Megjelent a 2023. őszi gazdasági előrejelzés
- 2023. november 15. 13:52
- Forrás: Európai Bizottság
- Szerző: Lucz Bianka
Az Európai Bizottság közzétette a 2023. őszi gazdasági előrejelzést. A kihívásokkal teli év után kisebb fellendülés várható.
Az európai gazdaság a magas megélhetési költségek, az alacsony külső kereslet és a monetáris megszorítások miatt veszített a lendületéből ebben az évben, de a gazdasági aktivitás várhatóan fokozatosan élénkülni fog.
2024-ben az EU GDP-jének növekedése az előrejelzések szerint 1,3%-ra javul. A nyári előrejelzéshez képest ez még így is 0,1 százalékpontos negatív kiigazítást jelent. Az euróövezetben a GDP-növekedés várhatóan valamivel alacsonyabb, 1,2% lesz.Az infláció továbbra is csökkenő tendenciát mutat, a becslések szerint októberre 2,9%-ra csökkent az euróövezetben az egy évvel ezelőtti 10,6%-os csúcsértékről. Ez a 2021 júliusa óta észlelt legalacsonyabb szint. Az éves általános infláció az előrejelzések szerint a 2023-as 5,6%-ról 2024-ben 3,2%-ra, 2025-ben pedig 2,2%-ra csökken majd az euróövezetben. Az EU egészét tekintve az általános infláció a 2023. évi 6,5%-ról várhatóan 3,5%-ra csökken 2024-ben, és 2,4%-ra 2025-ben.
A Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés
A magyar gazdaság négy egymást követő negyedévben zsugorodott, a reál-GDP éves szinten 2,4%-kal esett vissza 2023-2. negyedévben. A visszaeséshez hozzájárult a magas infláció, a szigorúbb fiskális és monetáris politika, valamint a lassú külső kereslet. A negyedéves GDP-növekedés a becslések szerint 2023-3. negyedévben pozitív irányba fordult, köszönhetően a mezőgazdasági termelésben a 2022-es súlyos aszályok miatti fellendülésnek, valamint az ipari és építőipari tevékenység felfutásának.
A reál-GDP várhatóan 0,7%-kal zsugorodik 2023-ban, de az infláció mérséklődésével fokozatosan helyreáll, ami lehetővé teszi a jelenleg nagyon szigorú monetáris kondíciók enyhülését. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint 2024-ben 2,4%-ra, 2025-ben pedig 3,6%-ra emelkedik. A fogyasztást a reáljövedelem-növekedés élénkülése és az elővigyázatossági megtakarítások mérséklése segíti elő. Az építőipari beruházásokat az előrejelzések szerint továbbra is korlátozza a költségvetési konszolidáció és a magas kamatlábak, de a nagy feldolgozóipari működőtőke-projektek várhatóan fellendítik a gépberuházásokat. Ahogy ezek a kapacitások a termelésbe kerülnek, fokozatosan erősítik Magyarország exportteljesítményét.
A külső egyenleg 2023-ban meredeken javul az alacsonyabb energiaimportárak és a gazdasági recesszió miatti visszaeső import miatt. A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2022-es -8,2%-os hiányról 2023-ra 0,9%-os többletre fordul. A belföldi kereslet előre jelzett élénkülésével azonban a folyó fizetési mérleg 2025-re az előrejelzések szerint kismértékű deficitté áll vissza.
Feszes munkaerőpiac magas bérnövekedéssel
A foglalkoztatás rugalmas maradt 2023 első felében, mivel a vállalatok vonakodtak elbocsátani dolgozóikat a tartós munkaerőhiányos környezetben. A munkanélküliségi ráta szerény, 4,1%-os volt 2023-3. negyedévben, és az előrejelzések szerint a következő években nagyjából változatlan marad. A feszes munkaerőpiac várhatóan fenntartja a magas nominálbér-növekedést, amit tovább erősít a 2024-ben várható kétszámjegyű minimálbér-emelés.
Az infláció továbbra is magas marad
A HICP-infláció jelentősen, 14,6%-ra csökkent 2023-3. negyedévben, és a következő hónapokban a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak és a gyenge fogyasztói kereslet miatt vissza fog térni egy számjegyűre. A magas bérnövekedés azonban várhatóan tartósan magasan tartja a szolgáltatási inflációt. Bár a vállalati szektor aggregált jövedelmezősége magasnak tűnik, a kisebb cégeket pénzügyileg feszítettebbnek értékelik, így nagyobb valószínűséggel hárítják át a béremeléseket a fogyasztókra. A motorüzemanyagok jövedékiadó-emelése 2024 januárjában a becslések szerint 0,5 százalékponttal nő. Az előrejelzések szerint a harmonizált inflációs ráta a 2023-as 17,2%-ról 2024-re 5,2%-ra, 2025-ben pedig 4,1%-ra csökken.
A növekedési kilátásokat lefelé mutató kockázatok az országkockázati prémium hirtelen megemelkedéséből adódnak, amely szintén korlátozhatja a fiskális politikát, valamint abból, hogy a gazdaság nagy mértékben ki van téve az energiaárak esetleges megugrásának. A növekedést és az inflációt fenyegető felfelé ívelő kockázatok olyan potenciális ösztönző intézkedésekkel kapcsolatosak, mint például a vártnál nagyobb minimálbér-emelés.
A javuló kilátások ellenére továbbra is magas a költségvetési hiány
Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2023-ban továbbra is magas, a GDP 5,8%-a marad. A vártnál magasabb költségvetési hiány hátterében főként a bevételek, különösen az áfa alulteljesítése áll, ami a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményt tükrözi az év első felében. évre, valamint a magas kamatlábak és infláció miatt magasabb kamat- és nyugdíjkiadásokra.
A javuló makrogazdasági kilátások, az energiaintézkedések alacsonyabb tervezett költsége, a tőkekiadások várható csökkentése és a jegybank elhalasztott feltőkésítése ellenére a hiány az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 4,3%-a, 2025-ben pedig 3,8%-a marad. a növekedést várhatóan hátráltatja a 2019 óta tartó tartós adócsökkentések hiánynövelő hatása, valamint az ágazati és a váratlan nyereségadók 2025-re tervezett fokozatos megszüntetése, amelynek becsült hatása a GDP 0,7%-a. A folyó kiadások növekedését 2024-ben visszafogják. A következő években magas kamatkiadások nehezítik majd a költségvetést a magas nominális kamatlábak és az inflációs indexű lakossági kötvények magas kamatszelvényei miatt. A nemzeti finanszírozású állami beruházások várhatóan jelentősen visszaesnek az előrejelzési horizonton, miközben az uniós finanszírozású beruházások felgyorsulnak. Az előrejelzések szerint a szabályozott energiaárakból eredő veszteségek fedezésére a közüzemi társaságoknak nyújtott támogatások csökkenni fognak, a mérséklődő gázimport-árak miatt. A magas energiaárak hatásának mérséklését célzó intézkedések nettó költségvetési költsége, beleértve az energiaágazatból beszedett rendkívüli nyereségadókat, az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,8%-a lesz, szemben a 2023-as 1,3%-kal. A hiányt fenyegető kockázatok a tartósan magas kamatlábak és infláció, az energiatermékek árának való kitettség, valamint a folyó kiadások, különösen a bérek visszafogott szintje miatt.
A nagyon magas infláció miatt a GDP-arányos adósságráta várhatóan 4 százalékponttal csökken. 2023 végére 69,9%-ra. Az adósságkonszolidáció az előrejelzések szerint ezt követően jelentősen lelassul a tartósan magas hiány és a lassabb nominális GDP-növekedés miatt. Az adósságráta a tervek szerint 2024-ben eléri a GDP 71,7%-át, 2025-ben pedig a 70,3%-át