Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Közös uniós társasági adórendszert szeretne az Európai Bizottság

  • Forrás: ec.europa.eu
  • Szerző: Puha Anikó

Az Európai Bizottság közleményt fogadott el „Közlemény a 21. századi vállalkozási adózásról” címmel, hogy előmozdítsa a hatékony és méltányos vállalkozási adórendszert az EU-ban.

Rövid és hosszú távú jövőképet vázol fel a világjárványból való kilábalás érdekében. Célja, hogy méltányos és stabil üzleti környezetet teremtsen, amely fellendítheti a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést az EU-ban, és fokozhatja nyílt stratégiai autonómiánkat. A közlemény figyelembe veszi a G20-ak és az OECD globális adóreformról folytatott megbeszélésein elért eredményeket.

Először is, a Bizottság 2023-ig új keretet terjeszt elő a vállalkozások adózására vonatkozóan az EU-ban, amely csökkenti az adminisztratív terheket, megszünteti az adózási akadályokat és vállalkozásbarátabb környezetet teremt az egységes piacon. A „Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere” (vagy BEFIT) egységes társaságiadó-keretszabályt biztosít majd az EU számára, amely biztosítja az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. A BEFIT csökkenti a bürokráciát és a megfelelési költségeket, minimalizálja az adókikerülési lehetőségeket, és támogatja az uniós munkahelyeket és beruházásokat az egységes piacon. A BEFIT ezenkívül felváltja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó, függőben lévő javaslatot, amelyet visszavonnak. A Bizottság szélesebb körű vitát indít az uniós adózás jövőjéről, amely 2022-ben egy adószimpóziumon tetőzik „Az uniós adószerkezet a 2050 felé vezető úton” címmel. Másrészt a közlemény adóügyi menetrendet határoz meg a következő két évre olyan intézkedésekkel, amelyek előmozdítják a termelő beruházásokat és a vállalkozói szellemet, jobban védik a nemzeti bevételeket, és támogatják a zöld és digitális átállást. Ez a Bizottság által tavaly nyáron előterjesztett adóügyi cselekvési tervben meghatározott ambiciózus ütemtervre épül. Az intézkedések közé tartozik például:

  • Nagyobb átláthatóság biztosítása a nyilvánosság számára azáltal, hogy a javaslat értelmében az EU-ban működő nagyvállalatoknak közzé kell tenniük tényleges adókulcsaikat. Egyúttal a fedőcégek visszaélésszerű alkalmazásával szembeni fellépés jegyében új adókikerülés elleni intézkedések is bevezetésre kerülnek.
  • A gazdaságélénkülés támogatása a társasági adózásban a hitelfinanszírozással járó adóelőnyök problémájának kezelése révén, amely kedvezőbb helyzetet teremt a vállalkozások hitelfinanszírozásához, mint a sajáttőke-bevonás esetében. E javaslat célja, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy tevékenységüket eladósodás helyett sajáttőke-bevonással finanszírozzák.

Harmadrészt a Bizottság ajánlást fogadott el a veszteségek belföldi kezeléséről. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább az előző pénzügyi évre engedélyezzék a veszteségek megelőző időszakra vonatkozó elhatárolását a vállalkozások számára. Ez azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek a világjárvány előtti években nyereségesek voltak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy 2020-as és 2021-es veszteségüket levonják a 2020 előtt befizetett adókból. Ez az intézkedés különösen a kkv-k javát szolgálja.

 

 


Vissza az előző oldalra