Nemzetközi hírek

A hónap kiemelt témái, havi összefoglaló

Hírlevelek

2026. AUGUSZTUS

EU – új csomagolási szabályok: Augusztus 12-től alkalmazandó az új uniós csomagolási rendelet (PPWR), amely fokozatosan új követelményeket vezet be többek között a csomagolások összetételére, újrahasznosíthatóságára és jelölésére. 

Mesterséges intelligencia és digitalizáció: Több mint 30 milliárd eurónyi beruházást mozgósíthat az EU új programja, amelynek keretében akár hét MI-gigagyár jöhet létre Európában. Kínában eközben egy év alatt ötszörösére nőtt az ipari vállalatok mesterségesintelligencia-használata, tovább fokozva a technológiai versenyt. 
EU–Kína kereskedelem és kritikus nyersanyagok: Az EU új eszközökkel mérsékelné a Kínával szembeni jelentős kereskedelmi hiányát, miközben a gallium, germánium és ritkaföldfémek kínai exportkorlátozásai tovább növelik az európai ipar ellátási és költségkockázatait. 

India - dinamikusan bővülő magyar export: A Magyarországról Indiába irányuló áruexport értéke a hírlevél adatai szerint 2024-ben 629 millió dollár volt, 2025-re pedig 1,58 milliárd dollárra nőtt; a növekedés jelentős részét a mesterségesintelligencia-szerverek adták. 

Nyugat-Balkán – jelentős beruházások és üzleti lehetőségek: Szerbiában az EXPO 2027-hez kapcsolódó fejlesztések, közlekedési és energetikai beruházások, valamint robotgyártási projektek zajlanak;

Észak-Macedónia 150 magyar gyártású elektromos autóbuszt és 75 töltőállomást vásárol, Montenegró pedig új autópálya-fejlesztést készít elő. 

Energia és ellátásbiztonság: A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros hajózási kockázatai ismét megemelték a gázárakat és az LNG-szállítások költségeit, miközben Azerbajdzsán növelné az EU-ba irányuló gázexportját, Németország pedig új megújulóenergia- és lítiumprojektekben erősít.

2026. JÚNIUS

EU: Egyszerűbb adózási és adminisztrációs szabályok készülnek a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében.

Autóipar: Tovább gyorsul az elektromos járművek térnyerése Európában, miközben új uniós szabályok lépnek életbe a járművek újrahasznosításával kapcsolatban.

India: Folytatódik az ipari és infrastrukturális fejlesztések hulláma, tovább erősítve India szerepét mint ígéretes exportpiac.

EU–Kína: Folytatódnak a kereskedelmi egyeztetések, miközben a kínai verseny továbbra is jelentős kihívást jelent az európai ipar számára.

Németország: Az autóipar szerkezetátalakulása továbbra is hatással van az európai beszállítói láncokra és a magyar exportőr vállalkozásokra.

Energia: Új energetikai beruházások és nemzetközi energiafolyosók formálják Európa jövőbeli energiaellátását és a vállalkozások működési környezetét.

2026. MÁJUS

EU: Új kereskedelmi megállapodás született Mexikóval, miközben előrehaladtak az EU–USA kereskedelmi tárgyalások és megkezdődött a 2028 utáni uniós fejlesztéspolitika átalakításának előkészítése. 

India: Az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás előkészítése új exportlehetőségeket nyithat, emellett az elektromos akkumulátorok újrahasznosítása és az agrárdigitalizáció területén is jelentős fejlesztések indultak.

Kína: Erősödnek a kínai befektetések Európában, miközben Kína tovább növeli befolyását a kritikus nyersanyagok és az autóipari fejlesztések területén.

Németország: Az autóipar szerkezetátalakulása tovább folytatódik, miközben nagyszabású technológiai és energetikai beruházások indulnak a versenyképesség erősítése érdekében.

Energia: Európa energiaellátását új földgáz-, villamosenergia- és olajipari beruházások alakítják, miközben a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a piaci bizonytalanságot.

Nyugat-Balkán: Jelentős ipari, energetikai és infrastrukturális beruházások indultak a térségben, miközben az MKIK üzleti delegációja is új együttműködési lehetőségeket keresett Szerbiában.

2026. ÁPRILIS

EU: Átfogó reform előtt áll az uniós vámrendszer, miközben az emissziókereskedelmi szabályok átalakítása és az új iparpolitikai irányok is közvetlenül érinthetik az exportáló, energiaintenzív és ipari vállalkozásokat.

Energia és ellátási láncok: A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az energiaárak mellett az üzemanyag-, műtrágya- és ipari alapanyag-ellátásban is növeli a kockázatokat.

Autóipar és beszállítói piacok: A kínai verseny, az elektromos átállás és a német autóipar szerkezetváltása tovább alakítja az európai beszállítói láncokat; közben új akkumulátoripari együttműködések és a védelmi ipar felé történő nyitás is új piaci irányokat jelez.

Nyugat-Balkán: A régió növekedését 2026-ban elsősorban az export és az állami beruházások húzhatják, miközben Észak-Macedónia és Szerbia irányában konkrét üzleti és exportkapcsolati lehetőségek is erősödnek.

Kína és kritikus nyersanyagok: Kína gazdasága a vártnál erősebben bővült, miközben továbbra is meghatározó szerepet játszik az akkumulátoriparban és a kritikus nyersanyagok piacán; az európai ipar számára ezért egyre fontosabb kérdés a kínai függőség és az ellátásbiztonság kezelése.

2026. MÁRCIUS

Energia és ellátásbiztonság: A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli zavarok jelentősen növelték az olaj- és gázpiaci kockázatokat, miközben a műtrágyaellátás is sérülékennyé vált. Az energia-, üzemanyag- és inputköltségek alakulása különösen fontos a somogyi agrár-, élelmiszeripari, logisztikai és energiaintenzív vállalkozások számára.

EU – könnyebb hozzáférés az állami támogatásokhoz: Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül; a tervezett változások egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígérnek a vállalkozások számára. Ez beruházási és fejlesztési szempontból a somogyi kkv-k számára is kiemelten releváns lehet.

Új kereskedelmi lehetőségek: Az EU lezárta az Ausztráliával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásait, miközben az EU–Mercosur megállapodás ideiglenes alkalmazása is napirendre került. A fejlemények új exportpiaci lehetőségeket nyithatnak, ugyanakkor egyes ágazatokban fokozódó versenyt is hozhatnak.

Autóipar és beszállítói láncok: Történelmi fordulat következett be az EU–Kína autóipari kereskedelemben: először érkezett nagyobb értékben kínai autó és autóipari termék az unióba, mint amennyit az EU Kínába exportált. A trend az európai járműipar és a kapcsolódó beszállítói kör számára egyaránt erősödő versenynyomást jelez.

Szerbia és a Nyugat-Balkán: Erősödnek a magyar–szerb gazdasági és logisztikai kapcsolatok: bővül a vasúti teherforgalom, új energetikai infrastruktúra épül, és napirenden van a határforgalom gyorsítása is. A földrajzi közelség miatt mindez a dél-dunántúli és somogyi exportáló, fuvarozó és beszállító vállalkozások számára is kézzelfogható lehetőségeket teremthet.

Horvátország és Szlovénia – közeli piacok, új infrastruktúra: A szomszédos piacokon jelentős energetikai, közlekedési és ipari fejlesztések zajlanak: Magyarország és Szlovénia összeköti földgázrendszerét, új szlovén autópálya-szakasz javíthatja a Kvarner térség elérhetőségét, Horvátországban pedig lezárult a rijekai finomító nagyszabású korszerűsítése.

2026. FEBRUÁR

EU–India szabadkereskedelmi megállapodás: Az EU és India 19 év után lezárta a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. A megállapodás jelentős piacnyitást hozhat, és az uniós export 2032-re akár megduplázódhat. Ez a somogyi exportáló vagy külpiaci nyitást tervező vállalkozások számára is új lehetőségeket teremthet.

Autóipar és európai beszállítói láncok: Az Európai Bizottság terve szerint az állami támogatásra jogosult elektromosautó-gyártóknak legalább 70%-ban uniós alkatrészeket kellene felhasználniuk. Ez kifejezetten fontos lehet a hazai ipari beszállítók számára, mivel erősítheti az európai beszállítói láncok szerepét.

Kína – dráguló akkumulátorok és napelemek: Kína áprilistól eltörölné a napelemek és akkumulátorok exportját támogató áfa-visszatérítést, ami akár 10–20%-os drágulást is okozhat. A változás közvetlenül érintheti az energetikai beruházásokat, az ipari fejlesztéseket és az elektro-mobilitáshoz kapcsolódó vállalkozásokat.

Kína – kedvezőbb feltételek az európai tejtermékeknek: Kína jelentősen csökkentette az egyes EU-ból importált tejtermékekre kivetett kiegyenlítő vámokat.  

Nyugat-Balkán – gyorsuló gazdasági és infrastrukturális fejlesztések: Szerbiában energetikai beruházások, robotgyártási tervek és az Expo 2027 előkészületei zajlanak, miközben új határkapcsolatok és regionális együttműködések is formálódnak.  

Horvátország – beruházások és regionális lehetőségek: Az EBRD 2025-ben 287,4 millió eurót fektetett be Horvátországban, többek között energiatárolási, autóipari és kiskereskedelmi fejlesztésekbe.

2026. JANUÁR

EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás: Az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok 25 évnyi tárgyalás után aláírták az EU eddigi legnagyobb kereskedelmi megállapodását, létrehozva a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét.

Horvát–magyar logisztikai kapcsolatok erősödése: A horvát ENNA Transport 2026-ban megkezdi működését Magyarországon, elsősorban a Rijeka–Budapest konténerforgalomra fókuszálva. Emellett 2026 végére elkészülhet a Budapestet a horvát Ploče kikötővel összekötő 5C közlekedési folyosó bosznia-hercegovinai északi szakasza.

Jelentős vasútfejlesztések Szerbiában: Szerbia 2025 és 2029 között 14 milliárd eurót fordít vasúti infrastruktúrájának modernizálására, amely az ország eddigi legnagyobb vasútfejlesztési programja.

Kína–EU megállapodás az elektromos autókról: Kína és az EU megállapodásra jutott a kínai gyártmányú elektromos autók uniós exportjáról. Az új rendszerben Brüsszel iránymutatást ad a kínai exportőrök által alkalmazandó minimumárakra.

Európa lemarad az innovációs versenyben: Az Európai Beruházási Bank felmérése szerint az európai vállalatok kevésbé vállalnak kockázatot és gyakrabban támaszkodnak állami támogatásokra, mint amerikai versenytársaik. A magyar cégek az innovációs rangsor sereghajtói között szerepelnek.

Magyar export - Ukrajna szerepe erősödik: A magyar kivitel Ukrajna irányába dinamikusan növekszik, miközben az Oroszországba irányuló export csökken.

Autóipari és német exportláncokat érintő vámkockázatok: Az Egyesült Államok újabb európai országokkal szembeni vámintézkedései az autóiparon és a német exportláncokon keresztül a magyar gazdaságra és a hazai beszállítókra is hatással lehetnek.

Dél-amerikai agrárpiaci folyamatok: Brazíliában és Argentínában bőséges szója- és darakínálat várható, miközben Brazília tovább növeli világpiaci előnyét a marhahústermelésben és -exportban.