós pénzügyi keretösszeg 1,177 milliárd euró. A 2021. évi 224,8 millió euró összegű egyedi intézkedés különböző területekre nyújtott támogatást. 2022-ben a PEGASE-hez nyújtott teljes uniós hozzájárulás összege 145,35 millió euró volt. A COVID-19 világjárványból eredő szükségletekre tekintettel az EU kivételesen további 20 millió eurót biztosított az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett COVID-19 vakcinák beszerzéséhez.
EU-Palesztina platform
2021-ben az EU és a Palesztin Hatóság létrehozta az EU-Palesztina beruházási platformot, amelynek célja a beruházásokról folytatott politikai párbeszéd előmozdítása, valamint az EU külső beruházási tervében szereplő palesztinai beruházási lehetőségek jobb azonosítása, rangsorolása, koordinálása és előmozdítása. Még abban az évben a platform második ülésének alkalmával az Európai Beruházási Bank hét megállapodást írt alá, összesen 425 millió dollár összegű, eddig nem látott összeggel, a palesztin kkv-k és mikrovállalkozók támogatására.
Beruházások és fejlesztési kölcsönök
A 2022 év végi hivatalos jelentésből kiderül Palesztinában az összes EU-ból (EU, tagállamok, intézmények és bankok) érkező folyamatban lévő beruházások összege eléri az összesen 1.826,4 milliárd eurót. A következő módon oszlik meg:
Felfüggesztett bilaterális támogatások
2023. október 9-én Ausztria és Németország bejelentette, hogy felfüggesztik a palesztinoknak nyújtott több tízmillió eurós segélyprojekteket. A döntést azzal indokolták, csak így lehet biztosítani, hogy a források ne kerüljenek rossz kezekbe. Másnap Svédország és Dánia is felfüggesztette a palesztinoknak szánt fejlesztési pénzeket, ám a humanitárius segélyek folyósítását nem szüntették be.
Tüntetések Európában
Nyugat-Európa több nagyvárosában a háború kirobbanása óta jelentős, helyenként többezres Hamászt éltető tüntetést tartottak (Amszterdam; Berlin; Birmingham). Franciaország még október 12-én úgy döntött, hogy megtiltja a palesztinbarát tüntetéseket a közrendbontás potenciális veszélye miatt. Ennek ellenére Párizsban több százan vettek részt egy Hamász melletti demonstráción, a megmozdulást a rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel. Mindeközben késeléses támadás történt egy francia iskolában: egy tanár meghalt, két ember pedig súlyosan megsérült a támadás következtében. Londonban a városi rendőrség szerint több mint ötvenezres tömeg gyűlt össze, ahol nagyrészt muszlim bevándorló háttérrel rendelkező személyek vettek részt a tüntetésen. A legújabb tragédia, hogy Brüsszelben egy illegálisan ott tartózkodó, korábban terrorcselekmény miatt elítélt, támadó két svéd szurkolót ölt meg. Több órán keresztül tartott a hajtóvadászat az elkövető ellen, ami felfordulást okozott a városban.
Mi várható?
A legújabb háború sok esetben hatást gyakorol az európai politikára, sőt jelentős mértékben alakíthatja a folyamatokat jövő júniusig. Két opció: amennyiben rövidebb időn belül véget ér a konfliktus, akkor gyorsabban fog „lecsengeni" Európában is a hangulat. A másik esetben – ami valószínűbb -, elhúzódó konfliktus esetén az európai tüntetéseken is felerősödhet az erőszakhullám, ezzel párhuzamosan a terrorveszély. A második opciónak első jelei már megmutatkoztak a francia késeléses eset kapcsán és a brüsszeli merényletnél.
Ebből következik, hogy a migráció vagy Nyugat-Európában a migrációs háttérrel rendelkező kisebbségekkel való együttélés nehézségei elsőszámú politikai kampánytémává emelkedhet a következő európai parlamenti választásokra fordulva. Európában a konzervatív, jobboldali migrációt ellenző pártok elég „puskaport" kaphatnak a választópolgárok aktivizálására.
Erősödhet-e tovább a migrációs nyomás?
2016 óta nem látott migrációs számok olvashatók ki idén a Frontex jelentéseiből. Két opció lehetséges: Első esetben nyitnak Gázából Egyiptom felé egy humanitárius folyósót. Ezen forgatókönyv alapján nagy eséllyel a legtöbb menekült megpróbálna Európába jutni, így újra hatalmas tömegek jelenhetnek meg Európa déli határainál, leginkább az olasz partok közelében. A második esetben „bezárva" tartják a Gázai-övezetet, így sem kizárt, hogy növekedni fog a migrációshullám, mert sokan kijuthatnak, ám lényegesen kevesebb lenne az illegális bevándorlók száma.