Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben

  • Forrás: KSH
  • Szerző: Kovács Andrea

A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben a vártnál jelentősebb növekedést mutatott így a harmadik negyedévre már szinte minden jelentősebb nemzetközi minősítő javította várakozásait a GDP-vel kapcsolatban.

z Európai Unióban várt (3,3%) átlagánál nagyobb emelkedést produkálhat az idei évben. 2022 I–III. negyedévében[1] a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 6,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A hazai növekedésben továbbra is jelentős szerepe van a belföldi kereslet erősödésének, amelyben egyaránt meghatározó a lakossági fogyasztás, valamint az energetikai beruházások bővülése.

2022. októberben a kiskereskedelem[2] forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6%-kal a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9%-kal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,7%-kal nagyobb volt.

2022. októberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1520 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18%-a az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2022. január–októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 7,0%-kal emelkedett.

A Beruházások[3] és fejlesztések volumene 2022 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7%-kal, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9%-kal emelkedett. Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.

A KSH adatai szerint 2022 októberében az ipari termelői árak átlagosan 41,7%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 67,7%-kal, az exportértékesítésé 28,4%-kal magasabbak voltak. A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8%-kal, az exportéi 2,1%-kal, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7%-kal nőttek.

2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak[4] átlagosan 13,6%-kal nőttek. 2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8%-kal nőttek. A benzin ársapka feloldása a december havi inflációs adatot további 2-2,5%-kal emelheti meg.

A hazai háztartások az aktuális inflációs környezetben mintegy 11 ezer milliárd forintnyi betétállományra jelentős reálérték csökkenést szenvednek el. Az év első kilenc hónapjában a háztartási devizabetétek árfolyamszűrten 390 milliárd forinttal bővültek a forintbetétek 140 milliárd forintos csökkenése mellett, miközben a vállalati devizabetétek árfolyamszűrten mintegy 680 milliárd forinttal bővültek a forintbetétek közel 600 milliárd forintos csökkenése mellett.

Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat és kilátásokat. Az orosz-ukrán háború elhúzódása érdemben befolyásolja a globális gazdasági kibocsátást, és különösen az Európai Unió iparának teljesítményét és pénzügyi stabilitását. A rendkívül magas energiaárak csökkentik a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, illetve súlyos költségsokkot terhelnek a vállalatokra. Az inflációs kockázatok növekedése miatt az ország emelkedő forrásbevonási költségekkel és leértékelődő forint árfolyammal szembesült, tovább drágítva az energiahordozók importját. A romló gazdasági kilátások és emelkedő hitelkockázatok miatt a hazai és az európai bankoknak számos kihívás együttes kezelésére kell felkészülnie, melyek kapcsán az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetést adott ki.

Az MNB becslése szerint a 2022 őszéig megfigyelhető sokkok együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett, és a közeljövőben a költségsokkok hatása mellett az aggregált kereslet mérséklődése is a csődráták emelkedésének irányába hat, főként a konjunktúrára érzékenyebb ágazatokban. A lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet. A 2022. októberben lefolytatott Hitelezési felmérés eredményei szerint 2022 utolsó és 2023 első negyedévében a bankok döntő többsége mind a lakossági, mind a vállalati hitelek feltételeinek szigorítását tervezi. Ennek megfelelően a fennálló hitelállomány éves növekedési ütemének érdemi csökkenésére lehet számítani. Az európai háztartások reáljövedelmük csökkenésével szembesülhetnek. 2022-ben a reáljövedelmek várható visszaesése az OECD júniusi előrejelzése alapján az eurozóna egészét tekintve aggregáltan 0,8 százalékos lehet, ami megegyezik a járvány sújtotta 2020-as évben tapasztalt csökkenéssel. A háztartások törlesztési nehézségei és a jelzáloghitelek fedezetértékének csökkenése is negatívan érintheti a bankokat és a gazdaságot.

2022 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint egy éve.

2022. augusztus–októberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 37 ezer fővel több, 4 millió 714 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 35 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A KSH adatai szerint a munkanélküliek[5] száma 2022 októberében 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6% volt.

2022. szeptemberben a bruttó átlagkereset[6] 504 100 forint volt 17,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2022. január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 503 600 Ft, a nettó átlagkereset 334 900 Ft volt, a mindkettő 17,8%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2022. októberben az export[7] euróban számított értéke 21, az importé 26%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 588 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 7,5, az importoldalon 5,2%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi hiány 1 milliárd euró (392 milliárd forint) volt. A kivitel 78%-át, a behozatal 65%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le.

Az MNB a jegybanki alapkamatot[8] szeptember 28-ával 13%-ra emelte az elszabaduló infláció letörése érdekében. Az idei kamatemelési ciklus alatt 2,9%-ról emelkedett erre a régnem látott mértékre, ami kedvezőtlenül hat mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésre.

2021-ben a kormányzati szektor hiánya[9] a nemzeti számlák második előzetes adatai alapján 3938 milliárd forint volt, a GDP 7,1%-a. A nemzeti számlák rendszerének (ESA 2010) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kormányzati szektor bevétele 22 753 milliárd, kiadása 26 691 milliárd forint volt. 2020-hoz képest a bevételek és a kiadások egyaránt 7,9%-kal növekedtek.

A GDP-arányos hiány 2,8%-os volt az I. félévben. Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor 2022. I. féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb.

2022 I. félévében, a kormányzati szektor bevétele 13 324 milliárd, kiadása 14 217 milliárd forint volt.

2022 I. félévében 2021 azonos időszakához képest, a bevételek 2 838 milliárd forinttal, 27,1%-kal nőttek. A legnagyobb értékkel, 873 milliárd forinttal, 19,4%-kal a termelési adók bővültek, amelyen belül 664 milliárd forint (27%) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 855 milliárd forinttal, 57,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés eredményszemléletű elszámolása következtében. A társadalombiztosítási hozzájárulások 338 milliárd forinttal, 12,1%-kal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 772 milliárd forinttal, 46%-kal növekedtek.

A kiadások 2 211 milliárd forinttal, 18,4%-kal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 535 milliárd forint (18,5%), a pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően 503 milliárd forint (17,5%) volt. A folyó termelőfelhasználás 296 milliárd forinttal, 14,5%-kal, a kamatkiadások pedig 190 milliárd forinttal, 31,8%-kal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 84 milliárd forinttal, 7%-kal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 604 milliárd forinttal, 25,2%-kal lettek magasabbak.

2022 II. negyedévében 2021 azonos időszakához képest, a kormányzati szektor hiánya 371 milliárd forint, a GDP 2,3%-a volt. Az egyenleg 282 milliárd forinttal, 2,5 százalékponttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A bevételek 1 313 milliárd forinttal, 24,1%-kal nőttek. A kiadások 1 031 milliárd forinttal, 16,9%-kal emelkedtek.

A kis- és középvállalati szektor hitelállománya[10] 12,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az állomány bővülését a Széchenyi Kártya Program Go! növekvő részaránnyal érdemben támogatta. A bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya összesen 514 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben, ezzel a kötvényeket is tartalmazó állomány éves növekedési üteme 22,1% volt júniusban. A negyedév során mind a teljes vállalati-, mind a kkv hitelek kibocsátása enyhén magasabban alakult, mint az előző év azonos időszakában. A piaci alapon szerződött hitelek aránya ugyanakkor 60 százalékra csökkent az új szerződéseken belül az SZKP Go! iránti fokozott kereslet miatt, mely így jelentősen elmaradt az első negyedév 79%-os értékétől. A kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan a piaci alapon kötött kkv hitelek átlagos kamatlába emelkedett a negyedév során. A vállalatok hitelállománya a hitelintézeti szektorban 2021. július és 2022. június között 15 százalékkal, összesen 1404 milliárd forinttal növekedett. A kkv-szektor hitelállománya éves szinten 12,9 százalékkal nőtt, amit a Széchenyi Kártya Program Go! a második negyedévben jelentősen támogatott.

Forrás: KSH


Vissza az előző oldalra