Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Magyarország korábban elérheti a 2030-ra célként kitűzött naperőművi kapacitást

Magyarország célkitűzése a Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint, hogy naperőművi kapacitása 2030-ra közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12000 MW-ra bővüljön.

A fejlesztések jól ütemezett megvalósításával a 2030-as cél hamarabb elérhető, és a tíz évvel későbbi is tarthatóvá válik.

A megújulók területén hazánkban gyors ütemű fejlődés látható, hiszen az összes napelem kapacitás mára elérte a 2000 MW-ot, és szinte az egész országban folyamatosan épülnek az új naperőművek.

A lendületes növekedés a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés (METÁR) támogatásában is megmutatkozik. Már az első aukció is jelentős áresést hozott, ekkor még maximum 20 megawattos erőművekre lehetett pályázni. A második tenderen már 50 megawatt volt a felső korlát. Az elnökhelyettes elmondta, a METÁR-tenderen a legtöbb pályázó a piacon  elérhető villamosenergia-árhoz hasonló árat kínált. Közel állunk ahhoz, hogy meglegyen az első olyan naperőmű, amely piaci alapon, támogatás nélkül működhet – mutatott rá Tóth Tamás.

Az új áramtermelő egységek olyan alapvető változásokat okoznak az energetikai rendszerben, mint például a decentralizált energiatermelés megjelenése. A fejlődésnek és decentralizált rendszer kialakulásának előnyei és hátrányai is vannak. Jó, hogy ott tudjuk felhasználni az energiát, ahol megtermeljük, ugyanakkor a korábbi villamosenergia-hálózati rendszereket át kell alakítani az új igényeknek megfelelően, ami több száz milliárdos fejlesztéseket igényel az elosztók és a rendszerirányítók hálózatain. Megjegyezte, meg kell találni azokat a szabályozási mechanizmusokat is, amelyek segítségével hosszú távon működtethető marad a villamosenergia-rendszer.

Az energiaellátó-rendszerek fenntartható működésének fontossága az elektromos autók töltése vagy például az otthoni okos megoldások révén a jövőben a felhasználók is részt vállalhatnak a rendszer működésének támogatásában.

A Nemzeti Energiastratégia célja legalább 200 ezer lakossági napelemes rendszer elérése.

A 2023 decemberében megszűnő szaldó elszámolás biztosan változást fog hozni, ugyanakkor kormányzati cél, hogy beruházási támogatások segítségével tovább ösztönözzék a háztartási naperőművek létesítését.

Az energiaközösségek megalakulása is segítheti a háztartási méretű áramtermelés további terjedését, és lehetővé teszi azt, hogy a társasházak vagy a panellakások tetőfelületeire is napelem panelek kerülhessenek.


Vissza az előző oldalra