Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Megoldás a lakhatási válságra: a Parlament mielőbbi lépéseket javasol

  • Forrás: Európai Parlament
  • Szerző: Puha Anikó
  • EU

Az EP arra kéri a tagországokat: tegyenek lépéseket a lakhatási válság megoldására, hogy mindenkinek legyen elérhető, megfizethető otthona és növekedjen a befektetések száma.

A megfizethető lakhatás hiánya egyre nagyobb problémát jelent az Unióban, a lakásárak és a bérleti díjak az évek során folyamatosan növekednek. A közelmúltba a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat: alapvető emberi jogként ismerjék el a megfelelő lakhatást, amit jogszabályokkal is támogassanak. Az EP-képviselők szerint mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű ivóvízzel, megfelelő szennyvízelvezetéssel és stabil energiaellátással rendelkező otthonhoz.

A lakásválság mindenkinek probléma.A helyzet leginkább az alacsony jövedelmű tulajdonosok és a magánbérlők esetében romlott, de a közepes jövedelműeket is túlterhelik a lakhatási- és fenntartási költségek. Leginkább az egyedülálló szülők, a nagycsaládosok és az első munkahelyükön dolgozó fiatalok jövedelme túl alacsony ahhoz, hogy ki tudják fizetni a piaci bérleti díjakat. Ahhoz azonban túl magas, hogy szociális lakásokra is jogosultak legyenek. A koronavírus-járvány kitörésével a lakhatási probléma is fókuszba került, ugyanis rengeteg ember kényszerült a karantént rossz körülmények között tölteni. Középtávon a válság várhatóan tovább növeli majd a hajléktalanság arányát is.

Mit jelent a megfizethető lakhatás?
A leggyakrabban használt kritérium a megfizethetőség mérésére a lakásár és a jövedelem aránya.
2010 és 2018 között az EU 27 tagállamában 10 százalék volt azok aránya, akik lakhatásra fordítják a jövedelmük több mint 40 százalékát .
Bár a lakhatási költségek okozta terheltség relatív alacsony volt a legtöbb az észak-európai és közép-kelet-európai országban, magas volt Németországban, Dániában, Belgiumban.
Mik a lakhatási problémák okai?


A lakhatási költségek növekedésének egyik legjellemzők oka, hogy a lakásvásárlás egy befektetési forma lett, a lakás árucikké vált. Az emberek a már meglévő mellé újabb ingatlanokat vásárolnak, hogy általuk további jövedelemre tegyenek szert és kiegészítsék nyugdíjukat. A külföldi befektetések miatt a lakhatási költségek megemelkednek, az olyan oldalak pedig, mint az Airbnb szűkítik a helyiek számára is elérhető lakások/házak számát, különösen a városközpontokban.

 

Jelentős különbségek vannak a tagállamok között a szociális lakhatással kapcsolatos álláspontjukban is.

 

 
Lakhatás az EU-ban: Tények és adatok
az elmúlt három évben az EU-ban a lakásárak átlagosan 5 százalékkal emelkedtek
a kormányok szociális lakhatásra szánt kiadásai az európai GDP csupán 0,66 százalékát teszik ki;
a nem megfelelő lakhatási költségek az EU gazdaságainak évente 195 milliárd euróba kerülnek.


Mit tehet a Parlament?

Az EU közvetett módon befolyásolhatja a lakáspiacot az állami támogatásokra, az adóügyi és a versenyjogra vonatkozó szabályok által, valamint iránymutatások és ajánlások elfogadásával. Az állami támogatás szabályainak megváltoztatása például könnyebbé teheti a hatóságok számára, hogy támogassák az összes olyan csoportot, amelynek lakhatási igényeit piaci körülmények között nem könnyű kielégíteni.

Az EP-képviselők megoldási javaslatai:

- megerősítik a célkitűzésüket, hogy 2030-ig felszámolják a hajléktalanságot;

- felhívják a Bizottság és a tagországok figyelmét, hogy a zöld megállapodással összhangban lakásfelújításokkal segítsék a kibocsátáscsökkentést és az energiahatékonyságot;

- arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a szociális intézményekkel, a civil szektorral és a magánszektorral is működjenek együtt a szociális beruházások finanszírozása esetében;

- kérik a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a kiszolgáltatott csoportok hátrányos megkülönböztetésével a lakáspiacon;

- felszólítják a Bizottságot arra, hogy 2021 közepéig terjesszen elő jogalkotási javaslatokat, hogy a lakhatás ne pénzügyi haszonszerzés egy eszköze, hanem alapvető jog legyen;

- a Bizottság és a tagállamok esetében is szorgalmazzák, hogy többet fektessenek szociális, állami, energiatakarékos, megfelelő és megfizethető lakhatásba.

 

 
 


Vissza az előző oldalra