Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Európai Parlament nyomozást indított korrupciós ügyben

  • Forrás: EU monitor
  • Szerző: Lucz Bianka

Az Európai Parlamentben december óta nő a feszültség a korrupciós ügyek miatt.

A világsajtóban is vezető helyen szereplő brüsszeli korrupciós botrány tavaly december 9-én robbant ki, amikor a görög szocialista Eva Kaili-t, az EP egyik alelnökét a belga hatóságok korrupció, bűnszervezetben való részvétel és pénzmosás vádjával letartóztatták. Hasonló gyanú miatt kattant bilincs Kaili élettársának az olasz Francesco Giorgi-nak a kezén, aki a belga szocialista képviselő, Maria Arena asszisztense volt. Letartóztatták és szintén a brüsszeli Haren végrehajtási intézetben várja a bírósági tárgyalást a volt olasz szocialista képviselő, Pier Antonio Panzeri, aki 2014 és 2019 között volt parlament S&D frakciójának befolyásos tagja. A belga hatóságok őrizetbe vették Niccolo-Figa Talamanca-t is, a No Impunity brüsszeli székhelyű NGO vezetőjét, őt később nyomkövető viselésének kötelme mellett feltételesen szabadlábra helyezték.

A belga, a francia és olasz rendőrök eddig már legalább 20 házkutatást tartottak az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi székhelyén, a gyanúsítottak brüsszeli, illetve olaszországi lakásain. Eddig 1.5 millió eurót foglaltak le készpénzben. A legnagyobb tételt, 700 ezer eurót december 9-én, egy brüsszeli ötcsillagos előtt az épp távozó Alexandros Kaili, Eva Kaili szocialista EP alenök apjának bőröndjében.

A botrány kipattanása óta több képviselő lemondott parlamenti tisztségéről, legutóbb épp Marie Arena, belga szocialista képviselő, aki az EP Emberi Jogi Albizottságának elnöke volt. Neve többször felmerült már a korrupciós ügyben, hiszen Kaili élettársa, Francesco Giorgi az ő asszisztense volt. Arena azért kényszerült lemondásra, mert elfogadott egy olyan katari utazást, amelyről az uniós szabályokat megsértve nem adott le nyilatkozatot. Arena dohai repülőjegyét és a szállodását is a katari kormány fizette. Arena elismerte az „adminisztratív vétséget", de egyik asszisztensére hárította a felelősséget, aki szerinte elmulasztotta az ezzel kapcsolatos papírmunkát. Egy nappal később lemondott a belga szocialista képviselő, Marc Tarabella is, aki az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség alelnöke volt.

A 60 éves, olasz felmenőkkel rendelkező, belga állampolgárságú Tarabella és a szintén szocialista olasz, Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztési eljárása a január 16-án kezdődő, évindító strasbourgi plenáris ülésen kezdődhet meg. Tarabella az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős alelnöki pozíciója mellett az EP sportcsoportnak a társelnöke is volt, amely fontos szerepet töltött be a tavalyi katari futball vébé megrendezésének előkészítésében. Az olasz, szintén 60 éves Andrea Cozzolino jelenleg a Magreb-országokkal és az Arab Magreb Unióval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, és részt vesz az EU-Marokkó, az EU-Tunézia és az EU-Algéria parlamenti vegyes bizottságok munkájában is.

A mentesség felfüggesztésével kapcsolatos eljárás megkezdését az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola fogja bejelenteni a strasbourgi plenáris ülésen. A Marc Tarabella és Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérelem ezután az EP jogi bizottsága elé kerül. A JURI szakbizottság a kérelmet megvitatja, hogy a felfüggesztést jóváhagyja vagy elutasítja. A jogi szakbizottság ajánlásról azután a következő EP plenáris ülés szavaz Strasbourgban. Ha az képviselők egyszerű többséggel jóváhagyják a két szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, akkor erről az Európai Parlament elnöke értesíti az érintett képviselőket és az illetékes nemzeti hatóságokat. Roberta Metsola egyébként arra kérte az EP jogi szolgálatát és a JURI szakbizottságát, hogy kiemelten kezeljék az eljárást, hogy az február közepéig, azaz a következő plenáris ülés végéig lezárulhasson. A belga hatóságok ezután megkezdhetik a bűnügyi eljárást, amelynek idejére akár előzetes letartóztatásba is helyezhetik az SD frakció újabb két tagját.

Eva Kaili-t már decemberben megfosztották EP alelnöki tisztségétől. A rendőrök a brüsszeli lakásában tartott, december 9-i házkutatás során 150 ezer eurót foglaltak le. Ez tettenérésnek számít, azaz Kaili mentelmi joga azonnal megszűnt. Eva Kaili azóta vizsgálati fogságban van. Januárban egyébként megint összeül az a 3 tagú bírói testület, amely dönt arról, hogy továbbra is letartóztatásban marad vagy feltételesen szabadlábra helyezhető-e az egyébként európai parlamenti képviselőségét megtartó, a függetlenek padsoraiba átült görög képviselőnő.

Eva Kaili alelnöki helyét január 18-án szerdán tölti be az Európai Parlament. Az EP 14 alelnökét egyébként tavaly januárban választották meg a képviselők, mandátumuk a 2024-es európai parlamenti választásokig szól. Kaili megüresedett alelnöki székének betöltésére a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, azaz az S&D frakció állít ismét jelöltet. Brüsszeli sajtóértesülések szerint a szocialisták a luxembourgi Marc Angel-t szánják új alelnöknek. Angel egy luxembourgi újságnak úgy nyilatkozott, hogy az egész Uniót megrázó vesztegetési botrány „nagyon szomorú és igen komoly ez a korrupciós ügy" amelyben a fő vádlott, Eva Kaili a szocialista frakció tagja volt. „Vissza kell nyernünk a bizalmat." közölte Marc Angel, aki azzal kampányol, hogy a brüsszeli szocialisták vállalva a felelősségüket, javíthatják az átláthatóságot az uniós döntéshozatali folyamatokban.

A Zöldek szintén szeretnék megszerezni az alelnöki pozíciót. Jelöltjük a francia Gwendoline Delbos-Corfield, aki a 2022-es, Magyarországot bíráló jelentést készítette, és szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, mivel Magyarország nem tekinthető teljes mértékben demokráciának. Delbos-Corfield szerint az előző, 2018-as Sargentini-jelentés óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon, ez volt többek között az általa vezetett, 2021-es tényfeltáró delegáció néhány napos budapesti látogatásának a következtetése.

Az Eva Kaili-val indult, a szocialista frakciót érintő, és az Európai Parlamentet megrázó vesztegetési botrány máris tükröződik az alig másfél év múlva megrendezendő európai parlamenti választások kampányában is. A Politico vezető uniós hírportál szerint a szocialista frakció népszerűsége visszaesett, a néppárté viszont nőtt. Ha most januárban tartanák az EP választásokat, akkor a 705 képviselői helyből a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége csak 136 mandátumot szerezne, míg az Európai Néppárt 163-at. Tavaly még a szocialisták álltak győzelemre, a vesztegetési botrány miatt azonban megfordult a trend.

Egyébként sem túl fényes az Unióról pozitív véleménnyel rendelkezők száma. Az Európai Unió közvéleménykutató intézete, az Eurobarométer szerint a megélhetési és energiaárak emelkedése miatt Brüsszel megítélése a májusi 52 százalékról novemberre 47 százalékra esett vissza. Szakértők szerint ezért is lesz minden bizonnyal a 2024-es EP választási kampánynak egyik központi eleme az uniós polgárok bizalmának visszaszerzése.

Roberta Metsola EP elnök egyik korábbi Twitter posztjában az egész brüsszeli intézményrendszert megrázó botrány kapcsán úgy fogalmazott, hogy a megvesztegetésben résztvevők közül „senki sem marad büntetlenül". Az Európai Parlament képviselőinek lobbytevékenységére és azok átláthatósági szabályaira 14 pontos javaslattervet készített. Az Európai Parlament képviselői például mandátumok lejárta után két évig nem folytathatnak lobbytevékenységet. Arra is köteleznék a 27 tagállamból érkező képviselőket, asszisztenseket és köztisztviselőket, hogy előzetesen nyilatkozzanak a találkozóikról, függetlenül attól, hogy azokat a parlament épületében vagy külső helyszínen kerülne sor. Ez jelentős változás, mert jelenleg csak a szakbizottságok vezetőinek kell nyilvánosságra hozniuk ezeket az adatokat.

A Metsola-féle javaslatok között szerepe az is, hogy egy-egy parlamenti jelentés megírásával megbízott képviselőnek előzetesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a témában fennáll-e személyével kapcsolatban összeférhetetlenség. A nem uniós országok lobbistáinak fel kell majd vetetniük magukat egy átláthatósági regiszterbe. Megtiltják a képviselők nem hivatalos baráti csoportjait, amelyeket nem uniós tagállamokkal kötnének, és a képviselőknek adatokat kell szolgáltatniuk a képviselői tiszteletdíjon felüli bevételi forrásaikról. Az adatokat, illetve az átláthatósági nyilvántartást az uniós tisztviselők szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják.

Az olasz Pier Antonio Panzeri 2014 és 2019 között volt EP képviselő, részt vett a korrupció ellenes munkacsoport munkájában és a gyanú szerint az elmúlt években is ő szervezte és mozgatta a Katar és Marokkó érdekeit szolgáló korrupciós hálózatot az Európai Parlamentben. Roberta Metsola az ő példája miatt kezdeményezi azt, hogy volt EP képviselők ne kaphassanak állandó belépőt az épületbe, hanem minden nap egy külön kapunál regisztráljanak egynapos belépőre.   

A szigorítás egyébként nemcsak az európai parlamenti képviselőkre, hanem asszisztenseikre és a parlamenti köztisztviselőkre is vonatkozik. A javaslat megtiltaná nekik, hogy mandátumokkal egyidejűleg vezetői pozíciót töltsenek be nem kormányzati szervezeteknél. Azt viszont nem tiltaná a javaslat, hogy az európai parlamenti képviselők másodállásban dolgozzanak.

Ha a képviselők támogatják a tervet, akkor néhány hónap múlva be is vezethetik a szigorítást az Európai Parlamentben. Roberta Metsola egyébként a most vázolt 14 pontos javaslatcsomagot csak első körös intézkedéseknek nevezte, és további javaslatokat is ígért. Az Európai Parlament elnökének azonban egyelőre még az első terveztet is el kell fogadtatnia. Az EU Monitor úgy értesült, hogy a javaslat kapcsán mind a szocialistáknak, mind a néppártnak módosító, illetve kiegészítő indítványai vannak.  

Ami pedig a Katarral kapcsolatos döntéshozatalt illeti: a vízummentességéről szóló, és decemberben szavazásra felterjesztett európai parlamenti határozat terve lekerült a napirendről. Tavaly októberben azonban az EP korlátlan légtérhasználatot szavazott meg a Quatar Airwaysnek az Európai Unió területén. Általánosságban az is elmondható, hogy az Európai Parlament baloldali többsége támogatja az arab országokból érkező migrációt.

Több uniós vezető, köztük a belga liberális miniszterelnök Alexander de Croo is keményen bírálta az Európai Parlamentet amiatt, hogy az intézmény és különösen annak elnöksége évek óta a büntetlenség kultúráját táplálja, ahol eddig a képviselők és az asszisztenseik szinte bármit megúszhattak: "A belga igazságszolgáltatás megteszi azt, amit az Európai Parlament elmulasztott" – nyilatkozta de Croo.

Az Európai Tanács elnöke pedig drámainak és az Európai Unió hitelességére nézve károsnak nevezte a brüsszeli korrupciós botrányt. Charles Michel szerint a skandalum pont akkor nehezíti meg Brüsszel munkáját, amikor több olyan egymással párhuzamos, súlyos válságra kell koncentrálnia, mint az inflációs és energiaválság.


Vissza az előző oldalra