Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Milyen hatással van az ukrajnai háború Európa klíma- és energiapolitikájára?

  • Forrás: Euronews
  • Szerző: Lucz Bianka
  • EU, Energia

Ukrajna orosz inváziója fájdalmasan világossá tette Európa energiafüggőségét, ahogyan az EU-n belül is fontos politikai döntésekről tárgyalnak az éghajlattal és az energiával kapcsolatban.

Az Európai Zöld Megállapodás sarokköveként az EU ambiciózus célokat tűzött ki a klímasemlegességre 2050-re, valamint a kibocsátás nettó 55 százalékos csökkentésére 2030-ra 1990-hez képest. Az e célok elérésére irányuló szakpolitikai javaslatok az ukrajnai orosz inváziót megelőzően születtek.

Fontos kérdés, hogy az orosz invázió és az EU által bevezetett gazdasági szankciók milyen következményekkel járnak Európa energiaátmenetére?

Három kiemelkedő kulcselem:

1. Alternatív energiaforrások keresése rövid távon

Az olaj, a gáz és a szén energiaárai az egekbe emelkednek, ami átütő hatással van a villamos energia árára. A magasabb energiaárak fokozzák a fennálló inflációs nyomást, ami a gazdasági növekedés visszaszorításához és a „stagfláció” kockázatához vezet.

A földgáz kritikus fontosságú az otthonok fűtésében és az európai ipar jelentős ágazataiban, például a vegyiparban és a műtrágyagyártásban. Németország és Olaszország különösen sebezhető.

Rövid távon még az oroszországi olaj és gáz betiltása nélkül is elengedhetetlen az összes rendelkezésre álló belföldi energiaforrás maximális kihasználása. További lépés lenne a régi atomerőművek kivonásának felfüggesztése, az LNG (cseppfolyósított földgáz) beszerzésének felgyorsítása a szállító országok szélesebb köréből.

2. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások megkétszerezése

Az európai zöld megállapodás keretében javasolt politikák kevésbé tennék függővé az európai gazdaságot az energiaimporttól, ami ezáltal rugalmasabb lenne. A jelenlegi válság csak megerősíti az ilyen intézkedések szükségességét.

A ma tapasztalt magas energiaárak már felgyorsítják az energiatakarékossági intézkedéseket. A kormányoknak minden szinten fokozniuk kell a politikai erőfeszítéseket, fel kell számolniuk az olyan akadályokat, mint a túl hosszadalmas és bonyolult engedélyezési eljárások, és támogatniuk kell a fűtés, a közlekedés és az ipar villamosítását.

Az energiafogyasztók, úgy tudnának a magasabb energiaárakra reagálni, ha a lakásokot beszigetelnék, hőszivattyúkkall vagy napelemekkel szerelnék vele, de ezekre több állami támogatásra lenne szükségük.

A kormányoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy az energiainfrastruktúra rendelkezzen a megújuló energia jelentős hányadát használó változatos energiatermeléshez szükséges rugalmassággal. Proaktívabban kellene előmozdítaniuk a kereslet-válaszra vonatkozó politikáikat, beleértve a digitalizálást és a tárolást.

3. Társadalmi gondok kezelése transzferekkel

Az égbe szökő energiaárak komoly társadalmi problémákat is okoznak. Az európai kormányok megoldások széles skálájával válaszoltak, a háztartásoknak nyújtott adományozástól és a gáz- és áramárak árplafonjaitól a kedvezményes adókulcsokig.

Tekintettel a pénzügyi források szűkösségére, a kormányoknak azokra kell összpontosítaniuk támogatásukat, akiknek valóban szükségük van rá. Ez sokkal több embert érinthet, mint azokat, akik hagyományosan tüzelőanyag-szegénységgel szembesülnek, és akár Európa lakosságának egyharmadára vagy még többre is kiterjedhet, különösen a kevésbé gazdag tagállamokban.

E beavatkozások finanszírozására az energiatermékek után befolyt áfa többletbevételek, vagy az energetikai vállalatok váratlan nyeresége használható fel. Míg a kormányok előtt álló kihívások élesek, az ártámogatási intézkedéseknek átmenetinek kell lenniük, hogy ne ássák alá a hosszú távú dekarbonizációt.

A kormányoknak hosszabb időszakra kell tervezniük a magasabb energiaárakat, valamint a megnövekedett élelmiszerárak, a munkanélküliség és a megszakadt ellátási láncok miatt még nagyobb gazdasági és társadalmi nyomást.


Vissza az előző oldalra