Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Portugália átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét

  • Forrás: www.consilium.europa.eu, www.2021portugal.eu
  • Szerző: Puha Anikó

Az EU Tanácsának soros elnöke Portugália: 2021. január 1. – június 30.
A dél európai ország, az EU-hoz való 1986-os csatlakozása óta, negyedik alkalommal tölti be ezt a tisztséget, amelyben féléves rotációban váltják egymást a tagállamok.

A portugál elnökség prioritásait a következő jelmondat határozza meg: „Eljött a méltányos, zöld és digitális helyreállítás megvalósításának ideje”. Az elnökség programja az EU stratégiai menetrendjének céljaival összhangban öt fő területre összpontosít:

  • Európa rezilienciájának megerősítése
  • az európai szociális modellbe vetett bizalom erősítése
  • a fenntartható helyreállítás előmozdítása
  • a méltányos és inkluzív digitális átállás felgyorsítása
  • az EU világban betöltött szerepének megerősítése, biztosítva, hogy ez a nyitottságon és a multilateralizmuson alapuljon

Az EU Tanácsa portugál elnökségének fő célja, hogy átsegítse az EU-t a Covid19-világjárvány időszakán. Egy innovatív, jövőbe tekintő és a szolidaritás, a konvergencia és a kohézió közös értékein alapuló EU-ért fog munkálkodni. Ennek érdekében Portugália pozitív és rugalmas szerepet kíván betölteni annak érdekében, hogy eredményközpontúan lépjen fel, előmozdítsa az együttműködést, és kézzelfogható eredményeket érjen el a gazdasági helyreállítás terén.

Részletesebb információk a portugál elnökség weboldalán olvashatóak

Az EU Tanács elnöksége és annak működése.

  • A soros elnökség intézménye:

A Tanács elnökségét félévente más-más uniós tagállam tölti be. E féléves időszak során minden szinten a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. E program alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves tervét. A jelenlegi triót a német, a portugál és a szlovén elnökség alkotja.

Az Európai Unió soros elnökségét, az EK szerződés 203. cikkének megfelelően, adott tagállam hat hónapra tölti be. A tagállamok egy előre meghatározott rotációs rendszer alapján követik egymást. A sorrendiséget a 2004-es bővítéshez alkalmazkodva, a 2005-2020-as ciklusra határozta meg a Tanács, egészen pontosan 2020 júliusáig. Az elnökség szempontjából mindig meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. “A múlt, a jelen és a jövő” képviselői megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben. A hat hónapos elnökségi periódust az európai Tanács rendes júniusi és decemberi ülése zárja le.

  •  A soros elnökség feladata és szerepe:

Az elnökség feladatait csak részben szabályozzák Uniós jogszabályok. Részletes szabályozást a Lisszaboni Szerződésben fektetett le a Közösség. Eddig nagyrészt szokásjogi normák érvényesültek ezen a területen, ilyen mozzanat például az is, hogy az államfők közti informális találkozókat mindig a soros elnökséget betöltő országban tartják. A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem megengedett nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására. Az elnöki periódusok összekapcsolódnak az Európai Tanács rendes (június és decemberi) üléseivel, miután azokat a féléves elnökség utolsó hónapjában, mintegy az elnökséget, illetve annak munkáját lezáróan szokták megtartani. Az elnökség teendői elsősorban reprezentációs és ügyvezetői feladatok:Az elnökség feladata, hogy összehívja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, elkészítse a napirendeket, és betöltse a levezető elnök szerepét.

Ezen kívül az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának, és a mintegy 200 egyéb bizottságnak és munkacsoportnak rendszeres üléseit. Feladata, hogy képviselje a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint a Bizottság és az Európai Parlament, továbbá hogy ellássa az Unió képviseletét harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, vagyis, hogy képviselje az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban.

A Tanács soros elnökségei 2022-ig:

  • Szlovénia: 2021. július – december
  • Franciaország: 2022. január – június
  • Csehország: 2022. július – december

Fontos kiemelni, hogy a soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát.

 


Vissza az előző oldalra