Megjelent az Európai Bizottság 2023. téli gazdasági előrejelzése
- 2023. február 14. 10:18
- Forrás: Európai Bizottság
- Szerző: Lucz Bianka
Az uniós gazdaság elkerüli a recessziót, de a nehézségek továbbra sem szűnnek.
Közel egy évvel azután, hogy Oroszország agressziós háborút indított Ukrajna ellen, az uniós gazdaság számára az ősszel előre jelzettnél kedvezőbben indult a 2023-as év. A téli időközi előrejelzés szerint az idei növekedési kilátások az EU-ban 0,8%-ra, az euróövezetben pedig 0,9%-ra emelkedtek. Jelenleg úgy tűnik, hogy mindkét térségnek sikerül elkerülnie az év elejére várt technikai recessziót. Az előrejelzés a 2023-ra és 2024-re vonatkozó inflációs várakozásokat is némileg csökkenti.
Javuló kilátások a fokozott rezilienciának köszönhetően
A 2022 első felében tapasztalt erőteljes bővülést követően a harmadik negyedévben visszaesett a növekedés lendülete, bár a vártnál valamivel kisebb mértékben. A rendkívüli negatív sokkok ellenére az EU gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte az őszi előrejelzésben valószínűsített zsugorodást. A 2022. évi éves növekedési ráta jelenleg 3,5%-ra becsülhető mind az EU, mind az euróövezet tekintetében.
Az őszi előrejelzés óta bekövetkezett kedvező fejlemények javították az idei növekedési kilátásokat. Az ellátási források folytatólagos diverzifikációja és a fogyasztás lényeges visszaesése következtében a gáztározók töltöttségi szintje az elmúlt évek szezonális átlaga fölött maradt, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szintek alá süllyedtek. Emellett az uniós munkaerőpiac továbbra is kiválóan teljesített, és a munkanélküliségi ráta 2022 végéig a minden eddiginél alacsonyabb 6,1%-os szinten maradt. A bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni.
Mindazonáltal továbbra is jelentős nehézségekkel kell megbirkózni. A fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) januárban még mindig emelkedett, ami tovább gyengítette a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.
A téli időközi előrejelzés az EU-ban 0,8%-os, az euróövezetben pedig 0,9%-os növekedést prognosztizál 2023-ra, ami 0,5, illetve 0,6 százalékponttal magasabb az ősszel előre jelzett aránynál. A 2024-re várt növekedési ráta nem változott: az EU esetében 1,6%, az euróövezet esetében pedig 1,5% maradt. Az előrejelzési időszak végére várt kibocsátási volumen csaknem 1%-kal meghaladja az őszi előrejelzésben szereplő értéket.
A 2022-es csúcsot követően az infláció az előrejelzés távlatában enyhül
Az általános infláció három egymást követő hónapban csökkenő tendenciát mutatott, ami azt sejteti, hogy magunk mögött tudhatjuk a csúcsot, ahogy azt az őszi előrejelzés is valószínűsítette. Az októberi 10,6%-os rekord után az infláció mérséklődni kezdett, és a januári gyorsbecslés szerint az euróövezetben 8,5%-ra csökkent. A csökkenés fő oka az energiainfláció enyhülése volt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött.
Az inflációs előrejelzés az őszihez képest némileg lefelé módosult, ami elsősorban az energiapiaci fejleményeknek tudható be. Az előrejelzés szerint az általános infláció a 2022. évi 9,2%-ról 2023-ban 6,4%-ra, majd 2024-ben 2,8%-ra csökken az EU-ban. Ami az euróövezetet illeti, a 2022. évi 8,4% után 2023-ban 5,6%-os, 2024-ben pedig 2,5%-os általános infláció várható.
Kiegyensúlyozottabbak a kilátásokat övező kockázatok
Bár az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is magas, a növekedési kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás reziliensebbnek bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt.
Az inflációt övező kockázatok továbbra is nagyrészt az energiapiaci fejleményekhez kapcsolódnak, tükrözve a növekedéssel kapcsolatban azonosított egyes kockázatokat. Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad.
Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés
2023-ban, ahogyan a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, a gazdasági növekedés várhatóan visszafogott marad. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint csökkenni fog az év kezdetén, mivel a magas infláció leszorítja a háztartások vásárlóerejét. Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakásügyletekre és a hitelnyújtásra vonatkozó mutatók az ingatlanpiac szűkülésére utalnak, amely várhatóan további visszaesést okoz az építőipari tevékenységek terén is. Míg az exportnövekedés az előrejelzések szerint a külső kereslettel párhuzamosan lassul, az import mértéke várhatóan még inkább csökken, ahogyan a belföldi energiakereslet igazodik a magasabb árakhoz. A külső egyenleg így előreláthatólag javulni fog, amit az is alátámaszt, hogy a várakozások szerint a 2022-es szinthez képest csökkenni fognak a nyersanyagárak. Az infláció csökkenésével és a külső kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés fokozatosan javulni fog az előrejelzés által átfogott időszakban. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022. évi 4,9%-ról 2023-ban 0,6%-ra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza.
A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció (HICP-infláció) 2022 decemberében 25%-ra nőtt. A maginfláció szintén tovább emelkedett, tükrözve a növekvő termelési költségekből, a forint leértékelődéséből és a 2022-ben több ágazatot is érintő közvetett adóemelésekből eredő széles körű árnyomást. A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan 2023-ban is érezhető lesz, a HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2022. évi 15,3%-os éves átlagról 2023-ban 16,4%-ra emelkedik. A központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növelik az éves átlagos inflációt 2023-ban. Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4,0%-ra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá.
Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.
Az Európai Bizottság következő előrejelzése a 2023. tavaszi gazdasági előrejelzés, amelynek közzététele 2023 májusában esedékes.
További információ ITT.